Emlékeztek a SOPA-ra és a PIPA-ra? Úgy látszik, az USA törvényalkotói évről évre fontos feladatuknak érzik, hogy a szakadék szélére taszítsák a szabad, egyenlő és biztonságos internetet. Most éppen a netsemlegesség eltörlése van terítéken – természetesen mi másért, mint a profitért?

Forrás: Gigaom

Az amerikai politikai életről tudni kell, hogy nagyon komoly szereppel bírnak benne a lobbisták – gyakran volt politikusok és képviselők, akik nagyon sok pénzzel felvértezve vívnak kere$zte$ hadjáratot a kongresszusban és a szenátusban azért, hogy rávegyék a képviselőket: támogassák már az ő java$lataikat. Ez pártszínektől és az elmúlt években beállt szinte teljes gridlocktól (törvényhozási patthelyzet - szerk.) független kérdés – és nagyon komoly befolyással van a törvénykezésre.

Tetszik, nem tetszik, a lobbisták pénzügyi támogatása nagyon komoly szerepet játszik egy képviselő megválasztásában – nem csak a háborúhoz, hanem a kampányoláshoz is az a bizonyos három dolog szükségeltetik (a gyengébbek kedvéért: pénz, pénz és pénz). Ezért kerülhetnek egyáltalán napirendre olyan őrült javaslatok, mint a pár évvel ezelőtti Stop Online Piracy Act. Ez a törvényjavaslat többek közt azzal híresült el, hogy már azért letiltatott volna egy weboldalt, ha linkel egy illegális tartalmakat tartalmazó oldalra – mondanom sem kell, a Facebook és a Google nem volt nagy barátja a dolognak.

A mostani izgalmas javaslat az internetsemlegesség alapelvét próbálja lesöpörni az asztalról – melynek lényege az, hogy nincsen különbség adatforgalom és adatforgalom között. Ugyanúgy, ahogy az ELMŰ nem kérhet többet azért, ha az áramot a számítógépem használatával fogyasztom az elektromos tűzhely helyett, az internetszolgáltatók sem különböztethetik meg azt, hogy mondjuk az egyetemi weboldalt vagy a CNN.com-ot böngészem.

A megkülönböztetésnek több módja is van: a tervezet szerint a nagy amerikai szolgáltatók felárat fizettethetnének egyes weboldalakkal azért, hogy felhasználóik nagyobb sebességgel tölthessenek le onnan – többek közt a Netflix homlokán virít a hatalmas célkereszt. Mondanom sem kell, a gyakorlatban ez a "nagyobb sebesség" csupán illúziónak ígérkezik – valószínűbb, hogy az extra összeget meg nem fizetőket egyszerűen mesterségesen lelassítják.

A dolog zsarolásszagú és undorító elemeit tovább fokozza, hogy a tervezet főbb támogatói az internetbiznisz mellett kábelcsatornákban is utaznak – melyek hatalmas veszteségeket szenvednek a Netflix és a hozzá hasonló szolgáltatások miatt. Az ő szempontjukból remekül hangzik a lehetőség arra, hogy megszorongassák riválisaikat – de igencsak nehéz pozitív érveket hozni a dolog mellett, ha a felhasználói oldalt nézzük.

Csak úgy, mint a SOPA/PIPA idején, a nagyobb techvállalatok összeálltak és mobilizálták az amerikai lakosságot annak érdekében, hogy egészen egyszerűen elijesszék a képviselőket a javaslat megszavazásától – akkor az derült ki, hogy a techlobbi ereje nagyobb a szórakoztatóipari lobbiénál; most kiderül, hogy ezeken a hatalmas szolgáltatókon is felül tudnak-e emelkedni.

A netsemlegességi kampány szeptember tizedikére időzítette nagy akcióját, amikor is az ügyet támogató weboldalak vagy ténylegesen vagy csak látszólag (egy loading-ikonnal) lelassították forgalmukat, arra biztatva felhasználóikat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a képviselőikkel és fejezzék ki ellenérzéseiket. A Time cikke szerint délre már percenként ezer(!) hívást kaptak a kongresszusi reprezentánsok.

Szintén említik, hogy törvényjavaslat szeptember tizenötödikéig kommentálható – és már most több hozzászólást kapott (1,4 millió), mint bármely másik a történelemben.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ekkora népszerűségvesztéssel szembenézve a politikai elit általában meghátrál – de semmi sem ilyen egyszerű: az FCC vezetője korábban az internetszolgáltatók lobbistája volt, a két legnagyobb amerikai internet- és kábelszolgáltató pedig egyesülni próbál a következő hónapokban. Ha nem a web lenne kereszttűzben, akár azt is mondhatnám, hogy érdekes "messziről" nézni a hatalmi harcot.