Viszonyunk a műanyagokkal rendkívül kettős: tisztában kell lennünk káros hatásaikkal, mégis szinte mindennapjaink elengedhetetlen részévé váltak. Összegyűjtöttük, mit fontos tudnunk a történetükről, előállításukról, típusaikról és szennyező hatásaikról, valamint tanácsokat adunk, hogyan törekedhetsz a környezettudatosabb életmódra.

Írta: Sipos Sára & Taxner Tünde

Ma már meg sem lepődünk, mennyi minden készül műanyagból. Azonban nem mindig volt ez így. A műanyagot a 19. században, pontosabban 1838-ban találta fel Henri Victor Regnault francia fizikus, mikor PVC-t sikerült előállítania. A következő évben a gumit állították elő, mely Charles Goodyear nevéhez kapcsolódott. A század második felében sorra következett a linóleum, a műbőr, a celluloid és a műselyem. Gyártása, tömegtermelése már a 20. századhoz köthető. Az 1930-as években kezdett terjedni, a II. világháború alatt pedig már nélkülözhetetlennek számított. Az 50-es évektől tovább haladt hódító útján, és az élet minden területén jelen volt. A műanyagok “kritikája” szintén régre, a 70-es évekre datálódik. A műanyagok szintetikus előállításakor kismolekulájú vegyületekből kiindulva nagy molekulájút, vagyis polimert alakítanak ki. Gyártásuk különböző módokon történhet, de a tömegtermelés közös.

A gyártás különbözősége abból is adódik, hogy a műanyag összefoglaló név, valójában sok száz típusa elterjedt. Ha tudatosan szeretnénk kezelni a szemetünket és védeni az egészségünket, érdemes megismerni párat. A hétköznapi használatban hét kategóriába soroljuk a műanyagokat, melyek nem mindegyike újrahasznosítható. A termékeken általában csak egy számot látunk, hogy az adott alapanyag melyik kategóriába esik, és sokszor még azt sem tűntetik fel, melyiket lehet szelektíven gyűjteni. Éppen ezért tekintsük át, hogy pontosan melyik jelzés mit jelent, és melyik típusok újrahasznosíthatók!

A műanyagok tulajdonságairól és típusairól még többet a Humusz Szövetség videójából, Zero Hero cikksorozatából és erről az oldalról tudhatsz meg. Az újrafelhasználás lehetőségét az ismerős, zöld nyilakból álló, háromszög alakú jelzés mutatja, azonban nem csak az adott település infrastrukturális és gazdasági körülményeinek, hanem a fogyasztónak is szerepe van abban, hogy a folyamat megvalósulhasson. 

De mi is a gond a műanyaggal? 

"Az alapanyag kitermeléstől a gyártáson és használaton át a hulladékká válásig, a műanyag teljes életciklusa során szennyez." (Greenpeace)

A hagyományos műanyag kőolajból van, mely már alapvetően is káros az emberi egészségre. Ezt tovább fokozza az előállítás, gyártás, ami légszennyezéssel jár: kimutathatóan több a légzőszervi megbetegedés a műanyaggyárak közelében, és a várandós nőkre is veszélyes lehet. A műanyagokból ráadásul használatuk során káros anyagok oldódnak ki, melyek hatnak a beléjük csomagolt ételre, italra is. Ha van rá lehetőségünk, kerüljük az ételmelegítést műanyag dobozban, mivel hő hatására még több kémiai anyag válik ki belőlük, ami rontja az étel minőségét. A műanyagok már szinte megkerülhetetlenek, és közvetlenül a szervezetre hatnak: szívre, agyra, légzőszervre, májra, gyomorra. Ha részletesebben érdekel a műanyagok egészségre gyakorolt hatása, olvasd el a Hulladékmentes blog cikkét a témában.

A műanyagok különösen nagy veszélyt jelentenek azokban az országokban, ahol kezelésük, feldolgozásuk nincsen megoldva. Itt feltorlódik a műanyag szemét, ellepi a városokat, vidékeket, és könnyen alakulnak ki betegségek, mint például a malária. Tovább rontja helyzetüket, hogy a fejlett országok gyakran fizetnek a fejlődőknek a szemét tárolásáért, hiszen ez olcsóbb megoldás az újrahasznosításnál. A műanyagok megsemmisítése gyakran égetéssel történik, ami szintén iszonyúan szennyező, ráadásul a szemétégetőket a városok szegényebb részeire szokták telepíteni.

A műanyagok azonban nemcsak az emberekre, hanem az egész Földre és az élővilágra is hatással vannak. Az előállítása, felhasználása és megsemmisítése mind üvegházhatású gázok kibocsátásával és rengeteg energia felhasználásával jár, ami a klímaváltozást is tovább erősíti. Már senkinek sem ismeretlenek műanyagba gabalyodott vagy abba belehalt állatokról készült fotók. Valószínűleg az úszó szemétszigetről is hallottál, ami már több mint 1,6 négyzetkilométer méretű. A szigetben lévő műanyag a napfény miatt bomlik, a benne lévő anyagok az élővilágot roncsolják, az állatok szervezetét tönkreteszik, és a halak elfogyasztásával akár még az emberhez is visszajuthatnak.

