Színvonalemelés, verseny és utánpótlás – néhány ok, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank is szerepet vállal a felsőoktatásban. Dubéczi Zoltánnal a célok mellett a Corvinus támogatásáról, nemzetközi mércékről, az oktatás gyorsabb reagálásáról és az alternatív irányzatok fontos szerepéről beszélgettünk.
2020.12.14. Írta: Kovács Máté, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász
Az első részben a Magyar Nemzeti Bank Könyvsarok programjáról írtunk, a cikk itt érhető el.
A jegybank felsőoktatási szerepvállalásának egyik alappillére a Corvinuson nyáron az MNB Tanszékből létrejött MNB Intézet, valamint a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék.
Olyan struktúrában gondolkodtunk, hogy jelen legyenek az egyetemi oktatók, egyetemi professzorok, és együtt dolgozzanak az MNB-ben gyakorlati munkát végző elemzőkkel, közép- és felsővezetőkkel. Így áll össze az oktatói-vezetői stáb, ami keveréke az akadémiai és a gyakorlati munkában résztvevő oktatóknak.
Dubéczi Zoltán szerint a Corvinusra jellemző az MNB saját céljainak megjelenése is. „Növelni szeretnék a színvonalat, gyakorlati képzést akarnak létrehozni, fontos a nemzetköziesítés és az utánpótlásbázis is egyensúlyban marad. A legtöbb gyakornok és új munkavállaló most is a Corvinusról jön az MNB-hez” – mondja a jegybank elnöki főtanácsadója.
Egyre növekvő támogatás a Corvinus versenyképességének javítására
A pénzügyi támogatás mértéke ennek megfelelően évről évre növekszik. Az együttműködés első évében, a 2015-16-os tanévben az MNB 200 millió forinttal támogatta az egyetemet, köztük a Közgazdasági elemző mesterszakon létrejött Jegybanki elemző specializációt és a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakot. A támogatás folyamatosan növekedett, a Corvinus átalakulásának évében az összeg már meghaladta a 600 millió forintot.
Az anyagi mellett a szakmai támogatás is fontos, amely főleg továbbképzéseket és oktatási programokat jelent, de a jegybank az MNB Intézeten és a GEO Tanszéken keresztül új tantárgyak, képzések és a szakmegújítások kidolgozásában is aktívan részt vett. Az MNB Intézet által idén teljesen megújított angol és magyar nyelvű Közgazdasági elemző mesterszakról itt írtunk korábban.
Az MNB céljának megfelelve, a közgazdasági képzés színvonalemelésének részeként az egyetem átalakulása mellett a hallgatókat is támogatja a jegybank.
Az első évben rögtön 152 hallgatónak adtunk ösztöndíjat a Corvinuson, az országos MNB Kiválósági Ösztöndíjon túlmenően.
Az ösztöndíjak tartalma összetett, konferenciarészvételek, nyári egyetemek és könyvkiadások támogatásából, doktori ösztöndíj programokból és kutatási kiválósági díjból áll össze. Ezen túl jelenleg is tárgyalnak újabb kettősdiploma-programok indításáról a nemzetköziesítés érdekében.
Nem a magyar jegybank az első a felsőoktatás támogatásában
A jegybankok felsőoktatási szerepvállalására több nemzetközi példát is találunk. A német jegybank, a Deutsche Bundesbank saját egyetemet hozott létre, a kínai jegybank PBC School of Finance néven saját karral rendelkezik a Tsinghua Egyetemen, amely a QS World University Ranking nemzetközi rangsorában a 15. legjobb egyetem globálisan, de a francia jegybank is több intézményt támogat. „Olyannyira figyelembe vettük ezeket a példákat, hogy amikor ezek a programok elindultak, a Bundesbank egyetemén több napot töltöttem el az oktatási struktúrát és szervezeti keretrendszert tanulmányozva.” Dubéczi Zoltán szerint egy önálló intézmény Magyarországon nem merülhetett fel az ország méretei miatt, Németországban a jegybank mérete és kapacitása indokolja a saját intézményt.
