Az Új Nemzeti Kiválóság Program célja, hogy motiválja a jövő generációit a kibontakozásra, mind anyagilag, mind a program által biztosított presztízs révén. Tökéletes lehetőséget nyújt azon egyetemi hallgatók számára, akik valamilyen kutatásban vagy alkotásban szeretnének elmerülni. Azt, hogy mely tanulók kapnak lehetőséget munkájuk támogatására, minden egyetem egyénileg bírálja el egy ösztöndíjprogram keretein belül.

Írta: Izrael Gréta, borítókép: Pixabay

Az ösztöndíj a Budapesti Corvinus Egyetemen is megpályázható, a sikeres jelentkezést követően a szemeszter során pedig sor kerül a hallgatók kutatásainak bemutatására. Idén is lehetőség nyílt a programban részt vevők aktuális eredményeinek megtekintésére. Júniusban az egyetem C épületének első emelete nyüzsgött a tehetséges fiataloktól, párhuzamosan egyszerre több teremben is zajlottak a prezentációk. Terítéken volt a politika, a turizmus, a pénzügy, a kommunikáció, a gazdaságtan, a szociológia, valamint ezeken belül is számos további kutatási terület mutatkozott be. Az érdeklődők meghallgathatták, hogy mely fázisban jár jelenleg az augusztusig tartó kutatómunka.

A politikatudományi szekcióban például szó esett arról, hogy milyen tulajdonságok jellemeznek egy jó képviselőt, mik a dilemmái a zöld átállásnak, mi az a Három Tenger Kezdeményezés, és még Magyarország kollektív cselekvéseinek mintáiról is szó esett.

Bár a jó képviselő fogalma relatív, a politikusok számára mégis rengeteget segítene, ha kialakulna egy általános kép arról, mit is várnak el tőlük a választópolgárok. Novák Anna fókuszcsoportos megfigyelései során arra a megállapításra jutott, hogy a választók olyan személyiségjegyeket keresnek egy képviselőben, mint a jó kommunikációs készség vagy a karizma, de a legfontosabbnak a lelkiismeretesség és a nyitottság bizonyult. További munkájával szeretné felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a pszichológiai kérdőíveknek igenis van létjogosultságuk a kutatási területeken.

Medve-Bálint Gergő a zöld átállás dilemmáinak boncolgatásával került be a programba. Munkája során a Visegrádi Együttműködéssel foglalkozott. Vizsgálta azt is, hogy mi okozhatja az említett országok lemaradását a nyugati térséghez képest. Megfigyelései után arra a következtetésre jutott, hogy a négy állam legnagyobb előnye az olcsó energia és munkaerő volt egészen addig, amíg ki nem robbant az orosz-ukrán háború. Ezt követően viszont Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország előnye megszűnt ezen a téren. A megújuló energiaforrásokra való áttérés magas költségeket jelentene minden államnak, azonban nem csak az anyagi gondok terhével kéne szembenéznie a nemzeteknek. A szociális helyzet is rohamosan romlana, hiszen az átállás egyik következménye a növekvő munkanélküliség lenne. Hogy miért? Kitűnő példa Lengyelország, ahol a szénerőművek fontos szerepet töltenek be az ország gazdaságában. Ezek bezárásával nem csak a gazdaság teljesítménye csökkenne, hanem az a rengeteg bányász is hátrányt szenvedne, akik elveszítenék munkájukat. Természetesen ez csak egy példa a sok közül, amiért olyan nehézkesnek bizonyul a zöld átállás folyamata. Ezenkívül olyan tényezőket is érdemes megemlíteni, mint a politikai elit ambivalens viszonyulása a témához, vagy hogy a megújuló fejlesztések kizárólag EU-s forrásokból valósíthatóak meg.

A Három Tenger Kezdeményezés valójában az 1920-as lengyel Intermarium újragondolása, hiszen mindkettő célja ugyanaz: összefogni az Adriai-, Balti-, és a Földközi-tenger partján fekvő 12 országot. Ez napjainkban olyan projekteket foglal magába, mint az államok közötti infrastruktúra fejlesztése vagy a vasúti csomópontok kiépítése. Mozgás Gábor Geostratégiai korlátok a Köztes-Európában című munkája egyik részében ezt a kezdeményezést kutatja. Kitért ezen országok Európai Unióval ápolt barátságos kapcsolatára is, és azt is megemlítette, hogy a szóban forgó nemzetek valódi motivációja az Oroszországtól való félelmükből ered. 

Az utóbbi időszakban Magyarországon több tüntetés is zajlott, így nem véletlen, hogy fontos kutatási területté nőtte ki magát ezek vizsgálata. Jankovits András a kollektív cselekvés hátterét kutatja, a csoportok méretétől függő hatékonyságot, a potyautas jelenséget és mindezek pszichológiáját.

Összességében elmondhatjuk, hogy az Új Nemzeti Kiválóság Program jó lehetőséget biztosít a fiatalok számára, hiszen olyan szintű teret és támogatást tesz elérhetővé, amely nélkül talán nem alakulna ki a diákok kutatási téma iránti elhivatottsága. Szenvedélyük révén akár olyat is alkothatnak, melyből a későbbiekben egy egész társadalom profitálhat. Amennyiben legközelebb nem szeretnél lemaradni az eseményről vagy az ösztöndíjra való jelentkezésről, mindenképpen kísérd figyelemmel a Corvinus oldalát.