Három percben bemutatni egy tudományos kutatást önmagában komoly kihívás, hát még online és feszes időbeosztás mellett. A Tudománykommunikáció 2.0 konferencia résztvevői azonban nemcsak kutatják a tudományos témákról folyó hatékony és közérthető kommunikációt, hanem meg is tudják valósítani. 

2020.11.23. Írták: Burkus Brigitta, Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Anna Shvets, Pexels

Talán egy új műfaj, a “teaserkonferencia” született meg november 20-án a Corvinus Egyetem TudCom kutatócsoportjának szervezésében. Összegyűjtöttünk pár izgalmas gondolatot áltudományról, digitális oktatásról és online tudománykommunikációról. De vajon hogy kerülnek közéjük mémek Greta Thunbergről, Instagram-influenszerek és számítógépes játékok?

Online térbe költözött a tudomány

Hogyan jelenhet meg a tudomány 15 másodpercben a TikTokon? - Dr. Veszelszki Ágnes

Tudományos influenszerek Instagramon, TED-előadások és tudományos kísérletek 15 másodpercben a TikTokon -  Dr. Veszelszki Ágnes, a konferencia egyik szervezője, a Corvinus Egyetem tanszékvezető docense a tudománykommunikáció legújabb, online lehetőségeit vázolta fel előadásában.

A tudománykommunikáció nyilvános, közéleti kommunikációt jelent tudományos témákban, melynek célközönsége általában nem szakértőkből, hanem érdeklődő laikusokból áll. A kommunikátorok, vagyis a kutatók, a tudósok online is megjelennek a szélesebb közönség előtt, és ma már nemcsak holnapjuk, esetleg blogjuk van, hanem közösségimédia-felületeik is.

Mindez abból az igényből születik, hogy a kutatók a tudomány iránti érdeklődést felkeltsék, bepillantást engedjenek a tudományos munka kulisszái mögé, bevonják a közönséget, és megbízható eredményeket osszanak meg a világgal.

Ha kíváncsi vagy, mit jelent a Kardashian-index, és miért indulnak a tudósok jobb helyzetből a koronavírus-járvány hatására, nézd meg az átfogó előadást, amely ráhangol a konferencia témájára!

Kép forrása: TudCom kutatócsoport

Féljünk vagy aggódjunk?

Az emberi tudat hajlamosabb kiszűrni a sötét, a fenyegető információkat. - Dr. Aczél Petra

2020-ban minden nap elhangzik egy mondat, vagy szembejön velünk egy mém arról, hogy nem ilyen évre számítottunk, és félünk attól, hogyan folytatódik. Dr. Aczél Petra, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője előadásában bevezet minket abba, hogy ez miért természetes érzés, és kifejti, mi húzódik meg a jövőtől való félelmünk hátterében.

Miért gondoljuk, hogy a jövő katasztrófákhoz vezet? Jövő-sokkot érzünk, vagyis érzékeljük, hogy valamilyen változás közelít. Az éretlen jövőre aggódással reagálunk, hiszen megsokasodnak a jobban és kevésbé kiszámítható, új tényezők az életünkben. Bár tudunk az új technológiákról és hatásaikról, a köztudatban már helyet kaptak a robotok és az önvezető autók, mégis gyakran félünk a változásoktól. Ahogy Orwell és Huxley híres regényeiben is elénk tárul, ez a percepció nem új jelenség, hiszen evolúciós adaptív tulajdonságunk, hogy a sötétebb képeket magunkhoz közelebbinek érezzük, hiszen többek között ezek a gondolatok motiválnak minket az önvédelemre és a változtatásra.

