Biztosan te is voltál már olyan helyzetben, hogy a tanév elején még energiával telve ugrottál fejest a teendőkbe, tervezgettél, célokat, álmokat dédelgettél… Mindez azonban csakhamar káoszba fordult át, mert a feladatok, hobbik, programok és határidők közt nehezebbé vált a navigáció, mint eleinte gondoltad, a motivációd pedig egyre csak csökken és csökken. Nem is beszélve arról, hogy az időd mintha kifolyna a kezeid közül, a pihenés pedig lassan már csak egy utópia.

Ezzel egyáltalán nem vagy egyedül — de az a szerencse, hogy egy kis tudatossággal te is visszafordíthatod, sőt, akár meg is oldhatod ezt a helyzetet.

Első lépés: szokások

Elsőként ismerd fel, hogy az egész életed szokásokból tevődik össze. Szinte mindent rutinból teszel: a reggeli kávédtól a jegyzetelésen át addig, hogy leülsz-e a metrón, vagy inkább a sarokba állsz és kapaszkodsz. Néhány szokás viszont egyáltalán nem járul hozzá ahhoz, hogy szervezettebb legyen egy-egy napod, sőt, inkább épp az ellenkezőjét erősíti. Ilyen lehet, hogy magadba feledkezve görgetsz lefelé az Instagramon, ahelyett, hogy a dolgodat csinálnád, vagy esténként lustálkodva csak hagyod telni az időt, és ezért nem fekszel le időben.

Bármilyen rossz szokásról is legyen szó, az a legjobb, ha minél előbb kicseréled egy jóra. Ezt úgy teheted meg, ha először is megfigyeled magad: milyen rutinból végzett tevékenységen csúszik félre a napod? Mi az, ami után úgy érzed, ez talán nem volt a legjobb módja az időd eltöltésének? Milyen tevékenység után marad benned hiányérzet? Miután sikerül tudatosítanod a szokás létezését, egészen apró részekre tudod bontani. Keresd meg magadban az okát: helyettesít valamit, esetleg unalom vagy frusztráció váltja ki? Milyen helyzetben fordul elő? Így már az is megvan, mikor és hogyan kúszik be a napodba, illetve mi a célja. Ekkor következik az utolsó lépés: a megújítás. Gondolkozz el azon, mivel helyettesítheted a régi szokást, és kis ideig következetesen tedd azt minden alkalommal.

Második lépés: proaktivitás

Most, hogy végre nyertél egy kis időt, lássuk, mik a céljaid!

A legtöbb cél és terv álomként kezdi. A hozzájuk vezető utat éppen ezért sokszor homály borítja, és ez talán ijesztő, vagy egyenesen elrettentő is lehet számodra. Ahhoz, hogy ezt előre kiküszöböld, érdemes minél proaktívabb hozzáállással megközelítened a témát.

Ehhez hozzátartozik, hogy már a célok kitűzésekor odafigyelsz néhány dologra. Fontos, hogy minden célra igaz legyen a következő öt dolog.

1. Minél pontosabban határozd meg, írd körül a célt – így elkerülheted a vakvágányokat.
2. Valamilyen módon tedd mérhetővé a haladást – ez sikerélményt ad és követhetővé teszi a folyamatot.
3. Gondold végig, hogy a jelenlegi időbeosztásod, tapasztalatod stb. alapján egyáltalán teljesíthető-e ez a cél – így a felesleges kudarcélményt is kizárod.
4. Legyen releváns a célod – olyasvalami, amihez tudsz kapcsolódni, elköteleződni mellette.
5. Nem utolsó sorban pedig legyen valós határideje – ehhez igazodva számon kérheted saját magad, és ha szükséges, adhatsz még időt magadnak. 

Harmadik lépés: tervezés – tudj nemet mondani!

Ha már profi vagy abban, hogy milyen szempontok szerint válaszd ki az elérendő célokat, egy újabb elengedhetetlen dolog következik: az alternatívák közötti szelektálás. Hiszen mindenkivel előfordul az, amit akár a bőség zavarának is hívhatunk – hogy túl sok jó lehetőség előtt állunk. Ebben az esetben a legkevésbé hatékony megoldás az, ha mindegyikre igent mondasz. Mert még akkor is, ha úgy érzed, menni fog, a mennyiség a minőség rovására mehet. Inkább csinálj keveset jobban – észre fogod venni, hogy ez mennyire megváltoztatja majd, hogy hogyan állsz hozzá a projektjeidhez.

Ha nagyon nehezedre esik eldönteni, hogy igent mondj-e valamire, kérdezd meg magadtól, a jelenlegi szükségleteid, tapasztalataid, hosszú- és rövidtávú céljaid kontextusában mivel éri meg a legjobban eltölteni az időd. Ez segíthet a fontossági sorrend felállításában, és kevésbé érzed majd úgy, hogy megfosztottad magad valamitől.

Negyedik lépés: újratöltés

A fent leírtak akkor lesznek a leginkább segítségedre, ha nem felejted el a negyedik pontot: a kikapcsolódást. Diákként, fiatalként talán te is hajlamos vagy arra, hogy a szőnyeg alá seperd, ha valami miatt stresszelsz vagy ha fáradt vagy. Természetesen nem wellness-hétvégéről és masszázsról van szó, sokkal inkább arról, hogy megtartsd a munka és az „énidő” egyensúlyát az életedben – mert utóbbiból nyered azt az energiát, amire az előbbihez szükséged van.

A stressz levezetésére mindenkinek megvan a bevált, személyes módszere, de a beszélgetés és a sport mindig jó választás lehet. Az órák, a diákmunka és a bulik mellett gyakori a „majd bekapok valamit útközben” mentalitás is, de fontos, hogy viszonylag rendszeresen egyél és elég vizet igyál – főleg, ha lelkiismeretes egyetemistaként a kelleténél több koffeint fogyasztasz.

Végül pedig, hagyj időt magadnak arra, hogy valamit csak az általa okozott örömért csinálj! Legyen ez bármilyen hobbi, művészet, különcség, az a lényeg, hogy bele tudj feledkezni.

Ha pedig mindezt végigcsináltad, kezdődhet az egész elölről! 

források:

https://www.smartsheet.com/blog/essential-guide-writing-smart-goals

https://www.entrepreneur.com/article/240518

fotó: pexels.com

Lázár Fruzsina

2019. november 4.