Mikroműanyagok

"A mikroműanyagok méretüket és formájukat tekintve is változatosak lehetnek. Az 5 milliméterestől az 50 mikronos tartományig, a granulátumtól kezdve a szabálytalan töredékeken át a mikroszálakig, mindenféle előfordul. És léteznek ennél kisebb darabok is, ezek a nanoplasztikok, amelyek már tényleg a szabad szemmel láthatatlan kategóriába tartoznak." (Hulladékmentes)

A mikroműanyagok származhatnak kozmetikumokból, mindenféle szemcséből, műszálas ruhákból, palackozott vízből, de egyszerű műanyag tárgyak használata során is keletkezhetnek. Mindenhol jelen vannak, emberek, állatok egyaránt elfogyasztják: az ember akár 20 kg-ot is évente. Mivel a mikroműanyagok kutatása az elmúlt pár évben kezdődött meg, ezért konkrét egészségügyi hatásairól még kevesebbet tudunk, habár állatoknál már kimutatták az idegrendszert károsító hatását.

Hogyan gyűjtsük a műanyagokat szelektíven?

A műanyagok teljes elkerülése a mindennapokban nagy kihívást jelent, melyet - annak ellenére, hogy tisztában vagyunk káros hatásaikkal - nem lehet minden helyzetben megvalósítani. Tudatos szemétkezeléssel, vagyis első lépésben szelektív gyűjtéssel mégis hozzájárulhatunk a környezet védelméhez. Műanyagok szelektív gyűjtésekor tarts be három egyszerű, de fontos szabályt:

Ezeken az irányvonalakon túl akadnak eltérések a magyar települések között, érdemes utána nézni a helyi szabályozásoknak. Budapesten az FKF szabályai élnek: a műanyagokat háztartási fémhulladékokkal együtt a sárga fedelű kukákba kell gyűjteni. A részletek ezen az oldalon és az alábbi grafikán láthatók (kép forrása).

Kerüld el a műanyagot!

Szerencsére nincs veszve minden: a hétköznapokban sokat tehetünk a műanyagmentes életmódért. Csökkenteni tudjuk az egyszer használatos műanyagokat a háztartásban, számtalan lehetőségünk van helyettesíteni őket környezettudatosabb alternatívával. A legtöbb esetben pedig még pénzt is spórolunk ezekkel a változtatásokkal. A kellékeket hulladékmentes életmódot hirdető webshopokban, csomagolásmentes boltokban be tudod szerezni. Amennyire tudod, próbálj meg minél többet megtenni a műanyagmentes hétköznapokért. Gyűjtöttünk hozzá pár tippet:

• Bevásárláskor használj vászonzsákot, hálós szatyrot a műanyag zacskó helyett!
• Kulacsba töltsd az innivalót! Ne vásárolj műanyag flakonos üdítőket, és ne azokat töltsd meg újra!
• Ha van rá lehetőséged, próbálj meg csomagolásmentes boltban bevásárolni!
• Kimérhető tisztítószereket is találsz csomagolásmentes boltokban, de bátran készíts otthon tisztítószereket! 
• A kozmetikumok közül is rengeteg műanyagmentesen elérhető magyar márkáktól. Válassz fogkrémet, dezodort, szappant, testápolót műanyag nélkül, vagy készítsd a kozmetikumokat magadnak! 
• Cseréld le a vattakorongot mosható korongokra, de akár otthon is készíthetsz!
• A műanyag borotvákat váltsd ki egy fém darabbal, ehhez borotvaszappant csomagolásmentesen is lehet találni!
• Ruhavásárlás esetén a természetes anyagok mellett tedd le a voksod, ha lehet! Sokkal jobb érzés a bőrnek is lenvászonban vagy pamutban lenni.
• Használd tovább a meglévő műanyag ételtartókat, de ha már nagyon használtak, keress helyettük kerámia, üveg, fa vagy bambusz változatot!
• Kerüld a frissentartó és alufóliát! A viaszos kendő nagyon jó alternatíva, és akár otthon is elkészíthető.
• Takarításhoz szükséges eszközöket is lehet műanyagmentes alternatívával helyettesíteni: luffaszivacs, fa seprű, mosogatókefe, mosható törlőkendő mind jöhetnek! Régi ágynemű darabokra felvágva pedig konyharuhának is megteszi.
• Ha beülsz egy italra, szólj, hogy nem kérsz műanyag szívószálat! Ha mégis szeretsz szívószállal inni, üveg és fém verziókat is sok helyen lehet már kapni.
• Az elviteles kávét kérd saját bögrébe! Nagyon szép bambusz és üveg utazóbögréket találhatsz már a kávézókban is.
• A betétet, tampont váltsd ki intimkehellyel vagy mosható betéttel! Hosszú távon a pénztárcád, az egészséged és a Föld is jobban jár.

Használd újra a műanyagot!

Azonban ne érezd magad rosszul, ha nem tudod a műanyagot teljesen elkerülni, nem minden esetben van rá lehetőségünk. Ma már például elképzelhetetlen az, hogy bokáig érő pamut ruhákban strandoljunk. Ilyen esetben azonban támogathatunk olyan márkákat, választhatunk olyan termékeket, amik újrahasznosítással tesznek a környezetért. Például a magyar Philomén vagy az Undersea Wear fürdőruhái újrahasznosított műanyagokból készülnek, de ez csak pár példa a sok törekvés közül.

Otthon is nyílik lehetőségünk rá, hogy a műanyaggal spóroljunk vagy használat után más célokra, például kukászacskónak felhasználjuk. Gyakran eszembe jut, hogy dédanyám felcsíkozta a műanyag zacskókat, amikben a tejet vásárolta, és ülőpárnát horgolt a csíkokból. A műanyagokat lehet gyűlölni, lehet szeretni, de a legfontosabb, hogy tudatosan használjuk őket, és legyünk tisztába azzal, hogy a mindennapokban döntéseinkkel mit támogatunk.

Képek: Pexels.com