Vajon milyen kutatások folynak egy egyetemen? A Kutatók Éjszakája online programsorozat november 27-28-án mindenkinek betekintést engedett a tudomány világába. A Corvinus Egyetem kutatóinak előadásaiból kiderül, miért fontos a politikusoknak a színház, miben segíthet nekünk a matematikai gondolkodás a mindennapokban, hogyan előzhetjük meg a kiégést és hogyan lehet kutatni a koronavírus-járványt.

2020.11.30. Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Pál Ferenc a Corvinuson - Hogyan őrizzük meg az életkedvünket? Öngondoskodás és a kiégés megelőzése

Te is észrevetted már, hogy néha levertnek érzed magad, és elveszted az összes motivációd? Olyan, mintha egy fekete lyukban lennél, és nap nap után jön anélkül, hogy változna valami? Ez nem csak a te történeted. A kiégés nemcsak egy ember története, hanem az egész társadalomé. Mindannyian veszélyeztetettek vagyunk abban, hogy kiégünk. Mindenkinél eljöhet az a pont, amikor elveszti a belső szabadságát és az élet azt mondja: most ezt kell csinálnod.

Gondolj csak egy egyetemistára, aki már több napja nem alszik, mert az egyik vizsgájára tanul. Ez a fokozott erőfeszítés ideje, ami egy átmeneti időszak. Mikor túl leszel rajta, újra szabad lehetsz, és kijutsz ebből a fekete lyukból. Viszont ami nagyon fontos, hogy az erőfeszítés időszakában se hanyagold el azokat a dolgokat, amik boldoggá tesznek: a családot, a barátokat, azokat a tevékenységeket, amiket szeretsz. Meg kell találnod az egyensúlyt. Talán egy kicsit kevesebb időt fogsz a boldogságot adó dolgokkal foglalkozni, de soha ne hanyagold el őket túlságosan, mert ezek azok, amik boldoggá teszik az életet. Ha pedig túl vagy az erőfeszítés időszakán, szánj egy napod csak magadra.

Törődj magaddal, hiszen ha belül nincsen egyensúly, akkor a környezeteddel sem leszel egyensúlyban.

Írta: Belayane Najoua

kép: Budapesti Corvinus Egyetem

A COVID-19 járvány terjedésének dimenziói

Amikor elkezdődött a járvány, elkezdtem napi szinten vezetni az adatokat. - Dr. Forman Balázs

Felmerülhet a kérdés, hogy “egy regionalista, egy földrajzos” - ahogy magát Dr. Forman Balázs előadásában többször nevezte - miért foglalkozik a koronavírus-járvány terjedésével, modellezésével. A gazdaságföldrajz oktatásának fontos eleme, hogy a mobilitási modelleket, folyamatokat megtanítsák. “Van egy sokszor idealisztikusan megfogalmazott modell, ami a járványokra, az információk terjedésére vonatkozik” - mondta a Corvinus Egyetem oktatója. Azonban most olyan helyzetbe kerültek a kutatók, hogy a világra, egyes országokra és akár régiókra vonatkozóan vannak napi szintű, viszonylag egyszerűen hozzáférhető adatok.

kép: Dr. Forman Balázs

A járvány terjedésére vonatkozó adatokat több szempont mentén érdemes elemezni. Dr. Forman Balázs kutatásában összefoglalta, hogy az adatok között összefüggéseket lehet keresni. Például megvizsgálni, hogy a fertőzöttek összesített számához képest mennyi az elhunytak aránya. Magyarországon megyénként eltérő ez az adat, azonban az aktuális, november 27-ei elemzése alapján 2,01% és 4,63% közötti a halálozási arányszám. Bár az adatok településszinten megbízhatatlanabbak, megállapítható, hogy az arányok alakulása többek között függ a népsűrűségtől, az ingázás mértékétől és a mobilitástól is. A téma megmozgatja a tudományos életet, több jövő évre tervezett konferenciának is tárgyát képezik majd a járvány terjedésének dimenziói.

Írta: Taxner Tünde

Hogyan fonódik össze a színházak és a politika világa?

A politikusoknak mindig is fontos volt és lesz a színház, hiszen azok három szereppel is bírnak: véleményformáló, véleménynyilvánító és “reflektor” szerep.

A néző már a választásával kifejezi véleményét: melyik darab, melyik színház, melyik színészek játsszák. A színházi előadáson dolgozók új jelentést adnak a darabnak, gyakran aktualizálják, ezzel a közvéleményt alakítják. A “reflektor” szerep pedig azt fejezi ki, hogy a színház mindig rávilágít a jelenlévő társadalmi, politikai problémákra. A 21. században a színházak nem függetlenek, nem fenntarthatóak, állami támogatásra szorulnak: a jegybevételek csupán költségek 30-40 százalékát fedezik. Ez a függőségi viszony aszimmetrikus, és óriási érdekellentét van a hátterében: a művészet sajátossága a szabadság és a függetlenség, a politika a támogatásért cserébe viszont elvárásokat támaszt. Ezért a színház és a politika állandó konfliktusban állnak egymással.

