Hogyan lehet túlélni a karantént? Milyen úton lehet feltárni a múltunkat? Mit olvasnak szabadidejükben a kulturális élet szereplői? Mit gondolt Molnár Ferenc a házasságról? A látszólag egymástól távol álló kérdésekre mind választ kaptunk az október 15-18. között megrendezett Margó Irodalmi Fesztiválon - összefoglaltuk nektek az élményeinket.
2020.10.22. Szerkesztette: Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász
Thuróczy Szabolcs szerint kamu, hogy nincs időnk olvasni
Kedden Thuróczy Szabolccsal folytatódott a Margó Extra beszélgetéssorozat, akit a Pintér Béla Társulat oszlopos tagjaként és az Aranyélet című magyar HBO-sorozat Miklósi Attilájaként senkinek sem kell bemutatni. Elfoglalt ember, azonban úgy gondolja, az olvasásra mindig lehet időt szakítani:
Egy nagy kamu, hogy nincs időnk olvasni, amikor már négy órája nézünk valami show-műsort.
Kép: jegy.hu
Thuróczy éjjeliszekrényén főként életrajzi könyvek és újságok hevernek. Bérczes László Mucsi Zoltánról írt beszélgetős kötetét „másfél éjszaka alatt nyalta be”. Jelenleg Molnár Gál Péter Coming out című memoárját olvassa, Keith Richards Élet című könyve és Molnár Ferenc Pesti napló-ja várat magára.
Először főként a filmek hatottak rá, többek között a Tiszta Amerika című Gothár mű, amelynek Esterházy Péter írta a forgatókönyvét. Meghatározó olvasmányai között említi Ottliktól a Hajnali háztetőket, Csáth Géza naplóját és József Attilától a Szabad ötletek jegyzékét is. Huszonéves korára evidenciává vált, hogy vonatúton mindig legyen nála könyv. Móricz Zsigmond, Kosztolányi a mai napig katartikus élményeket okoznak neki.
Írta: Kércz Dorottya
Fókuszban Molnár Ferenc és a szerelem
Még soha nem voltam a Várkert Bazár irodalmi estjein, de biztosan nem ez volt az utolsó. Habár ezelőtt már tanultam Molnár Ferencről, és olvastam tőle néhány művet, mégsem tartozott a kedvenc íróim közé. Pár nappal az Aposztróf - Irodalmi szerelmek VII. irodalmi est után már két Molnár Ferenc könyv és Puskás Tamástól a Delila filmfeldolgozása vannak a hátam mögött.
Kép: Uher Ödön felvétele, forrás: Wikipédia
Az iskolai irodalomórákon leginkább a művek szerkezetét, nyelvtani sajátosságait kutatjuk, de magát a költőt mint embert nem igazán ismerjük meg. Ezért nem tudtam, hogy Molnár Ferenc egyetlen lánya, Márta, egy fél éves házasságból született, melyet az író a Liliom című művel zárt le. De éppenséggel azt sem sejtettem, hogy az egyetlen út egy nő elhagyásához az lehet, ha feleségül vesszük. Molnár Ferenc éppen így tett. Fedák Sárival való kapcsolata olyan viharos és érzelemmel teli volt, hogy az író csak úgy tudott megszabadulni a művésznőtől, hogy feleségül vette, és tekintélyes vagyonnal engedte el. Ebből a kapcsolatból született meg Az üvegcipő című mű is, ami azóta a viharos szerelem klasszikusává vált. Élete utolsó, komolyabb kapcsolata a híres Darvas Lilivel volt. Molnár Ferenc ekkor jött rá, hogy mi a jól működő házasság titka: a távolság. Lilivel évente csak 2-3 hetet töltöttek együtt, a szerelmük mégis a sírig tartott.
Miért nem lehet nélküled élni? Mert te vagy én és én vagyok te. És nem ok nélkül kergetett össze a jóisten bennünket együtt nevetni és sírni, dolgozni, veszekedni, kibékülni, egymás karjában az égbe repülni, egymás hibáját gyűlölettel figyelni és egymás szívét imádni, egymástól elhidegülni, és egymásba beleszeretni a koporsóig egymás kezét fogni. - Molnár Ferenc
Írta:Belayane Najoua
,,Ez egy kibaszott karanténnapló”
Benedek Ágota Rumbarumbamm című regénye a karantén alatt született. A szerző külső indíttatásra kezdett blogot írni, elsősorban magának. Ágota műve önéletrajzi, azonban „ahol lehetett túldramatizálta a történéseket”, így a valóság és a fikció összemosódik. A bejegyzések teljesen asszociatív módon születtek, és számtalan témát érintenek, ahogy a Margó Fesztiválon a szerző megosztotta velünk.
