Bujtor Judit, Bujtor István özvegye 2010 óta vezeti a Tihanyi Szabadtéri Színpadot, a Bujtor István Színházat. Azóta hihetetlen rekordokat dönt, és olyan újításokat vezetett be, mint a gyermekelőadások. Ma már a legnevesebb színházak küzdenek a Tihanyi Színpadra való eljutásért. Bujtor István emlékét büszkén őrzi, mind a színházban, mind annak falain kívül.

Az első hétvégén összesen 1700 fő fordult meg. Mire számítanak a nyitó hétvége sikere után az évadban?

Nemcsak a nyitó hétvége, de az elmúlt 12 év látogatottsága alapján is arra számítunk, hogy még a tavalyi 12 ezres nézőszámot is meghaladjuk az idén. 700 férőhelyes a színház, és pótszékekkel együtt a nyitónapon 800-an, másnap pedig 900-an voltak. Ez még a legmerészebb álmaimat is túlszárnyalta. Ráadásul ezeknek a nézőknek a 80 százaléka elővételben megvette a jegyet. Ez azért ritka, mert egy szabadtéri színpadon ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak, ezért általában nem vesznek előre jegyet. Most azonban mégis megvették, mert a színháznak súlya van, neve van. Egészen augusztus végéig nincs olyan előadás, amire a jegyek 20 százaléka ne kelt volna már most el.

Mi történik akkor, ha leesik az eső?

Akkor katasztrófa történik, hiszen az előadást ki kell fizetni. Esőnap ugyan általában van, de vasárnap, amikor a nyaralók már hazamennek. Ez ilyenkor óriási veszteség és ráfizetés. Tavaly a 90 nyári napból 70-en esett az eső. Nekünk két előadásunk maradt el, amik teltházasak lettek volna alapból. A nézők persze visszakapják a pénzüket eső esetén.

2010-ben került a programigazgatói székbe. Milyen újításokat hozott a színház életébe?

Könnyű dolgom volt, mert amit néhai férjem, Bujtor István 12 éve létrehozott, azt folytathattam. Olyan törzsközönség e és olyan tradíciója volt a színháznak, amire már lehetett építeni. Abban változtattam kicsit, hogy több koncertet hoztam, és amire nagyon büszkék vagyunk, hogy az utóbbi években már gyermekelőadások is vannak. A Balaton nem csak a strandról szól, a gyerekeknek mindig kell adni valami újat. Erre is nagy igény van, erre is rengeteg jegy elkelt már elővételben is. Az embernek mindig meg kell újulnia, de nyilván van egy gerinc, amire építünk. Ebben az évben az újdonság az Experidance műsora lesz. Ők a Balatonra nem igen szoktak lemenni, de most kivételt tettek. A jövőre nézve is vannak már új tervek, de erről még babonából nem beszélek.

Ki a célközönsége a Tihanyi Szabadtéri Játékoknak?

Elsősorban az északi part nyaralói, de most már, a Facebook korában Debrecentől Sopronon át egészen Győrig eljutott a színpad híre. Én is csodálkozom néha, hogy már országos hírű ez a színház. Tekintve, hogy a műsor főleg könnyed vígjátékokból áll össze, 3-tól 103-ig minden korosztály megtalálható a nézőtéren.

Mit gondol arról a mostanában elterjedt sztereotípiáról, miszerint a fiatalok nem szeretnek már színházba járni?

Olyat kell nekik mutatni, ami bevonzza őket. A fiatalok sokkal kritikusabbak, mint az idősek, ezért sokkal nívósabb darabokat igényelnek. Szerintem nem igaz, hogy a fiatalok nem járnak színházba, egyszerűen csak megválogatják, hogy mire.

A színház Bujtor Istvánról lett elnevezve a halála után. Várható mostanában bármilyen megmozdulás az emlékére?

Az évfordulókat mindig meg szoktuk ünnepelni, de szerintem akit szeretnek az emberek, azt minden nap szeretik. Aki ide bejön, látja a nevét és az arcképét. Azzal hogy a nézők idejönnek, minden előadással őt ünneplik, hiszen ez a színház ő maga.

Néhány éve Balatonfüreden szobrot emeltek Bujtor István tiszteletére. Milyen volt a fogadtatás?

Az ötlet alapvetően a balatonfüredi polgármesteré volt, és nem tudok olyanról, aki ezt ellenezte volna. Ha valaki körbemegy a Balatonon és azt mondja, hogy Bujtor István mindenki el fog egy sztorit mesélni róla. Most már 4 éve ott áll Füreden ez a szobor, és akármikor arra járok, mindig van ott valaki, aki virágot visz vagy fényképezkedik vele. Nagyon örülök, hogy aki Füredet meglátogatja, ezt a szobrot sem hagyja ki.

Visszatérve a színházra, milyen struktúra alapján áll össze az évad?

A koncerteken kívül a főváros sikeres darabjaiból válogatunk, leginkább vígjátékok vannak, de azok közül csak az igényes szórakoztatás jöhet szóba. Tavaly egy drámával is próbálkoztunk, ami nem volt túl sikeres. Vannak visszatérő műsorok, mint például a Csík Zenekar koncertje, vagy a Budapest Bár. A legnagyobb félelmünk az időjárás, illetve szerencsére ma már az is, hogy kevés lesz a pótszék egy-egy előadásnál. Az idei évad egyik legnagyobb durranása a Thália Színház egyszemélyes darabja lesz, Csányi Sándorral, a Férfiagy. Ezzel zárjuk majd az idei évadot.

Az évadot augusztus 20-a után zárják. Nem rizikós arra az időszakra is betenni darabokat?

Mi kultúrmisszóként 3 éve határoztuk el, hogy nem engedjük a nyaralókat 20-a után sem haza. A nézőket irányítani kell, itt Tihanyban 20-a után ugyanúgy teltház van. Már hozzászoktak az emberek, persze ezt be kellett vezetni. Ilyenkor nagyobb számban érkeznek olyanok, akik csak kifejezetten az előadás miatt jönnek, Pestről és vidékről egyaránt.

A művészeknek mennyire kell másképpen készülniük egy szabadtéri darabra?

Ez egy kihívás nekik, de szeretnek itt lenni, hiszen a természetes környezet különleges élményt ad nekik is. A hatalmas tér miatt itt mikroporttal dolgoznak, de ez még sosem okozott gondot.  Tavasszal megrohamoznak minket a színházak, hogy szeretnének ide jönni, mert ez egy rang nekik.

Ön szerint merre halad a magyar színházvilág?

Én azt látom, hogy nem szabadna mindig ugyanazt ismételni. Nem mondom, hogy az alternatív színházaké a jövő, de vegyíteni kell az újat a régivel.

Önnek az ölébe hullott a színházi szakma Bujtor István halálával.

Alapvetően sosem állt tőlem távol ez a világ, hiszen István által már korábban belekerültem ebbe a forgásba.

Mit tervez a jövőre?

Évek óta keressük a megoldást a nézőtér befedésére. Ez nagyon nagy előrelépés lenne.