Balaton-felvidék, Tokaj, Eger, Csopak, Badacsony és még sorolhatnánk. Mind olyan borvidékek, amelyek kiválóan szemléltetik a magyarországi borturizmus jelentőségét. De milyen kihívásai vannak a borturizmusnak? Hogyan lehet fejleszteni? Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos látogatott az egyetemre.
Borítókép: Tóth Valter
A Corvinus Egyetemen a Mobilitás és Turizmus Kutatóközpont által szervezett Turizmus Fórum rendezvénysorozat részeként rendezték meg az előadást, melynek keretében Rókusfalvy Pál osztotta meg tapasztalatait, terveit, valamint a borokhoz kapcsolódóan megvalósított programjait. Neve sokak számára ismerősen csenghet, hiszen a magyar bormarketing egyik kiemelkedő alakjáról beszélünk, akinek köszönhetően Etyek Budapest szőlőskertjévé vált.
Bár manapság leggyakrabban a borok kapcsán említjük Rókusfalvy nevét, volt, amikor a rádiózás, a tanítás, sőt még a zenélés sem állt tőle távol. A bor kezdetben csupán befektetési célként bővítette érdeklődési körének repertoárját, azonban idővel az üzlet szerelemmé, majd hivatássá nőtte ki magát. Pályafutását egy etyeki szőlőskertben kezdte, majd elkezdte népszerűsíteni a település turisztikai látványosságait és programjait. Megnyitotta vendéglőjének kapuját, hiszen a savas borok után a látogatók igencsak megéheztek, így jól jött, hogy volt hol csillapítani éhségüket. Az érdeklődésre alapozva elkezdett piknikeket szervezni. Ezek célja egy “szőlőhöz közeli” élmény megteremtése, hiszen a borfogyasztás elsősorban nem a mennyiségről, hanem a minőségről szól.
Ahogy egyre inkább elmélyedt a borászat fortélyaiban, kirajzolódtak előtte a terület hiányosságai. Elmondása szerint az elmúlt 30 évben a magyarországi borok piaca megcsappant. Sokan úgy gondolták, hogy a magyar borokat majd eladja hírnevük, nem kell vele különösebben foglalkozni. Míg más országokban az egyetemeken, a turizmusban és a külügyben is fontos téma a borpiac, addig Magyarországon nem kapta meg a kellő figyelmet a marketing ezen ágazata. Ez lehet az egyik oka annak, amiért a magyar borok világszintű elismertségét még nem kapta meg az ország. Ez azért sajnálatos, mert ezekben a borokban komoly potenciál rejlik. Hazánk egy vulkanikus kőzetekre épülő bornagyhatalom, ami ritkaságszámba megy, így kiváló hívószóként használhatná a piac. Ezen lehetőségek ellenére napjainkban mégis lédig (folyó) borként kerülnek importálásra a termékek, ami jelentősen csökkenti azok értékét.
Kép: Tóth Valter
Mindezek mellett fontos lenne a fiatalok megcélzása is, mert bár a borfogyasztás a magyar társadalom egyik lételemét képezi, a borászat mégis egy kiöregedő ágazatnak számít. Ennek oka az lehet, hogy a fiatalok egyre kevésbé látják a borban és annak elkészítésében rejlő élményt és lehetőségeket, inkább a szőlőültetvényekkel, valamint az azok gondozásával járó temérdek munka lebeg a szemük előtt. Számukra egy pohár hazai bor nem ad akkora élményt, mint amennyi gonddal jár elkészítése. Rókusfalvy szerint azonban megfelelő keretezéssel a társadalom ezen szegmensének hozzáállását is lehetne formálni. Ritkán látunk borozó fiatalokat egy-egy esemény során, hiszen ők inkább a különböző koktélok és röviditalok fogyasztását részesítik előnyben. A megfelelő boralapú koktélok receptúráján keresztül azonban köreikben is népszerűsíteni lehetne a borfogyasztást. A Bor.hu weboldalon pedig rengeteg borral kapcsolatos esemény fellelhető, így korosztálytól függetlenül találhatnak kedvükre való programot az érdeklődők. Az oldalon továbbá a hazai borászok munkássága mellett a borrégiók sajátosságainak leírása is megtekinthető, hiszen
„minden pohár bor magában foglalja a tájat, ahol született, és az embert, aki fáradságos munkával elkészítette”.
Innováció, edukáció, kommunikáció, fenntarthatóság, kutatás, piackutatás és digitalizáció. A hét kulcsszó, amelyek a Rókusfalvy által képviselt bormarketing alapjául szolgálnak. Ezek közül is kiemelt szerepet kap az edukáció, mely címszó alatt ez a rendezvény is megvalósult Jászberényi Melinda egyetemi docens és központvezető szervezésében. Az irányelveket szem előtt tartva esély nyílhat arra, hogy a magyar borok újra a világ élvonalába kerüljenek.
Bár a bor csupán egy az alkoholos italok közül, kultúránkban mégis meghatározó szereppel bír.
Nem igényel különösebben mély történelmi visszatekintést az sem, hogy felismerjük, milyen régóta a magyar identitás szerves részét képezi ez az ital. A Tokaji borvidék ugyanis a világ első borvidéke címet viseli, az ott termesztett szőlőből készült tokaji aszú pedig egy olyan kincsünk, ami világszinten is elismerésnek örvend. Még a pápa is ezen borral adta áldását az istenfélő magyar borászok munkájára. A magyar társadalom számára a borfogyasztás nem csupán gasztronómiai kuriózum, hanem létezésének egyik alapköve, és csak rajtunk múlik, hogy évtizedek múltán az emberek tudatában Magyarország a borok hazájaként lesz-e jelen, vagy az országként, ahol egyszer régen finom borokat készítettek.
