Január 13-án Egyiptomban veszi kezdetét a 2021-es férfi kézilabda-világbajnokság, mely a koronavírus-járvány tükrében minden korábbinál kiszámíthatatlanabb lehet. A torna a megszokottól eltérően immár 32 csapatos lesz - szubjektív ranglistánkkal a csapatok legfontosabb játékosait, edzőit és érdekességeit tekinthetjük át. Kétrészes sorozatunkban először az alsóházi csapatokat mutatjuk be – köztük a magyar válogatott két csoportellenfelét is.

2021.01.09. Írta: Rada Bálint / Borítókép: Uruguay (forrás: IHF)

32. Kongói Demokratikus Köztársaság

Korábbi részvételek: 0

D csoport (Dánia, Argentína, Bahrain)

A világbajnokság bővítésének legnagyobb győztese Afrika volt. Korábban a kontinens három legjobb csapata vehetett részt a tornán, idén azonban hat kvótát kapott az afrikai szövetség, ráadásul Egyiptom házigazdaként automatikusan kvalifikálta magát hetedikként. Ennek megfelelően szokatlanul nagy tétje volt az Afrika-bajnokság 7. helyéért zajló Gabon – Kongói DK meccsnek. A kongói kézilabda leginkább a női vonalon erős – férfiak most először jutottak ilyen magasságba, ezt pedig leginkább a 17 éves kora óta edzősködő szövetségi kapitánynak, Audray Tuzolanának köszönhetik. A keret magját az országos bajnok JS Kinshasa, illetve a francia kiscsapatok légiósai adják. A torna egyik leggyengébb csapataként Bahrain, Argentína és Dánia ellen sem számíthatnak sok jóra.

Akire érdemes figyelni: Aurélien Tchitombi. A csapat vezére megfordult a francia élvonalban is: tavaly még a Chartres színeit erősítette. Idén a másodosztályú Nancy irányítójaként csaknem öt gólt átlagol meccsenként, így a válogatottban is ő lehet a legfontosabb láncszem.

31. Uruguay

Korábbi részvételek: 0

A csoport (Németország, MAGYARORSZÁG, Zöld-foki Szigetek)

A kékmezesek Chile legyőzésével a 3. helyet szerezték meg a dél-amerikai kontinenstornán, így óriási meglepetésre kvalifikálták magukat történetük első világbajnokságára. A csapat játékosai javarészt teljesen ismeretlenek – érdekesség, hogy többen is a strandkézilabda világából érkeznek Egyiptomba. Legnagyobb névnek talán a csapatkapitány Nicolas Fabra, illetve a spanyol elsőosztályt is megjárt Maximo Cancio számítanak. Átlövő- és irányítóposzton kifejezetten tapasztalt és gólerős kerettel rendelkeznek kontinentális szinten.

A magyarok és a németek ellen esélytelennek tűnnek, a Zöld-foki Szigetekkel azonban harcban lehetnek a továbbjutásért. Uruguay mellett leginkább az összeszokottság és a rutinos edző, Jorge Botejara személye szól, míg az afrikai szigetországban az erősebb egyéni képességekben reménykedhetnek.

Akire érdemes figyelni: Alejandro Velazco. A 2014-es Pánamerikai Bajnokságon a torna álomcsapatába is bekerült, támadásban balszélsőként és balátlövőként is bevethető. A válogatott egyik leggólerősebb játékosa, rengeteg múlhat rajta.

30. Angola

Korábbi részvételek: 4 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 20. hely (2005)

C csoport (Horvátország, Katar, Japán)

A keret elsöprő többségét a két helyi topcsapat, az Inter Clube de Angola és a 1° de Agosto adja, egy légiós sincs a csapatban. Mindez azt jelenti, hogy a Bukarest irányítója, Romé Hebo, a 2017-es vb góllövőlistájának 2. helyezettje, Sergio Lopez, illetve a Madeirán játszó Elias Antonio is kimaradtak a keretből. Angola két éve a torna egyik kellemes meglepetése volt: mostani két csoportellenfelüket, Katart és Japánt is legyőzték. Ez a keret azonban jelentősen gyengébb mind a két évvel ezelőttinél, mind az Afrika-bajnokság elődöntősénél.

Akire érdemes figyelni: Giovane Muachissengué. Az Afrika-bajnokságon a kontinens legjobb kapusának választották a hálóőrt, aki Németországban egy borzalmas védelem mögött is 25%-kal védett a vb-n. 

