Ebben az évben nem fogjuk tudni úgy ünnepelni augusztus 20-át, ahogyan az eddig az évek során, hiszen a vírus miatt minden nagyobb rendezvényt lemondtak. De ha foglalkoztat a kérdés, hogy mégis mióta ünnepeljük augusztus 20-án államunk alapítását, vagy hogy mióta van tűzijáték, akkor tarts velünk ezen a rövid történelmi utazáson.

Írta: Gajdics Bálint

Mi jut eszünkbe augusztus 20-ról? A dolgozó embereknek először biztosan a munkaszüneti nap vagy a hosszú hétvége kifejezés - a nyári melegben kiváló alkalom lehet a belföldi kikapcsolódásra. A látványosságok kedvelőinek azonnal az esti tűzijáték jut eszükbe, ami szinte az ország összes településén a napot zárja. A fővárosban külön élményt nyújt, hogy a Duna felett kapjuk ezt a hatalmas fényözönt, ami évről-évre felülmúlja az előző látványt. A tűzijáték vége jelenti azt, hogy kezdődhet az utcabál, a város éjszakai fényeinek felfedezése. A történelem kedvelőinek pedig Szent István jut eszébe.

Magyarország augusztus 20-án szülinapos, de miért pont akkor? Honnan jön ez hagyomány, és hogyan ünnepelték a múltban ezt a dátumot? 

Szent István, Magyarország első keresztény uralkodója egy forrongó, népek felemelkedését és bukását egyaránt magában hordozó időszakban tudta megszilárdítani a magyarok helyzetét Európa szívében. Több évnyi csatározás után a nép megmaradásának érdekében elengedhetetlen volt áttérni a pogány hitvilágról a keresztény vallásra. Születésekor még a Vajk nevet kapta, de megkeresztelése után, 997-től már Istvánként uralkodott, mint magyar fejedelem. Majd „Isten kegyelméből” 1001. január elsején, ami az akkoriban használt Julian naptár szerint 1000. karácsonya volt, magyar királlyá koronázták. Szent Istvánnak sikerült ebben forrongó időszakban stabilizálni a magyar állam helyzetét, jelentős részben azzal, hogy írott törvényekkel szabott új rendet.

Uralkodása idején augusztus 15-ét, a keresztény hagyományokból ismert Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ezen a napon hívták össze a királyi tanácsot Székesfehérváron, és a törvényalkotás napja is volt. I. István király 1038-ban, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és augusztus 15-én hunyt el. Mégsem ez a dátum maradt meg a történelmi kánonban, mint Magyarország első saját ünnepe. Az ok szintén a már elhunyt Szent Istvánhoz köthető. 1083-ban Szent László király VII. Gergely pápa közbenjárásával ezen a napon avatta szentté Istvánt fiával, Imre herceggel, valamint Gellért püspökkel együtt. Tehát a szentté avatás időpontját tekintjük ma Magyarország születésnapjának.

Ez a nap I. Nagy Lajos király uralkodása során vált egyházi ünneppé az országban, és első királyunk kultusza is ebben az időszakban terjedt el különböző német városokban is. István egyetemes egyházban történő szentté avatására néhány évet még várni kellett. 1686-ban, Buda visszafoglalását követően IX. Ince pápa jelölte ki az ünnepét. Így ma a világegyház augusztus 16-án, míg a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli Szent Istvánt és magát az államalapítást.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Osztrák-Magyar Monarchiában több éven keresztül nem lehetett ünnepelni ezt a napot , hiszen sokan a magyar függetlenség szimbólumaként tekintettek rá. Majd az 1867-es kiegyezést követően megenyhültek a korlátozások. I. Ferenc József császár 1891-ben engedélyezte először, hogy augusztus 20-a munkaszüneti nap legyen, majd 1895-től a magyar lobogók kifeszítése is engedélyezett volt ezen a napon az ország középületein.

Az első világháború alatt és azt követően nem került mindig sor a nap megünneplésére. Később, a  Horthy-korban fektették le az ünnepnapi események alapjait, amik mind a mai napig kísérik augusztus 20-át.

1927. óta van tűzijáték, tisztavatás és őrségváltás is. A sors furcsa fintora, hogy a második világháborút követően, 1945-ig mint nemzeti ünnep lehetett megtartani, de mint egyházi ünnep még két éven keresztül engedélyezett volt.

1947. után a szocialista rendszerben augusztus 20. ünneplése is hatályát vesztette, majd az új kommunista alkotmány életbe lépését 1949. augusztus 20-ára időzítették, és ez a dátum vált később az új kenyér ünnepévé is. Az évek során a rendszerben egyre rövidebb megemlékezések voltak, és az új kenyér ünnepén leginkább a termelési eredményekről esett szó. A Kádár korszakban az ünnep a kommunista ideológia mentén, de új erőre kapott. A már jól megszokott tűzijáték és tisztavatás mellett a fővárosban vízi és légi parádék szórakoztatták az embereket, míg Debrecenben az azóta hagyománnyá vált virágkarnevál volt a fő esemény. A rendszerváltást követően a három nagy nemzeti ünnep közül augusztus 20 lett hazánk születésnapja.

Képek forrása: MTI; Pixabay; Turizmus Magazin