Kép: Jeff Stapleton, Pexels

Már gyakran a görög drámák is társadalmi-politikai kérdéseket feszegettek, az előadás során pedig szó volt még többek között Shakespeare királydrámáiról, Katona József Bánk bánjáról és Alfred Jarry Übü királyáról is. A politikai tartalommal bíró drámák sora végtelen, ezért akár olvassuk, akár színházi előadásként látjuk őket, mindig figyeljünk a politikai tartalomra és kiszólásokra, hiszen a színház tanít és tükörként szolgál!

Írta: Sipos Sára

AI-jaj - A mesterséges intelligencia kihívásai az oktatásban

Amint a mesterséges intelligencia is meglepő formákat ölt olykor, úgy a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának előadása is rendhagyó módon zajlott. A hallgatóság maga is részesévé vált Dr. Bokor Tamás és kutatócsoportja társadalmi kutatásnak, melyben a mesterséges intelligenciáról felhalmozott tudás, a róla alkotott vélemény, valamint remények, félelmek, kérdések területét jártuk körbe.

Általános tévhit, hogy a mesterséges intelligencia az internet megjelenésével és széleskörű elterjedésével jelent meg - valójában az áttörés évének 1943-at tartják, ez ugyanis az első (még kezdetleges) neurális háló megalkotásának éve. Napjainkban már igen széles a mesterséges intelligencia alapú innovációk, alkalmazások tárháza: mesterséges intelligenciának tekinthető minden olyan fejlesztés, amely emberi intervenció nélkül képes adott inputokból rugalmas outputok elkészítésére, illetve saját következtetéseket levonva módosítani tudja a korábbi programját.

Kép: Alex Knight, Pexels

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az automatizáció és robotizáció hatékonyságnövelő hatású, így bizonyos munkafolyamatokban gazdaságosabb gépekkel, robotokkal, mesterséges intelligenciával helyettesíteni az embereket. Az oktatásban azonban komoly fenntartásai vannak a társadalomnak. A tantervek személyre szabásában, készségek feltérképezésében, teljesítményelőrejelzésben, intelligens oktatórendszerekben viszont hasznosítható ez a technológia.

Létezik már olyan oktatási platform, amely képes a diákok érzelmeinek és arckifejezéseinek felismerésére, s ehhez optimalizálja a tartalmat.

A mesterséges intelligencia az előrejelzések szerint az amerikai oktatási szektorban 2021-ig közel 50%-os növekedést fog elérni. Ez is azt mutatja, hogy a jövő oktatásában nagy szerep jut majd ennek a fejlesztésnek, azonban évek kellenek még ahhoz, hogy a magyar oktatásban közvetlenül is megjelenjen. Amikor ez megtörténik, akkor is szükség lesz a tanárok felülvizsgálati és módosító jogkörére.

Írta: Szabó Judit

Véges valóságaink a végtelenben

Farkas-Kis Máté előadásában új megközelítésből szemléltette a matematika gyakorlati alkalmazását, például a halmazelmélet és a szervezetelmélet összekapcsolódásának kiemelésével:  egy jó HR-esnek tudnia kell, hogy mik a különböző munkavállalók közös pontjai, amik metszetet alkothatnak, és mik azok az egyéni kompetenciák, amelyekkel  a csoport tudása nagyobb területet fedhet le. Meg kell találni, hogy mit tartalmazzon a metszet és a különbség annak érdekében, hogy a szervezet hatékonyan működhessen.

Kép: Andrea Piacquadio, Pexels

Újabb praktikus vonatkozással rendelkezik a tulajdonság öröklődésének feltételezése, tehát az indukciós logika követése, ami a sztereotípiák esetén szintén gyakran alkalmazott módszer, különösen a rasszizmus vagy a bűnözői hajlam ‘igazolására’. A mindennapi használatban viszont számtalan kivétel adódik, tehát a matematikai logikát követve a szabály többé nem lenne alkalmazható -  ezt a szempontot azonban sokan mellőzik. .

A matematika  egy gondolkodási keretet ad. Egy olyan rendezési elvnek is tekinthető, amely segít megérteni a világ működését, és használható a mindennapi életünk során például a döntéshozatalban, problémamegoldásban.

Minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezünk, és minél inkább képesek vagyunk ezeket megfelelően kombinálni, annál több különféle alternatívával állhatunk elő. A jelenlegi világban problémát jelent, hogy rengeteg információ vesz körül minket, amit elsősorban be akarunk fogadni, ahelyett, hogy az egyes adatokból újabb információk generálására és újabb össezfüggések felfedezésére törekednénk. Általában az a lépés hiányzik a gondolkodásunkból, hogy megértsük, az egyes lépések hogyan kapcsolódnak össze, és emiatt nem értjük meg sokszor azt, hogy a matematika egy új gondolkodásmódot kínálva a körülöttünk lévő világ megértésére vezethet.

Írta: Kovács Anna