A WomanUP konferencia 2024-ben is izgalmas és aktuális témákkal várta látogatóit. Az eseményen különös figyelmet fordítottak a nők helyzetére a munkaerőpiacon és a munka világában. A WomanUP szervezőinek célja az volt, hogy inspirációt és támogatást nyújtsanak valamennyi magyar nőnek, valamint felkészítsék őket a munkahelyi sikerek és a személyes kiteljesedés elérésére.

Írta: Bekiarisz Efthimia, borítókép: WomanUP

Október elején a JOBVERSE Állásbörze két napos eseményének keretein belül megrendezték a WomanUp konferenciát is, amely során a szakmájukban ismert és elismert női vezetők osztották meg tapasztalataikat és tanácsaikat a közönséggel. Többek között szó esett arról, hogy hogyan tartják fenn az egyensúlyt a munkájuk és a magánéletük között, illetve hogyan küzdenek meg a mindennapi kihívásokkal. Az érdeklődők gyakorlati workshopok keretében mélyedhettek el olyan témákban, mint a vezetői készségek fejlesztése, az időmenedzsment, valamint a munkahelyi kommunikáció és konfliktuskezelés. A szakértői előadásokon továbbá egy átfogó képet mutattak a nők munkaerőpiaci helyzetéről, a nemek közötti bérkülönbségekről, valamint a női vezetők kihívásairól és lehetőségeiről.

Nők a szakmai előrelépés útján – avagy mit tesz érted a cég

Egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött az első nap Kutasi Judit (újságíró, a radiocafé főszerkesztője, külpolitikai szakértő, kommunikációs és PR szakember) moderátor közreműködésével és négy a szakmájában sikeres nő részvételével. Szó esett a pozitív diszkriminációról; aminek kapcsán Horvácki-Pál Dóra (Talent Acquisition & Employer Branding Manager – Siemens Mobility Kft.) elmesélte, hogy bár 2 éve még csak 8,9% volt a nők aránya az informatikai területeken, ma már 26,7%-ra nőtt ez az arány, ami dinamikus fejlődésnek számít. Fontos a pozitív diszkrimináció, hiszen így elősegíthető a hátrányos helyzetű csoportok, ezesetben a nők esélyegyenlősége. Kropkó Kitti (Pályázatok osztályvezető – MAVIR Zrt.) azt tartja azonban fontosnak, hogy továbbra is a teljesítmény és a szakmai rátermettség legyen a meghatározó egy új alkalmazott felvételénél. Emellett Dobi Kitti (Humán erőforrásért felelős vezérigazgató-helyettes – MBH Bank) megemlítette, hogy figyelni kell arra, hogy a kvótarendszer ne legyen kontraproduktív.

Szóba került az a tény, miszerint  mai napig nehezebb nőként érvényesülni a munkaerőpiacon, hiszen számukra nagyobb kihívás kivívni a kellő tiszteletet; folyamatosan meg kell küzdeniük a kisebbségérzés, a megalázás és a szexizmus jelenségével. Még a vezetői pozíciót betöltő nők is fel tudnak idézni legalább egy olyan esetet, amikor a szakmai rátermettségük ellenére sem vették őket komolyan. Továbbá említés esett a nők és férfiak közötti bérszakadékról is. Fontos figyelembe venni, hogy ennek több különböző oka lehet; hiszen például a nők esetében gyakori, hogy a fizetésük összege csökken a szülési szabadság miatt, illetve szintén problémát okoz, hogy egyesek nem elég gyakorlottak az érdekérvényesítésben. Egy nő másképp hozakodik elő bérigénnyel vagy béremelési kéréssel,, mint egy férfi. Ezt a „soft skill-t” azonban tudatosan is el lehet sajátítani. Fontos tehát az önértékelés, az önbizalom és az effektív kommunikációs készség.
Forrás: WomanUP

Egészséges énkép – magabiztos karrier

A nap folytatásaként Góg Anikó (magyar triatlon olimpikon, személyi edző, a BISA márka alapítója) előadása következett. Anikó 25 éve dolgozik a szakmájában, és pár éve online jelenlétet is gyakorol. Személyi edzőként dolgozott, amikor a pandémia ellehetetlenítette számára ezt a munkalehetőséget. Ekkor kezdett bele egy új karrierbe, aminek hatására megalapította saját márkáját, a BISA-t.

Anikó megosztotta a közönséggel a karrierépítés útját, amelyet elsősorban az IKIGAI módszerre alapoz. A japán elképzelés szerint a hivatásunk kiválasztásánál négy tényezőt kell figyelembe vennünk, melyek a szenvedély (amit szeretsz csinálni), a tehetség (amiben jó vagy), a küldetés (adj valamit, amire szüksége van a világnak), illetve a munka (amivel pénzt lehet keresni). Ezután következhet egy terv elkészítése, amelyben egyértelműen megfogalmazzuk a céljainkat, összegezzük a létező és a szükséges erőforrásokat, majd belekezdünk egy kapcsolatrendszer és az énmárka építésébe. Az utóbbira Anikó külön figyelmet fordított, mivel úgy véli, hogy a láthatóság, vagyis egy saját névjegy és  image kialakítása elengedhetetlen az érvényesüléshez, hiszen az énmárka mindannak a manifesztációja, ami Te vagy.

„Aki nem látszik, az nem játszik.”

Márkaépítés LinkedIn-nel, amely közelebb visz az álommunkádhoz

Posfai Tünde előadása a korábbiakhoz hasonlóan a láthatóságot helyezte középpontba. Ez organikusan is elérhető, amire jelenleg a LinkedIn, avagy a „munkásemberek Facebook-ja” a legjobb professzionális felület. Tünde célja az volt, hogy segítsen egy “nyomulásmentes” LinkedIn profilt építeni, ami által bárkit megtalálhatnak a számukra előnyös lehetőségek. Mivel az utóbbi években igencsak megnőtt az álláskeresők száma, Tünde hangsúlyozta, hogy szükség van a LinkedIn szolgáltatásaira, hiszen hatékonyabbá teszi a toborzást és segít az énmárka megjelenítésében. Ehhez egy jól felépített profil szükséges, így Tünde létrehozta a „teddmagadláthatóvá” hashtaget, amelyet ma már 15 000 követője használ, emellett pedig ajánlja a posztok írását is, mivel ezek reakciót és aktivitást váltanak ki a felhasználókból. Hasonlóan fontos egy jól kulcsszavazott portfólió elkészítése, mert a LinkedIn is algoritmusok segítségével működik, így több munkaadó számára teszi láthatóvá a profilt.

A LinkedIn tehát fontos eleme a szakértői státuszépítésnek. Használatához azonban tisztában kell lennünk önmagunkkal, azzal, hogy mit képviselünk, mit közvetítünk és mi az üzenetünk a világ felé. A munkakeresés és találás egy kimerítő és hosszú folyamat, éppen ezért kitartónak kell maradni és követni a „step-by-step” módszerét.