Kép: Bera Viktor, Közgazdász
A blog népszerűségének növekedésével új csatorna jelent meg: ismeretlenek is elmesélték traumáikat Ágotának. Utólag sok esetben zavarba ejtőnek találta a közzétetteket, szorongott miattuk, hiszen a blogra személyes, intim tartalom került ki. Ott Anna kérdésre, miszerint felszabadító volt-e az írás, azt válaszolta: csak akkor válik felszabadítóvá, ha képes elengedni a szorongást amiatt, hogy mások mit gondolnak. A regény kiadásakor két szempont volt fontos: Ágota bejegyzései változatlan formában jelenjenek meg benne, de tiszteljék a könyvformát.
A Margó előtt nem hallottam a könyvről, de a felolvasásokkal tarkított beszélgetés után beszereztem egy példányt. Elég pár oldalt olvasni belőle, és megérthetjük:
A legtöbb frissen kiadott könyvvel szemben nem keresi az olvasóját, hanem az olvasó keresi a könyvet.
Írta: Erdős Bianka
„Tudom, hogy honnan jöttem, hol vagyok és hová tartok” - Gurubi Ágnessel Orvos-Tóth Noémi beszélgetett a Szív utca című regényről
Szív utca című első regényét Ágnes családjának története ihlette: egy szétszabdalt család és a fájdalomtól megkérgesedett szívek homályos, hiányos története. A Szív utca olyan nőkről szól, akik sosem találkoztak, de mégis összetartoznak, megírása Gurubi Ágnes számára egyet jelentett azzal, hogy elköteleződött a múlt kibogozása iránt.
Kép: Libri
2019-ben Ágnes közösségi gyűjtés céljából publikált egy részletet a készülő könyvből: a pénzből akart Buenos Airesbe utazni, és a családi szálak után kutatni. Rövid idő alatt sok pénz gyűlt össze - ekkor ráébredt, hogy a téma rengeteg embert mélyen megérint: a családjuk közös hegeit hordozzák, amelyek nemzedékről nemzedékre örökítődnek tovább. A magunkra erőltetett, nap mint nap viselt álarcok hasonlatossá válnak a bőrünkhöz, és rengeteg munkába telik felismerni alatta megbújó, valódi önmagunkat. Erről a védtelen, sebezhető, valódi énről és felfedéséről szól a Szív utca.
Ágnes azt mondta, a regény megírása előtt pesszimizmus, mégis egyfajta reménykedés jellemezte őt. Mára a történet szabadsággal ruházta fel, hiszen már tudja, honnan jött, hol van és hová tart. A könyv egyfajta terapeutaként jelenik meg az ő életében, emlékek kötegeként, amelyet egy félig fiktív, félig valós történetbe csomagolt.
A Szív utca sokak életébe hozhat fordulópontot. Érdemes elolvasni, megforgatni önmagunkban, megkérdezni magunktól, hogyan hat ránk ez a történet, aztán odafordulni a saját történetünkhöz. Hiszen, ahogy Orvos-Tóth Noémi ajánlásában olvashatjuk, “nekünk is van Szív utcánk”.
Írta: Lázár Fruzsina
Székely Kriszta és a klasszikusok
Az előző hét kezdetén minden este a Margó Extra online beszélgetéseivel hangolódhattunk irodalomra. Ott Anna kulturális menedzser idén jelentős magyar művészekkel beszélgetett kötetlenül olvasmányaikról. A Margó Extra első vendége Székely Kriszta, a Katona József színház rendezője volt, akinek a nevéhez olyan felejthetetlen előadásokat köthetünk, mint az Ithaka vagy a Nóra – karácsony Helmeréknél. Az utóbbi időszak számára az elengedésről, az újragondolásról és kreatív energiáinak megfelelő lekötéséről szólt.
Kép: Horváth Judit felvétele, forrás: Wikipédia
„Nagyon olvasó” kamasz volt - Borges novellái meghatározó olvasmányélményei voltak, Hesse Narziss és Goldmund-jának hatására egyszer elszökött otthonról. Úgy gondolja, a kötelező olvasmányoknak kulturális alapot kellene képezniük a párbeszédhez – azt tapasztalja, hogy amikor ilyen szövegekkel dolgozik, jobban megmozdulnak a befogadók, mint egy hasonló témájú kortárs történettel kapcsolatban.
Ritkán olvas kikapcsolódásként, a munkájából fakadóan nehezen képes erre, hiszen folyamatos anyagkeresésben van. Legújabb rendezését, az Othello-t nemrég mutatták be, előtte még nem dolgozott Shakespearerel. A darab többek között olyan témákat érint, mint a bújtatott rasszizmus, az álhírek, a manipuláció és a nőkkel szembeni erőszak formái.
Írta: Kércz Dorottya
A Meseország mindenkié több oldalról megközelítve
A Margó Fesztivál október 17-ei beszélgetésén Rédai Dorottya projektvezető és a könyv szerkesztője, Nagy Boldizsár a Meseország mindenkié céljáról meséltek: kerüljenek felszínre olyan kisebbségek is, amelyek „láthatatlanok” számunkra. A könyvben szereplő átiratok alapja sokszor népmese, és segítenek a világszemléletünk tágításában, a jelen megismerésében. A népmesék eredeti verzióját nem törölték, hanem újabb és újabb változatokat hoztak belőlük létre.