Emellett távol-keleti példákkal is foglalkoztak a Magyar Nemzeti Banknál. Az Asia School of Business egy maláj üzleti iskola, amit a maláj jegybank hozott létre az MIT-vel (Massachusetts Institute of Technology) közösen. „Ők egy évvel korábban indultak, szóval akkor látogattam oda, amikor nekik is viszonylag kevés tapasztalatuk volt. Azóta is nagyon sikeres program, és együttműködünk velük” – mondja Dubéczi Zoltán.
Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász
Nem csak európai példákat vettünk, ez sokat segített abban, hogy megtaláljuk a módját annak, hogyan vegyünk részt az oktatási programokban.
Néhány hónapja jelentették be, hogy a kínai Fudan Egyetem saját campust hoz létre Magyarországon a Corvinussal közös MBA képzésen túl. Ebben az együttműködésben a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz, a programcsomagot ugyanakkor a kormányok közötti együttműködések alapján tervezik. „A Fudan Egyetem az MNB fontos partnere, hiszen a jegybank ad otthont a Corvinussal közös képzésnek a Bölcs Várban, emellett anyagilag is támogatja a programot. Ez a partnerség nagyon szoros, szakmailag is szeretnénk részt venni benne” – mondja Dubéczi Zoltán.
Járványhelyzet és klímaváltozás – Hogyan alkalmazkodhat az oktatás a gyorsan változó környezethez?
Az MNB oktatási programjában az alternatív közgazdasági irányzatok is kiemelt szerepet kapnak. „Minden irányzatot szeretnénk bemutatni, ami nemcsak a Corvinuson, hanem más programokban is megjelenik. Amikor meghívunk egy neves külföldi szakembert, amennyire az ideje és a körülmények engedik, megpróbáljuk nemcsak egy egyetemre és kurzusra elvinni, hanem kettőre, háromra is."
Kifejezetten célunk, hogy ne csak a mainstream irányzatok legyenek bemutatva, hanem az alternatív gondolatok is.
A járványhelyzet vagy éppen a klímaváltozás miatt az is fontos, hogyan tud az oktatás a gyorsan változó folyamatokhoz alkalmazkodni. Jellemző, hogy egy-egy új szak indítása több évet vesz igénybe az akkreditációs eljárás miatt. Kérdéses ugyanakkor, hogy van-e erre elég időnk.
Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász
Dubéczi Zoltán szerint olyan helyzetbe kerültünk, amiben az idősebb generációk sosem voltak, a járvány az egyetemi életet is mélyen érinti. „Az oktatók és hallgatók közötti mobilitás az utóbbi húsz évben mindennapossá vált, a mi programjaink is nagyrészt ezen alapultak. Nem telt el olyan hét, hogy ne fogadtunk volna külföldi egyetemről professzort vagy más jegybanktól olyan vezetőket, elnököket, akik az oktatásban is részt vettek nálunk. Mindez most más alapon folytatódik.”
„Közhelyesen hangzik, de a digitalizáció irányába próbálunk elmozdulni” – mondja Dubéczi Zoltán. Ugyanakkor szerinte „ezek az elektronikus alapon működő oktatási formák kiegészítők lehetnek csak, nem tudják hosszabb távon helyettesíteni a jelenléti oktatást. Nagy terünk van, és a kiegészítő szerepüket kell megtalálni. Nagyon sok jó gyakorlatot át lehet menteni a normális időszakba is.”
Azt a főtanácsadó is elismeri, hogy „nagyon megváltozott a világ, felgyorsult minden, és a mai szabályozási környezetben az új szakok létesítése rendkívül sok időt visz el.” Vannak javaslatok és törekvések, hogy a szaklétesítés folyamata egyszerűbb legyen a jövőben. „Ebben a háttérmunkában gazdasági területen a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz."
Olyan szabályozókat és szabályrendszert kell létrehoznunk, ami alapján sokkal könnyebben tudunk reagálni az eseményekre. Nagyon remélem, hogy ebben a tanévben ez ügyben jelentős előrelépés történik majd.
