A hálózatok mindenhol ott vannak körülöttünk, akár a járványok terjedési útvonalaira, akár a szervezetek közötti együttműködésekre vagy a munkatársak közötti tudásmegosztásra gondolunk. A terület dinamikusan fejlődik, és a legtöbb tudományágban megkerülhetetlen szerephez jut. A hálózatokról Baksa Mátéval, a Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskolájának hallgatójával beszélgettünk, aki maga is hálózatokkal foglalkozik, szeptembertől pedig fél évig a Yale Egyetemen fog kutatni.
Szerző: Kovács Máté
Szeptembertől Fulbright ösztöndíjas leszel. Miért pont a Yale Egyetemet választottad?
A Fulbright ösztöndíjat egy kétoldalú program biztosítja, amelyet az amerikai és a magyar kormány közösen működtet. Célja, hogy magyar kutatók mehessenek amerikai egyetemekre tanulmányutakra, valamint az Egyesült Államokból is érkezzenek hozzánk kutatók. A Fulbright programban egyébként a világ több mint 160 országa vesz részt, vagyis a lehetőség nem csak magyar kutatók számára adott Az ösztöndíjat mester- és doktori képzésen is el lehet nyerni, a pályázók közül bizottság választja ki a nyerteseket.
Azért a Yale Egyetemet választottam az amerikai félévem helyszíneként, mert az itt működő Yale Institute for Network Science számos hálózatokkal kapcsolatos kutatási műhelynek ad helyet, amelyeket szívesen megismernék. Módszertani és szakmai kérdésekben is szeretnék fejlődni, megtisztelő lesz, hogy a szakma legjobbjaitól tanulhatok. A kint töltött öt hónap alatt szeretném befejezni a doktorimat, és ha lesz rá lehetőségem, egy ott folyó kutatásba is szívesen bekapcsolódnék.
Hogy érzed, mennyire lesz nehéz a megélhetés? Az ösztöndíjad mennyit fedez belőle?
A Fulbright Program az Egyesült Államokat különböző zónákra osztja a megélhetési költségek szerint, és ez alapján határozzák meg az ösztöndíjak mértékét. Úgy tudom, hogy ebből teljesen ki lehet jönni. A havi támogatási összegen felül pedig a repülőjegyekre, a tankönyvekre és az egészségbiztosításra is kapunk támogatást.
Miért a hálózatkutatást választottad saját területednek?
Számos helyen használnak már hálózatos megközelítést a legkülönfélébb tudományágakban, a nyelvészettől a sejtbiológián át egészen a kvantumfizikáig. A hálózatos megközelítés legnagyobb előnye, hogy meg tud mutatni olyan összefüggéseket, amelyeket egyébként nem veszünk észre, valamint jól tud kezelni nagy mennyiségű adatot is. Olyan korban élünk, amelyben egyre több adat vesz körül bennünket. Rájöttünk, hogy minden mindennel összefügg, az eddig elkülönült területek egyre inkább összekapcsolódnak.
Elég ha a közelmúlt sajnálatos eseményeire gondolunk: ha kitör egy járvány Kínában, a globalizáció miatt azonnal el tud terjedni az egész világban. Az emberek a saját életükön is hamar megérzik, akár közvetlenül, akár a gazdasági folyamatokon keresztül. Nem tudnak termelni a cégek, vagy az emberek otthonról kénytelenek dolgozni. A hálózati hatások és szabályszerűségek nagyon hasonlóak a járványok és a technológiai vívmányok vagy innovációk terjedése esetében, vagyis pozitív és negatív jelenségek megértésében egyaránt segítenek.
Máshol is ennyire jelentős területté válik a hálózatkutatás?
A társadalomtudományokban már régóta nagyon népszerű a hálózatelméleti megközelítés, de a természettudományokban is számos kutató alkalmazza. Egyre több felhasználható adatunk van, ezekben pedig egyre több mintázatot, szabályszerűséget vehetünk észre, amelyek további magyarázó erővel bírnak.
Ezen belül mi az, ami téged leginkább érdekel?
Szervezetkutató vagyok, elsősorban az érdekel, hogy a szervezetek hogyan működnek. Szervezeti kapcsolathálózatokkal foglalkozom, vagyis azt vizsgálom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az emberek, hogyan működnek együtt, hogyan osztanak meg tudást egymással, hogyan alakulnak ki bizalmi és baráti kapcsolatok közöttük. Végső soron ez azért érdekes, mert diagnosztikai eszközként tudjuk használni: jobban meg tudjuk érteni a szervezetek működését, és jobb vezetői döntéseket tudunk hozni ez által.
