Gulyás Michelle öttusázó a párizsi olimpia utolsó napján új világcsúcsot állított fel, ezzel megszerezve Magyarország hatodik aranyérmét. A HEAD által szervezett előadáson olimpiai tapasztalatairól, valamint élete különböző területeinek egyensúlyáról mesélt.  

Írta: Bogos Katalin, borítókép: Tóth Valter 

A sport

„Kiskoromban, amikor elkezdtem sportolni, az ilyesfajta sikerről még csak álmodtam.”

Michelle elmesélte, hogy gyermekkorában először szertornázott, viszont annak pontozását túl szubjektívnek találta, ezért egy másik, hasonlóan sokszínű sportot keresett. Így jutott el az öttusához, amiben a kezdeti nehézségek után egyre ügyesebb lett. Elmondta, hogy az öt különböző sportág összehangolása bonyolult folyamat, amit egy koordináló edző végez. A szakági edzések egyensúlyának megtalálásához pedig nagyon fontos az engedékenység és az egymás közötti együttműködés az edzők részéről. Az öttusában ráadásul a 2024-es olimpiai játékokat követően egy újítást vezetnek be, a lovaglást akadályversenyre cserélik, ez pedig új kihívásokat okozhat. Elmondása szerint a fiatalabbak, akik már több mint egy éve ezen edzenek és versenyeznek, nagyon szeretik az akadálypályát, viszont Michelle nem feltétlenül örül a váltásnak:

„Megpróbálom megtalálni a szépséget benne, de nehéz lesz, mivel nagyon szeretem a lovaglást”. 

Michelle azt vallja, hogy „a versenyek titka a sportoló egyedi rutinjában rejlik”. Számára leginkább a verseny előtti este a hangsúlyos, amikor mentálisan felkészül a másnapi megmérettetésre, így már a megfelelő hangulatban, izgatottan kel fel reggel. Eddig úgy gondolta, hogy sikeréhez kabalái is nagyban hozzájárulnak, viszont Párizsban szigorú szabályok vonatkoztak a márkajelzésekre, ezáltal a szerencsetárgyainak nagy része tiltólistára került. Saját bevallása szerint erre szüksége volt:

„Így már elhiszem, hogy nem csak a kabaláimban van az erő, hanem bennem is”.

Magánélet

Amikor azt kérdezték Michelle-től, hogy kire néz fel gyerekkora óta, azt válaszolta, hogy minden életszakaszában más inspirálta. Azonban kiemelte a mellette ülő Szilágyi Áront, aki szerinte nagyon jó ember és igazi példakép. Viccesen meg is jegyezte, hogy biztosan azért tudott győzni, mert a verseny előtti napon beszélgettek.

Sokakat meglep, hogy olimpiai bajnokként a rendőrségen dolgozik és mellette kiberbiztonsági mesterszakon tanul. Michelle ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

fontos, hogy minden területen támogató és megértő közegben vagyok, akik segítik a tevékenységek összehangolását”.

Elmondta, hogy mindenképpen szeretett volna a sportolói karrier mellett egy hivatásos pályát is, a nyomozói hivatás pedig kifejezetten tetszik neki, mivel így mindig új kihívásokkal találkozik. A rendőrségtől minden szükséges támogatást megkap a versenyekre való felkészüléshez, és a hagyományos rendőri munkakör helyett inkább a toborzáshoz köthető, valamint más jellegű, gyakran sporttal kapcsolatos feladatai vannak.  Kép: Tóth Valter

Az olimpia

Az, hogy végül ki képviseli hazánkat Párizsban, csupán egy hónappal a megmérettetés előtt vált véglegessé. Ugyan Michelle már korábban megszerezte a kvalifikációt az olimpiára, a júniusi világbajnokságon egy szerencsétlen sorsolás miatt nem úgy teljesített, ahogyan várták tőle, így az utolsó pillanatig kérdéses volt az olimpiai részvétele. Elmondása szerint ebben az időszakban rengeteg negatív kritika érte külső szemlélőktől, különböző edzőktől, valamint más versenyzőktől is, ezért inkább igyekezett arra fókuszálni, hogy az olimpián csúcsformában legyen.

„Az volt a legnehezebb, hogy a végső döntésre való várakozás sokáig bizonytalanságban tartott, ezért többek között pszichológusok segítségére is szükségem volt a felkészülés folytatásához.”

Utólag visszagondolva hálás, amiért kiderült, hogy a nehéz időkben kire számíthat és kire nem.

Az olimpia hatalmas élmény volt számára, az aranyérem mellett rengeteg új ismerőssel és élménnyel gazdagodott. Úgy véli, hogy az öttusázókat leginkább ilyenkor figyeli a közvélemény, ami újdonságként érte. Megosztotta, hogy nagyon sok mindent tanult önmagáról, ebben a hullámvasútszerű időszakban. Úgy véli, hogy hatalmas jellemfejlődésen ment keresztül. Többek között megértette, hogy szüksége van kisebb sikerekre a motivációhoz, viszont a kudarcok is szükségesek a további fejlődéshez. A világrekord kapcsán elmondta, hogy ezt az öttusában nem annyira tartják számon, a pályák sokfélesége miatt.

„Szerintem az élsportoló akkor élsportoló, ha mindig még jobb szeretne lenni és tovább csiszolni a hibákon.”

Elmesélte, hogy rengeteg médiamegkeresést kap, valamint számos új életszituációba keveredik az ismertség miatt, amelyek olyan kihívásokkal járnak, mint például felszólalni sok ember előtt. Hazatérte után már rögtön érkeztek a megkeresések, viszont elmondása szerint a sok megjelenés ellenére is volt ideje pihenni és feldolgozni a sikert.

„Olyan dolog adatott meg nekem, ami másoknak nem, szóval szeretném átélni a pillanatot és megélni ezeket a sikereket.”

Az előadás végén arra is kitért, hogy ebben az évben tanulta a legtöbbet a sportról, mivel most érte el a legnagyobb mélységeket és magasságokat. Felismerte, hogy milyen fontos megválogatni, hogy kikkel veszi körül magát az ember, milyen támogatói vannak, és azt is, hogy nem szabad mások véleménye alapján önmagát minősítenie. Szerinte elkerülhetetlenek a negatív tapasztalatok, azonban azt kell keresni, hogy hogyan lehet a hasonló szituációkat a jövőben még jobban kezelni.