Mit csinál két T-karos a BCE-GTK Vizsgaidőszaki Jegyzet- és bajtárstalálóban? Együttérezve figyeli a másik kar hallgatóinak ügyes-bajos mindennapjait? Nem! Kutat. Megvizsgáltuk a legnépszerűbb corvinusos Facebook-csoport nyelvi és kommunikációs jellemzőit. 

Írták és a kutatást készítették: Kércz Dorottya & Taxner Tünde

A Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóiként dr. Veszelszki Ágnes Digitális platformok és műfajok kurzusának sokszínű tematikájából a netnyelvészetet választottuk kutatási és prezentációs témának. A nyelvészet új ága a digitális kommunikációt vizsgálja, például az e-mailezés, az online portálok vagy a közösségi média szövegeit – ez utóbbi vált kutatásunk tárgyává. Úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a sajátos corvinusos digilektust, amelynek az említett Facebook-csoport talán az egyik legszembetűnőbb példája. Dr. Veszelszki Ágnes meghatározása szerint a digilektus a tágabb értelemben vett számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése. De vajon létezik-e Korvó-lektus?

Górcső alá vettük egy munkahét történéseit, vagyis a csoport összes, mintegy 244 darab bejegyzését és a hozzájuk tartozó kommenteket 2020. február 10–14. között. A posztok szóhasználatát, helyesírását, bizonyos pragmatikai jellemzőit és egyéb sajátosságait elemeztük.

A vizsgált posztok 49,2 százaléka, közeli a fele helyesírási szempontból hibátlannak bizonyult. A posztok 12,7 százalékában teljesen vagy részlegesen hiányoztak az ékezetek, ami az eszközhasználattal és a gépeléssel hozható összefüggésbe – feltételezhető, hogy a posztokat nagyobb részben írják számítógépről, mint telefonról. Eszköztől független tényező lehet azonban, hogy a posztolók hangsúlyt fektetnek a helyességre, hiszen egyrészt a szöveg egyfajta szakmai közegben minősíti a posztolót magát, másrészt pedig a gyors és hatékony információszerzés szempontjából különösen fontos a poszt érthetősége. Jó példa erre, hogy azokban a posztokban, amelyeknek komolyabb vagy fontosabb a témájuk – például álláshirdetésekben, versenyfelhívásokban – kevesebb hiba fordult elő (bár itt az is elképzelhető, hogy copy-paste-tel létrehozott posztokról van szó). A posztokkal összevetve a kommentekre általánosságban véve jellemző a nagyobb fokú igénytelenség, ami szintén a telefonos gépelésből, illetve az információátadás gyorsasága iránti igényből adódhat. 

Az írásjeleket tekintve a csoportban jobban érvényesül a közösségi média és a csetelés hatása, hiszen a vizsgált posztok 20 százalékában hiányoztak a mondatzáró írásjelek, valamint 13 százalékukban a lezárás írásjeleit emotikonok helyettesítették. A mosolygós fejjel záruló posztok bizalomkeltők, közvetlenséget sugároznak, más emotikonok pedig figyelemfelkeltő vagy jelentéstöbblettel bíró szerepet töltenek be. Központozási és egyéb vesszőhibák a posztok közel 18 százalékában fordultak elő, ezek – készüléktől független szempontként – egy kis odafigyeléssel elkerülhetők lettek volna. 

A pragmatikai szempontok közül az udvariasságot, azon belül a köszönést kísértük figyelemmel, aminek használata a közösségi médiában eltér az emailezéstől vagy a papíralapú levelezéstől. A posztok közel negyedében sem köszönés, sem más megszólítási forma nem szerepelt, és elköszönés a 244-ből csak egy posztban fordult elő. A csoporttagok sokszor egyből a tárgyra térnek, hashtagekkel indítják a mondanivalójukat: a posztok lényegretörőek, tömörek, tehát a köszönés elhagyása nem feltétlenül az udvariasság hiányának, hanem a közösségimédia-használatra jellemző közvetlenségnek tudható be. A posztok 76 százaléka kezdődik köszönéssel, ezekben a sziasztok fordul a leggyakrabban elő (93%), amelyet a hali és a hello különböző variációi követnek (például: Heo heo sziasztok, halika, halihooo). 

A helyesíráson és a köszönéseken kívül a csoport szókincsének jellegzetességeit is megvizsgáltuk, például az anglicizmusokat, vagyis az angol nyelvből átvett, gyakran a magyarral kevert kifejezésmódokat, szókapcsolatokat. Néhány példa:

• legjobb deal ever
• openbook a vizsga (Használható a vizsgán valamilyen szakirodalom vagy segédanyag.)
•  ezek szerint I was wrong
•  kikringéltem (A “cringe” szóból ered, ami kínosan nem vicceset, cikit jelent.)

Egyik kedvenc vizsgálati szempontunk a csoport szlengjének megfigyelése volt, ami az általánosan elterjedt kifejezések (pl. barinő, spancik, zinternet) mellett sajátos, egyetemspecifikus szavak is tartalmazott. Például:

• mudli (A Moodle rendszer elnevezése, ami az egyetem oktatási közösségi fóruma.)
• jéghegying (A kurzusokon rendszeresen fordulnak elő jéghegyábrák különböző kontextusokban, amit a csoporttagok fotóval dokumentálnak, ezáltal a kifejezés hashtaggé és közösségformáló mémmé nőtte ki magát.)

A csoport digilektusára jellemző a rövidítések használata, a vizsgált posztok 42%-ában fordultak elő. Túlnyomó részüket képzik a kurzusnevek (pl. süti – Stratégiai és üzleti tervezés, fejszoc – Fejezetek a szociálpszichológiából, dönttech – Döntési technikák) vagy képzésnevek (pl. psz – Pénzügy és számvitel, ng – Nemzetközi gazdálkodás, kermark – Kereskedelem és marketing). Azonban nem ritkák az egyéb, a képzésekhez és az egyetemi élethez kapcsolódó kifejezések sem (pl. szakszem – szakszeminárium, TO – Tanulmányi Osztály, kötvál – kötelezően választható tárgy, ea – előadás). 

A csoporttagok számára nem újdonság a Bajtárstaláló virágzó mémkultúrája, főleg az olyan kiemelt időszakokban, mint a tárgy- vagy vizsgafelvétel, amikor a figyelem megragadásának és a közhangulat javításának érdekében minden kreativitásra szükség van. A Facebook algoritmusának köszönhetően értesülünk arról, ha ismerőseink posztolnak a csoportba, ezért gyakori, hogy a barátok egymás posztjai alatt bennfentes poénok, bátorítás, esetleg ironikus, csipkelődő hozzászólások formájában jelentkeznek. Jellemző a hashtagelés, ami megkönnyíti a posztok visszakeresését és szelektálását. A “pont komment” a posztkövetés eszköze: amikor a hozzászóló csak egy pontot kommentel a poszt alá, jelzi, hogy őt is érdeklik a további válaszok, hiszen értesítést kap, amikor mások is hozzászólnak az adott bejegyzéshez. A csoport esszenciáját természetesen a humor adja: a Bajtárstaláló posztok és kommentek terén is bővelkedik a hallgatói gyöngyszemekben. Kedvenceink a vizsgált időszakból: 

Ugyan csak öt napot vizsgáltunk, összetett és érdekes keresztmetszet rajzolódott ki belőle. Annak ellenére, hogy a Korvó-lektus nem feltétlenül jelent elkülönülő nyelvváltozatot, megérte a Bajtársak között – és virtuálisan a G-karon – egy hetet eltölteni. 

2020. február 29.