Mi a tudomány szerepe a jövőről szóló kommunikációban, és hogyan fordíthatjuk segítő, pozitív folyamatba a jövőről szóló diskurzusokat? Hogyan torzítja jövőképünket az okosság, és milyen módszerekkel érdemes a jövőt kutatni? Mindezt megtudhatjuk az előadásból:

Gamerek és geekek: a videójátékok és a tudománykommunikáció

A játék egy rugalmasan alkalmazható közeg, ami sokféleségéből adódóan is segítséget tud nyújtani abban, hogy közvetítsen a játékosok és a kutatók között. - Balogh Andrea

Sokan játszanak videójátékokkal, azonban kevesen tudják, hogy ezzel akár a tudományt is szolgálhatják. Balogh Andrea, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatójának előadásából megtudhatjuk, hogy a videójátékok a játékmenethez kapcsolódóan felhasználhatják a játékosok lexikai tudását, vagy akár a játék célja is lehet tudás átadása, egy tudományos vagy társadalmi vita, gondolatmenet elindítása.

A videójátékok és a tudománykommunikáció kapcsolatának egyik formája a civil tudomány: a tudományos kutatás lehetőséget biztosít a laikus érdkelődőknek, hogy bekapcsolódhassanak. Egy civil tudományos projekt esetén a kutatók döntik el, milyen platformon, milyen műfajú játék a célravezető. Az érdeklődők a játékkal járulnak hozzá a kutatáshoz, a kutatók pedig kommunikálják feléjük az eredményeket cikkeken, videókon, blogon keresztül.

Ha szeretnél hozzájárulni a tudományhoz vagy csak újat tanulni, neked is lehetőséged van játszani: a proteinek vizsgálatától kezdve a retina neuronjainak teszteléséig sok kutatást segíthetsz, miközben puzzle-t játszol. A játékokon keresztül aktív párbeszéd indulhat a tudósok és az érdeklődők között. Ha szeretnél játszva tudományos projektben részt venni, a Gamerek és geekek című előadásban példákat is találsz civil tudományos projektekre.

Vitázással a kritikus gondolkodásért

Amint a járványhelyzet is nap mint nap rámutat, az álinformációk kiszűrése, a médiatartalmak valódi, mély megértése olyan kompetenciák, melyekre a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz. Hívjuk segítségül ehhez a vitázást! - Taxner Tünde

Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket és áltudományos tartalmakat az online információrengetegben? A médiatudatosság, vagyis a tudatos, bölcs, felelős médiahasználat segítségünkre lehet. Ez a kifejezés nagyon sok készséget foglal magába, melyeket Pelle Veronika, a Corvinus Egyetem oktatója és Taxner Tünde, kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgató kutatásukban a vitázás módszerével hoztak összefüggésbe.

Kép forrása: Taxner Tünde

Kutatásukban olyan fiatalokat vizsgáltak, akik rendszeresen részt vesznek vagy vettek meghatározott struktúra és időkeretek szerint zajló vitákban, akár vitaversenyeken. Például a brit parlamentben vagy az ENSZ-ben zajló vitákat modellező formátumok sokrétűen fejlesztenek: pont azokat a készségeket is, amelyek a kritikus gondolkodáshoz és a médiatartalmak mély megértéséhez egyaránt szükségesek. A vitázás egy olyan módszer, amely az oktatási gyakorlatba és a tudományról való kommunikációba könnyen integrálható, gyakorlatias és nagyon interaktív.

Alternatív tény = hazugság?

Tények nélküli információról beszélhetünk, amennyiben félretájékoztatásról van szó - ennek a hátterében mindig valamilyen érdek (vagy politikai, vagy gazdasági, vagy ipari) állhatott, ami pedig manipulációhoz vezetett. - Rédey Soma

Vajon mit jelent a “valóságon/tényeken túli” (post-truth/post-fact) kifejezés a tudományban, és hogyan kapcsolódik mindennapjainkhoz? Mi befolyásolhatja az embereket tudományos témák hétköznapi megítélésben; hogyan és mi alapján döntünk? Nem egyszerű kívülállóként megérteni a tudományt, azonban különböző tudománykommunikációs elméletek segíthetnek az eligazodásban.

Rédey Soma Tudománykommunikáció az “igazságon túli” világban című előadásában többek között ezekre a kérdésekre válaszolt: tette ezt olyan hétköznapi példák segítségével, amelyek mindenki számára új megvilágításba helyezhetik a világ különböző folyamatait, történéseit.

