A Corvinus jelenleg egy olyan megújulási folyamaton megy keresztül, ami az egyetem működésének az oktatáson kívül számos más aspektusát is érinti. Átalakul többek között a kutatástámogatási rendszer, illetve a doktori iskolákat is tartalmi változások érintik majd. A Közgazdasági elemző mesterképzés átalakulásáról Telegdy Álmos szakfelelőssel beszélgettünk.
2020.09.15. Írta: Burkus Brigitta, fényképezte: Kristóf Benjámin
Sorozatunkban a szeptembertől megújult formában induló képzésekről tudhattok meg több információt. Korábban már írtunk az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakot érintő változásokról, a sorozat első részét pedig itt tudjátok elolvasni.
“A képzés alapvető céljaiban nem változott, viszont az oktatás szemlélete igen” - mondja a szak felelőse, Telegdy Álmos. Az új programot az MNB Intézet és a Közgazdaságtani Intézet munkatársai dolgozták ki, nagyban támaszkodva az eddigi jegybanki és makro specializációkra. Későbbi munkaadókat és a Corvinusos diákokat is bevontak a folyamatba, ezért kellően változatos kép rajzolódott ki az igényekről. Ebből az derült ki, hogy érdemes egy új specializációt indítani, ami vállalati mikroelemzést tanít elsősorban.
A megújult képzés négy alappilléren nyugszik:
#szemlélet
A képzés legfontosabb célja közgazdasági szemlélet kialakítása, illetve a korszerű elméleti tudás átadása, vagy ahogy Telegdy Álmos fogalmaz: “megtanítani a diákokat, hogy úgy tegyék fel kérdéseiket, ahogy egy közgazdász tenné”.
#adatkezelés
“Ezt a tényezőt legszívesebben aláhúznám” - mondja Telegdy Álmos. “E készség fejlesztése kiemelten fontos, éppen ezért mind az adatok kezelése, mind a programozási nyelvek (R, Stata) elsajátítása az egész programot átszövi.”
#softskills
E kategória alatt a prezentációs- és íráskészség fejlesztése, javítása, kialakítása értendő. A hallgatóknak egyéni és csoportmunkával, gyakorlati foglalkozásokkal lesz lehetőségük fejleszteni ismereteiket. Telegdy Álmos azt mondja, a képzésben egy komoly projektfeladat közös megoldásán is dolgoznak majd.
#gyakorlati elemek
“Úgy tekintek a képzés végén leadandó szakdolgozatra, mint elemzői termékre” - mondja a szak felelőse. “A leendő munkaadónak bátran fel lehet mutatni, mint egy kézzelfogható, egyéni terméket, a hallgató tudásának szakszerű bemutatását.”
“A pillérek egy része megtalálható volt a régi programban is, azonban az egyetem oktatói úgy próbálták újrastrukturálni a programot, hogy az elsajátítható, átadott tudást a diákok gyakorlatiasabbá, hasznosíthatóbbá tudják tenni” - mondja Telegdy Álmos. Ebben nagy segítséget nyújtott az MNB Intézet, amelynek oktatói közül sokan közvetlenül a jegybank különböző területeiről érkeztek az egyetemre. Ezek a szenior kollégák rengeteg, közpolitikában és a gyakorlati elemzésekben hasznosítható tudást tudnak átadni, hiszen az elemzés világából jöttek az egyetemre, a Közgazdaságtani Intézet munkatársai pedig nagyban hozzájárulnak az elméleti tudás átadásához. A döntéshozók igyekeztek kihagyni az olyan kurzusokat, amik nem az elemzést segítik elő, azaz egy teljes mértékben elemzés-központú képzés létrehozása volt a cél.”
Az egyik strukturális, módszertani változás a gyakorlati oktatás fejlesztése volt. “Nem csak egy nagy vizsgát szeretnének majd szervezni” - mondja Telegdy Álmos. “A számonkérést színesíteni fogjuk különböző tevékenységekkel, például évközbeni házi feladatokkal, kisebb elemzések, írások, prezentációk készítésével, ezért az elméletiről a gyakorlati oktatásra kerül át a hangsúly.
"Ne csak a képleteket tanulja meg a diák, hanem a használatukat is.”
Magyarországon egyedül a Corvinuson indul a közgazdasági elemző MSc képzés, amelynek színvonalát az MNB szakmai és anyagi támogatása emeli. Az MNB célja, hogy a hallgatók nyugodtan tudjanak koncentrálni tanulmányaikra, idejüket és energiájukat ne vonja el munka, így a kiváló hallgatókat több ösztöndíj is támogatja előrehaladásukban. Szakmai oldalról idehaza egyedülálló, hogy az MNB Intézet oktatói mellett a tárgyak jelentős részében az MNB-ből és piaci szereplőktől érkező, gyakorló szakemberek adják át az ismereteket a hallgatóknak.
A szakfelelős szerint “nem sztenderd, hanem korszerű az átadott tudás”. Kettő specializáció lesz: makro- és piacelemző. “A makroelemző feladata például idősoros adatbázisok kezelése, makroökonómiai kérdések megválaszolása - ezzel szemben a mikroelemző (vagy piacelemző) elsősorban vállalati kérdésekre reflektál.”
Az oktatás struktúráját is változások érintik: az eddigi féléves oktatás helyett negyedévekre tagozódik a tanév. “Ez a módosítás az egyetem elvárása volt, a cél egy koncentráltabb oktatás biztosítása - így egyszerre kevés anyaggal kell foglalkoznia a diáknak, de azzal lehetősége lesz alaposan megismerkedni” - mondja Telegdy Álmos. “Ez egy időben két-három tananyagrészt jelent.”
