A Corvinusra járó diákok - jó esetben - pár évet eltöltenek az egyetemen. De mégis, mit kell tudni erről a helyről, ahol nap mint nap megfordulunk? A kérdés mélyebb, filozófiai rétegeit figyelmen kívül hagyva, most magukkal a helyszínekkel foglalkozunk, és utánajártunk, hogy mit fontos tudni a Corvinus épületeiről. Cikkünkben számos történelmi érdekesség mellett első saját videónkat is megtaláljátok.
Írta: Bera Viktor
A leginkább ismerős látvány a Fővám téren, a Vásárcsarnok mellett álló főépület (E épület) lehet. 1950 óta tanítanak itt, a jelenlegi corvinusos diákok legnagyobb része is itt tölti el a legtöbb időt. Az épület címe azonban nem véletlen: korábban, 1874-es átadásától kezdve a II. világháború végéig fővámhivatalként működött. Tervezője Ybl Miklós, akinek nevéhez többek között az Operaház, a Várkert Bazár, a Szent István bazilika és még számos historizáló fővárosi és vidéki épület fűződik.
Ybl Miklós (1814-1891)
Ybl olyan ikonja a dualizmus historizáló építészetének, mint Pollack Mihály és Hild József a reformkor klasszicizmusának és Lechner Ödön a századforduló szecessziójának. A kor szokása szerint több évet töltött külföldi tanulmányokkal és tanulmányutakkal, majd a már említett “sztárépítész”, Pollack Mihály irodájában is dolgozott. Az ezt követő fél évszázadban számos, a mai Budapest arculatát is meghatározó épületet jegyzett. A Corvinus közelében több épület köthető az ő nevéhez, ilyenek például a Károlyi-palota a Pollack Mihály téren és a Szent Ferenc-templom a Bakáts téren.
Fun fact: miután az épület vámházként üzemelt, rengeteg áru érkezett ide és szállítottak el innen. Voltak az épületben vasúti sínek, sőt, a pincébe zsilippel zárható alagutak vezettek a Dunából!
Az E épülettől délre találjuk az egyetem másik két épületét. Haladjunk kronologikusan: jöjjön a Sóház!
Ulrich Keresztély tervei alapján nem sokkal a Fővámpalota építése után elkészült a Sóház, ami a következő évtizedekben szorosan együttműködött a vámházhivatallal; hihetetlen mennyiségű áru cserélhetett itt gazdát. Nem is annyira karakteridegen, hogy végül egy gazdasági egyetem épületeként kapott új funkciót. Ulrich Keresztély tervezett egy másik jelentős gazdasági célú épületet is: a dunaparti gabonaliftet, ami egy gigantikus épület volt a mai Petőfi híd pesti hídfőjének északi oldalán. Célja a gabona raktározása és rakodása volt, amire nagy szükség volt, hiszen ebben az időben Magyarország a vezető gabonakereskedő országok közé tartozott. A Sóház pár évvel a gabonalift után készült el.
(A kép jobb szélén a gabonalift, bal szélén pedig a Sóház látható)
Fun fact: A Sóházban a világháború előtt a mai aula egy belső udvar volt, a két oldalsó szárnyban pedig szolgálati lakások kaptak helyet. Egy átépítés után posta és kocsma is lett az épületben. Ma egyetemi irodák és a géptermek kapnak itt helyet, alkoholméréssel foglalkozó intézményt nem találni bent.
A legmodernebb és egyben legnagyobb a 2007-ben átadott C épület. Az egyetemre járók létszáma az ezredforduló után annyira megnőtt, hogy új épületre volt szükség: ez lett a közel 4000 egyetemi polgár befogadására alkalmas C épület. Itt is volt korábban gazdasági funkció, nem véletlenül nevezték el az utcát Közraktár utcának. A közraktárak épületeinek egy része ma is látható a Bálna részeként.
Fun fact: A Duna felőli oldalon látható az “Az Épülés Szelleme” nevű szobor. Jovánovics György munkája 33 méteres magasságával az ország második legmagasabb szobra (a Szabadság szobor után).
A Budapesti Corvinus Egyetem épületei megépítésük óta fontos szereplői voltak a magyarországi gazdasági életnek. Érdemes belegondolni, mi is történhetett ezekben az épületekben évtizedekkel, vagy akár egy évszázaddal ezelőtt. A környék tehát több száz éve fontos területe Budapest gazdaságának, hiszen már sokkal a bemutatott épületek építése előtt jelentős logisztikai központ volt - a Fővám téren volt a Belgrádi kapu, ahol a legendás vásárok áruforgalmának jelentős részét bonyolították.
Az egyetem Székesfehérvári Campusa is történelmi múlttal büszkélkedhet, a nemrégiben felújított épület egykor egy hatalmas laktanya-komplexum része volt. Több katonai alakulatot is szerveztek itt az 1860-as években. Az ő ellátásukra szánt épületek 1892-ben, illetve 1903-ban készültek el, a neves fehérvári építész, Say Ferenc tervei szerint. A 69. Gyalogezreden, a Császári és Királyi 10. Vilmos Huszárezreden és a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezreden kívül számos alakulat megfordult itt. 1910-ben 1800 fő állomásozott a székesfehérvári laktanyákban, ami ezzel a Dunántúl egyik legnagyobbjának számított. A szovjet megszállás ideje alatt a Vörös Hadsereg katonái jelentősen rontottak az épület állapotán, de szerencsére ez már nem látszik, hiszen teljes külső-belső felújításon esett át az épület.
Első saját videónkat a Corvinus-ról alább tekinthetitek meg.
Képek: Fortepan, Kincses Péter, Bera Viktor