Kép forrása: Libri
A könyv megalkotói fontosnak tartották azt is, hogy a minél több témával foglalkozzanak, mivel a jót és a rosszat nem lehet teljesen elkülöníteni egymástól, és a világ nem fekete-fehér. Bár a könyvet alapvetően a 4-8 éves korosztálynak szánták, összetettebbre sikerült, így más korosztályokhoz is szólhat. Ezt fejezi ki a címe is - nemcsak szexuális irányultságtól vagy etnikumtól, de kortól függetlenül is Meseország mindenkié.
A művet gyakran csupán az egyik oldaláról ragadják meg, azonban sokkal többről van szó benne, mint ami az aktuálpolitikai diskurzusban előtérbe kerül. Sokkal összetettebb a könyv és az általa feldolgozott téma, mint amilyennek a kritikákból megismerhettük. Ennek megértésében az előadás sokat segített, és amellett, hogy élvezetes volt, megerősített abban a személyes meggyőződésemben is, hogy semmit sem szabad csupán egy oldalról megközelíteni.
Írta: Erdős Bianka
Rubik Ernő a kocka múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarjon, időnként kilógok belőle.
Rubik Ernő könyve A mi kockánk címmel pár hete jelent meg itthon és a világ több pontján egyszerre. Ennek kapcsán beszélgetett a szerzővel Valuska László.
Köztudott, hogy Rubik Ernő megbújik a Rubik-kocka árnyékában, nem szeret szerepelni, és ritkán ad interjút. Mindenki ismeri találmánya sikerét, de a kocka történetét és az ő életét kudarcok is kísérték. Szerinte a kudarc a leghasznosabb az életünkben: tanulunk belőle, megmutatja a dolgok valódi természetét, és izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat.
Kép forrása: Wikipédia
A történet lebilincselő, mert míg a tárgy keveset változott, a kontextusa, az emberek hozzá fűződő viszonya igen. Egy látszólag megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülünk; ezért ragadja meg a tinédzsereket évtizedek óta: ez a korosztály próbálja felfedezni a világot, önmagát és a képességeit. A Rubik-kockát egy képhez vagy szoborhoz hasonlította: az alkotó valamilyen indíttatásból létrehozza, ám megszületése után a maga útján indul el. A Rubik-kocka tulajdonképpen a probléma megtestesített megoldása, önmaga megoldására való eszköz.
Rubik Ernő nagy sci-fi rajongó: szerinte az a képzelet a legizgalmasabb, amely nem mond ellent a valóságnak. ,,Az izgalmas, amit most még nem látunk, de meg fog valósulni az unokáink életében” - tette hozzá. Arra a záró kérdésre, hogy a következő 50 év utópia vagy disztópia lesz-e, így válaszolt: ,,Valóságos lesz!”
Írta: Sipos Sára
Koncz Zsuzsa olvasásról és éneklésről
A Margó Extra harmadik, szerdai vendége Koncz Zsuzsa volt: a Kossuth-díjas énekesnőt és előadóművészt a magyar pop-, beat-, és rockzene meghatározó egyéniségeként ismerjük, aki a legnagyobb magyar szövegírók dalait énekli.
A beszélgetést megelőző napon egy Vámos Miklós kötetet lapozott fel, amelynek limerickjei megihlették. Amióta csak megtanult olvasni, falja a könyveket: gyermekkorában a nagynénjétől kapott meghatározó olvasnivalókat, a takaró alatt a Kőszívű ember fiait olvasta. Eleinte gyakran olvasott verseket, hiszen a vers kicsit zene is. Szerinte ha olvasás közben nem halljuk a zenét, nem érezzük a vers dallamát, akkor sokat veszíthetünk.
Kép: Fortepan / Urbán Tamás (88590)
„Bakfiskora kezdetén” érdeklődni kezdett a külföldi irodalom iránt: Kerouacot, Hemingwayt és az orosz irodalmat említi. Azt tapasztalja, hogy az olvasás élménye és a levonható tanulságok felfedezésekhez juttatják az embert: a jó művekben megismerheti és megtalálhatja önmagát. Ha egy könyv nem tetszik neki, nekifut még egyszer.
Mivel az olvasás alapvetően egy intim, magányos elfoglaltság, kifejezetten szereti a jó adaptációkat. De az olvasás és az éneklés két külön dolog: nem biztos, hogy amit olvas, azt el is szeretné énekelni. Úgy gondolja, egy igazi alkotó művésznek nem feladata azzal törődni, hányan fogják meghallgatni - arra koncentrál, hogy a szöveget hogyan tudja leginkább átadni, megélni.
Írta: Kércz Dorottya