A mindenki számára kötelező tárgyak az első két negyedévben lesznek, majd a második negyedév végén specializációt választanak a diákok. A második két negyedévben elsősorban specializációs tárgyak következnek, az első év végére a kötelező tárgyak szinte teljesen lezárulnak. Az 5-6. negyedévben (vagyis a harmadik félévben) lesznek a kötelezően választható tárgyak, illetve a fentebb már említett projekttárgy, továbbá a maradék kötelező specializációs tárgyak. Az utolsó két negyedévre maradnak a szabadon választható tárgyak, illetve a szakdolgozat megírása.
“A képzésben helyet kaptak új, különleges kurzusok is. A mikroökonómia specializáción, más néven a piacelemző képzésen például lesz lehetőség kauzális ökonometriát tanulni, vagy éppen megismerkedni a vállalati szabályozással” - mondja Telegdy Álmos. “Ez kötelező tárgy és egy piacelemző esetében nagyon fontos.”
“Megemlíthetjük a vállalati elemzést is, ami egy nagyon erősen empirikus tantárgy lesz - itt például olyan készségeket lehet elsajátítani, melyek segítségével a hallgató képes lesz korszerű ökonómiai módszerekkel megmérni, hogy jól működik-e egy vállalat, vagy akár azt, hogy egy adott vállalat tulajdonosai milyen hatással vannak a vállalatra” - mondja a szakfelelős. “A nemzetközi kereskedelem kötelezően választható tantárgy is fontos ennél a specializációnál. Célja, hogy a hallgatók az elmélet és az empíria összeköttetésével megismerkedhessenek a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel.”
Az egyetem külföldi tanulási lehetőségeket is biztosít: jelenleg Hollandiával (Gröningeni Egyetem) és Kínával (Fudan) folytat tárgyalásokat nemzetközi részképzési lehetőségről.
“Az a szakértelem és szaktudás, amit a közgazdasági elemző mesterképzés nyújt, nagyon hiányzik manapság a munkaerőpiacról” - véli Telegdy Álmos. “Mindkét specializáció ezt a tudást hivatott pótolni, illetve megadni, hogy a végzett hallgató képes legyen egyrészt közgazdasági kérdéseket feltenni, másrészt ezekre empirikusan tudjon válaszolni.”
A makroelemző specializációról: “Ebben a specializációban a hangsúly a makrogazdasági kérdéseken van. A kötelező tantárgyak zöme a korábbi jegybanki elemző specializációs tantárgyakból áll. A jegybanki elemző specializáció a megelőző években a legnépszerűbb választás volt a maga gyakorlatias megközelítésével. Adta magát tehát, hogy ezt vegyük alapul, erős makromodellezési ismeretekkel kiegészítve. Életközeli tantárgyakból itt sincs hiány, a hallgatók az MNB gyakorló szakembereitől sajátíthatják el a monetáris politika elméletét és gyakorlati alkalmazását, de a modern pénzügyi ismeretek és a bankrendszer működési, illetve szabályozási kérdései is fókuszban vannak. Mindezeket módszertani oldalról támogatja egyrészt a korábban említett erős makromodellezési alapozás; másrészt az idősorelemzés tantárgy, amely segítségével a hallgatók magabiztosan elemezhetik a gazdasági folyamatokat.”
Az itt megszerzett tudást a hallgatók tovább bővíthetik makro fókuszú, kötelezően választható tárgyakkal: “Megismerkedhetnek fiskális politikai kérdésekkel és elemzésekkel, nyitott gazdaságok makroökonómiai kérdéseivel, de a pénzügyi piacok területén is elmélyülhetnek” - sorolja a példákat a szakfelelős. “Fontos megkülönböztető jegye a képzésünknek, hogy kiemelt hangsúlyt helyez a 2007-2008-as válság makroökonómiai és gazdaságpolitikai tanulságainak tárgyalására. Bemutatjuk és alaposan körüljárjuk az azóta született új irányzatokat és modelleket, valamint az új gazdaságpolitikai elveket és gyakorlati eszközöket.”
“Meglátásaim szerint a piacelemző szakon végzett hallgatókat elsősorban nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, illetve külföldi bankok fogják keresni, a makroelemzőket pedig főként kormányzati, nagy cégek (például OTP, MNB) vagy állami intézmények.” A szakfelelős szerint nagy igény van az ilyen fajta szakemberekre.
Hiányszakma lenne a közgazdasági elemző? “Kevés ilyen végzettségű ember van, fiatal és idős egyaránt, aki egyidejűleg képes a közgazdaságtani gondolkodásra és az adatelemzésre” - mondja Telegdy Álmos.
A szakfelelős a szakosodás jelentőségét is említette. Szerinte az oktatás célja egy minél sokrétűbb, minél adaptívabb tudást átadni.
“Fontos a szakemberek képzése, hogy az információáradattal ne csak most, hanem 10 év múlva is lehessen tartani a lépést. Olyan szakemberek képzése a cél, akik képesek az adatvizualizációra, értelmes, jól összefoglalható módon tudják előadni az információt.”
A problémamegoldást problémákon keresztül lehet tanulni, “ezért kulcsfontosságú a hallgatókat felkészíteni a rugalmasságra. Az egyetem korszerű, nem elévülő tudásanyagot ad át, ami felkészíti a hallgatót arra, hogy a jövőben is képes legyen adaptálódni a munkapiaci helyzethez” - mondja Telegdy Álmos.
