Egy novemberi esős napon a piacra siettem valami reggeliért. Ősz szakállával megint ott ült a padon. Tavasz óta minden nap ott ül, műlábai általában mellette hevernek. Nem esett jól ránézni, szinte én is fáztam, ahogy láttam, hogy ázik. "Miért nem húzódik be valahova?"  – kérdeztem magamtól. – "Nem tudom. Mindegy, biztos megvan rá az oka, igazából ez nem az én dolgom, nincs közöm hozzá." Többször körbejártam a piacot, nézelődtem, de csak nem ment ki ...