Ilyen aktuális példák közé tartoznak a klímaváltozás vagy éppen az oltásellenesség. Arra is magyarázatot kaphatunk, milyen döntéshozási folyamat sarkall minket arra, hogy elvakultan szurkoljunk egy focicsapatnak, miközben tudomást sem veszünk annak hibáiról.

Érdekesség, hogy 2016-ban az Oxford Dictionary az év szavának választotta a post-truth (igazságon vagy valóságon túli) kifejezést. Ha tudni szeretnéd, mindez hogyan kapcsolódik a tudománykommunikációhoz, az előadás biztosan új ismereteket tartogat számodra!

Készítette: Kovács Máté, Közgazdász

Találtam az interneten egy szakértőt. Megbízhatok benne? 

A szakértők felismerése is egyfajta szakértelem. - Pintér Dániel Gergő, Laza Bálint

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az online térben eltöltött idő mennyisége. Kevés időnk van, arra pedig végképp nem elég, hogy az összes beáramló érdemi információt feldolgozzuk. A rengeteg beérkező információt ezért különböző algoritmusok szűrik. Arról azonban nagyon keveseknek van fogalmuk, hogyan is hatnak ezek a szűrők a hírszerzési forrásainkra valójában.

Pintér Dániel Gergő és Laza Bálint  arra kerestek megoldásokat, hogy könnyen meg tudjuk különböztetni a hozzáértő embereket a hozzá nem értőktől. Azonban ez a feladat több okból jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Forrás: Pixabay, Wokandapix  

Talán mindenki érezte már magát olyan helyzetben, hogy nehezére esett eldönteni, hihet-e egy interneten talált információnak, vagy sem. Mivel kevesebb szakértő létezik, mint kérdés, hajlamosak vagyunk az internethez fordulni segítségért, mert ez egy gyors és meglehetősen praktikusnak tűnő megoldás. Vagy csak illúzió?

Bár a téma első nekifutásra kissé nehezen megfogható, az előadók  segítenek eligazodni a jelenlegi információs helyzetben, miközben részletesen bemutatják a tudomány közérthetőségére vonatkozó modelleket. A prezentáció után érthetővé válhat számunkra, hogyan viszonyul a tudomány a hétköznapi emberekhez - pedig erről nem gyakran esik szó.

Gretakör - Greta Thunberg megjelenése a mémek világában

Greta karaktere volt a mémesedés oka, és elszakadt ettől a mainstream médiában látszólag sikerrel képviselt klímavédelmi ügytől. - Veczán Zoltán

Greta Thunberget 2018-ban ismerte meg a világ, a Friday For Future klímaaktivistája hamar híres lett. Azóta pedig szerepelt a Time címlapján, felszólalt az ENSZ-ben, és kapott alternatív Nobel-díjat is. A világot bejáró híreket, történéseket sosem hagyja szó nélkül az internet népe sem, a mémek pedig különösen gyorsan reflektálnak rájuk. Veczán Zoltán, a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájának doktorjelöltje előadásában Greta Thunberg megjelenéséről és megítélésről beszélt a mémek tükrében.

Tudtátok, hogy a mém kifejezés eredetileg egy evolúcióbiológushoz köthető? Persze az internetes mém már mást jelentést hordoz, és az intertextualitás, a humor, az irónia eszközét használva a világban végbemenő folyamatokat segíthet megérteni. Természetesen a mémek világában Greta Thunberg alakja is hamar megjelent, az aktivista reprezentációjához az online vagy nyomtatott sajtó mellett a mémek is hozzájárulnak.

A kérdés az, hogy a mémek által közvetített Greta-kép hasonlóan pozitív-e ahhoz, mint amit a sajtó közvetít róla. A vizsgált mémek a klímavédelemről is szólnak, vagy már csak az ő személye a téma? Áltudományos gondolatok is kapcsolódnak már hozzájuk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, vagy a következő mémedhez keresel inspirációt, ajánljuk a “Gretakör” című előadást!