Baksa Máté a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdte tanulmányait, majd elvégezte a vezetés és szervezés mesterszakot is. Jelenleg a Gazdálkodástani Doktori Iskola hallgatója, a Vezetéstudományi Intézetében oktat és kutat.
Milyen konkrét témákban kutatsz?
Az egyik számomra izgalmas téma a negatív kapcsolatok szerepe a szervezeti kapcsolathálózatokban. Sok hálózatkutató foglalkozik a pozitív kapcsolatokkal, de nem kérdeznek rá a negatív oldalra. Pedig látjuk, hogy a hétköznapi életünkben, és így a munkahelyen is, számos negatív kapcsolat jöhet létre. Kialakulhatnak nézeteltérések, és lehetnek olyan munkatársaink is, akikkel nem szívesen dolgozunk együtt. Ezek is erősen, néha sokkal erősebben befolyásolják a szervezet működését, főleg akkor, ha fontos együttműködéseket akadályoznak.
TANULMÁNY: Baksa Máté: Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban – Meghatározások, módszerek és mércék (Vezetéstudomány / Budapest Management Review L. évf. 2019. 9. szám)
Emellett az is nagyon érdekel, hogy hogyan tanulnak a szervezetek, és hogyan osztanak meg egymással tudást a munkatársak. Sok olyan tudáselem van, amelyeket nem tudunk leírni egy könyvben, vagy máshogy explicitté tenni, hanem egymástól, a munkatársainktól kell megtanulnunk. A hálózatelemzés itt is a segítségünkre lehet. Például megvizsgálhatjuk azt, hogy az innovációk hogyan születnek, és terjednek szét egy szervezeten belül. A szervezet is tanul, a legfőbb célja pedig az, hogy a tudás a megfelelő helyen és időben rendelkezésre álljon. A tudáshálózatok vizsgálata nemzetközileg is fókuszterületnek számít.
TANULMÁNY: Baksa Máté - Báder Nikolett: A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei - Egy szervezeti tudáshálózat elemzése (Vezetéstudomány / Budapest Management Review LI. évf. 2020. 01. szám)
Hogy látod, máshol is megjelenik a hálózatkutatás a Corvinuson?
A Corvinuson is sokan foglalkoznak hálózatos megközelítésű kutatásokkal. A szociológusok például társadalmi hálózatokat vizsgálnak, a Vállalatgazdaságtani Intézetben pedig ellátásiláncokkal foglalkoznak a kollégák, itt elsősorban a szervezetközi hálózatok kerülnek fókuszba. A Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézetben az önkormányzatok, a szervezetek és a civilek hálózatait kutatják. Itt nem az emberek, hanem a szervezetek közötti innovációs hálózatok állnak a középpontban. Sok példát hozhatnánk még, akár a pénzügyi vagy a bankszektorból is, valóban sok szakterületen használják a hálózatkutatást. (fotó: pixabay.com)
Mit tanácsolnál azoknak, akik már alsóbb éves hallgatóként kutatni szeretnének? Van erre lehetőségük?
Abszolút. Alapszakos demonstrátor koromban kapcsolódtam be először kutatásba, és a kutatói pálya is ekkor kezdett el érdekelni. Nagyon sokat tanultam abból, hogy demonstrátorként kapcsolódni tudtam egy tanszék munkájához. Különböző kutatási pályázatok kutatócsoportjai jelenleg is keresnek hallgatói munkatársakat, így a lehetőség továbbra is nyitott az érdeklődő hallgatók számára.
A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) mozgalom is jó lehetőséget jelent az egyéni kutatáshoz és elmélyüléshez. Ebben évről-évre nagyon jó eredményeket érnek el Corvinusos hallgatók, és egyik nagy előnye, hogy bárki megtalálhatja a számára kedves témát.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) szintén több éve működik, többféle tanulmányi szinten biztosít ösztöndíjakat fiatal kutatóknak. Ide egyéni kutatási tervekkel lehet pályázni, az ösztöndíj pedig egyéves támogatást biztosít akár szakirodalmi, akár empirikus kutatáshoz.
Lehetőség tehát bőven akad. Minden érdeklődő hallgatónak kívánom, hogy találjon olyan témát, amely valóban megérinti, és vágjon bele!
Címlapkép: pexels.com
