New Yorkot, mint a lehetőségek, az álmok és vágyak beteljesülésének városát ismerjük. Ez az amerikai legek városa. A legmagasabb felhőkarcoló, a legtöbb lakos, a legszínesebb kultúra, a legkiterjedtebb metróhálózat. A város mindig is törekedett az általa kivívott eredmények megtartására és persze újak elnyerésére is. A keleti- és a nyugati-part állandó versengésében azonban mindig volt egy-két dolog, amiben a keletiek akarva-akaratlanul is alulmaradtak, ezek közül az egyik ilyen a high-tech industry, vagyis a csúcstechnológiai ipar.

New York város gazdaságának alapját a bankok, a befektetők és nem utolsó sorban a wall street-i – a világ egyik legnagyobbjának számító – tőzsde jelenléte adja. A 2008-as gazdasági válságot követően azonban, sokakban megingott a bizalom az ilyen alapú gazdálkodással szemben, éppen ezért a városvezetés új lehetőségeket kezdett keresni, és a kutatás-fejlesztés felé fordult. Azonban a legnagyobb ilyen jellegű cégek, mint a Google vagy a Facebook inkább a kaliforniai Stanford Egyetemmel, a Boston környéki Harvard Egyetemmel és a Massachusetts-i Műszaki Egyetemmel (MIT) dolgoznak együtt. 

Így a város vezetése, élén Michael Bloomberg polgármesterrel versenyt hirdetett egy új tudományos campus megalapítására. A győztes a Borostyán Ligás, Cornell Egyetem működhetett együtt az izraeli Technion Egyetemmel. Az oktatás már idén szeptemberben megkezdődhet Manhattanben, amelynek otthonául egyelőre a Google szolgál 2017-ig –  ami jól mutatja a kezdeményezés szakmai komolyságát. 2017-re ugyanis elkészül az új, minden extrával felszerelt campus a manhattani Roosevelt-szigeten.

A Roosevelt-sziget az East Riveren New York egyik legkihasználatlanabb területe. Központi elhelyezkedése ellenére a sziget korábban börtönként szolgált (még Billie Holiday jazzénekes is „megszállt” itt a 20-as években), de volt elmegyógyintézet, sőt még járványkórház is. Ma főként lakóházak találhatóak rajta, és New York egyetlen villamosa: a Roosevelt Island Tram, ami valójában nem is villamos, hanem egy kötélpályás felvonó (olyan, mint a budapesti libegő, csak zárt kocsikkal).

A 2 milliárd dolláros (220 milliárd forintos) beruházás egy része támogatásból, egy része a városi költségvetésből valósul meg. Az épületeket a legfejlettebb zöld technológiákkal szerelik fel – itt épül fel New York legnagyobb napkollektor rendszere is. A beruházástól főként azt várják, hogy példaként szolgáljon, és bemutassa, hogyan működik a felsőoktatás a 21. században főleg a tudományos és mérnöki területeken.

További fontos szempont, hogy a campus számtalan munkahelyet teremthet. Becslések szerint közvetlenül 8000 állandó állást kreálhat, az ide érkező 600 új céggel együtt pedig ez a szám akár 30000-re is duzzadhat. Ezek az átlagkereset fölötti, tehát felső-középosztálybeli állások lennének, amelyek részben pótolhatják az ebből a kereseti rétegből a 2008-as válságot követően kieső megannyi New York-it.

Az új campus tehát 2017-re készül majd el, amit egybekötnek egy, a New York-i Egyetem által vezetett brooklyni projekttel is. A New York-i Gazdasági Fejlesztő Társaság vezetője, Seth Pinsky szerint ezek a beruházások a területi rekreáción és az állásteremtésen túl a „gazdaság motorjai” is lesznek.

Az New York-iak felismerték, hogy a felsőoktatás fejlesztése elengedhetetlen lehet egy-egy válság leküzdésében. A tudományok számos módon válhatnak mentőövvé az emberek számára, aminek egy egészen új példáját mutatja a roosevelt-islandi új campus. A nagyarányú befektetések hosszútávon megtérülnek, és kedvezőek a társadalmi hatásai is. Szolgálhat tehát azok számára, akik úgy gondolják, hogy megszorítások révén az „olcsó, de hatékony” felsőoktatás is működőképes lehet.