29. Amerikai Egyesült Államok

Korábbi részvételek: 6 (utoljára: 2001)

Legjobb eredmény: 16. hely (1964, 1970, 1974, 1993)

E csoport (Norvégia, Ausztria, Franciaország)

Adott egy nemzeti válogatott, amely bár hatszor is kijutott a világbajnokságra, de még pontot sem szerzett. Az USA meglehetősen vitatható körülmények között kapta meg világbajnoki szabadkártyáját az IHF-től, majd bő keretét 15 perces bemutató videók alapján választotta ki. Ezek után érthető, hogy az amerikaiakat rendszeresen legyőző Grönland miért háborodott fel azon, hogy az Egyesült Államok utazhatott helyettük Egyiptomba. A keret ennek ellenére nem lett annyira kutyaütő, mint azt sokan gondolták: több európai légiós is tagja, például a magyar származású, gyöngyösi kapus, Merkovszki Pál. Rajta kívül az Elverum hálóőre, Nicolas Aaron Robinson, a Flensburg peremembere, Ty Reed, illetve a Hannover és az Orosháza korábbi játékosa, Domagoj Srsen lehet ismerős a szurkolóknak. Az amerikaiak legnagyobb neve a kispadon ül: ő a kétszeres olimpiai ezüstérmes, svéd Robert Hedin. A kapuban és a vonalon nem tűnnek rossznak, az összeszokatlanság és a sok hiányposzt azonban ellenük szól. A kifejezetten erős csoportban a Team USA pontszerzése csodaszámba menne.

Akire érdemes figyelni: Andrew Donlin. Az amerikai légierőnél is szolgáló Donlin az Ademar León beállósa. Kiváló fizikummal rendelkezik, a csapat legveszélyesebb támadója lehet.

28. Marokkó

Korábbi részvételek: 6 (utoljára: 2007)

Legjobb eredmény: 17. hely (1999)

F csoport (Portugália, Algéria, Izland)

Észak-Afrika hagyományosan erős régiónak számít, idén pedig négy csapat is kiharcolta a világbajnoki szereplés jogát. Közülük az Afrika-bajnokság 6. helyezettje, Marokkó tűnik a leggyengébbnek. A csapat kikapott a Zöld-foki Szigetektől a helyosztón, a három Tremblay-i peremember – Ryad Lakbi (balszélső), Rezzouki Reida (jobbszélső) és Nacym Hamed Fougani (jobbátlövő) – mellett pedig nem találunk köztük Európában jegyzett mezőnyjátékost. A fizikálisan hagyományosan erős észak-afrikaiakat így sem lehet teljesen leírni, ám még Algéria ellen sem ők számítanak az esélyesnek, nemhogy a két európai csoportriválissal szemben.

Akire érdemes figyelni: Yasine Idrissi. A Limoges a francia bajnokság meglepetéscsapata, a rutinos marokkói hálóőr pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az abszolút újonc a világ egyik legerősebb bajnokságának 4. helyén áll. 130 védése a második legtöbb, 34%-os védési hatékonysága a negyedik legjobb a kezdőkapusok között – egy újabb hasonló teljesítmény rengeteget érhet az észak-afrikaiaknak.

27. Zöld-foki Szigetek

Korábbi részvételek: 0

A csoport (Németország, MAGYARORSZÁG, Uruguay)

Ez az első alkalom, hogy négy portugál anyanyelvű ország is jelen lesz a világbajnokságon: Portugália, Brazília és Angola mellett a szigetország is tagja a mezőnynek. Pedig részvételére még a bővítés bejelentése után sem fogadtak volna sokan. A Zöld-foki Szigetek válogatottja története során először kvalifikálta magát az afrikai kontinenstornára, majd ott egy 5. hellyel biztosította be első világbajnoki szereplését.

A játékosok közül többen is a spanyol, a portugál vagy a román élvonalban edződnek, köztük a balátlövő Delcio de Pina (La Rioja) és Edmilson Araujo (Baia Mare), a beálló Paulo Moreno (Benfica) vagy a kapus Élcio Fernandes (Balonmano Sinfín).

Bár az átlövősoruk nemzetközi szinten is versenyképesnek látszik, kicsit féloldalas csapatnak tűnnek. Papírforma szerint Uruguay-jal küzdhetnek meg a csoport 3. helyéért. 

Akire érdemes figyelni: Leandro Semedo. A balátlövő idén nyáron váltott klubot Spanyolországon belül: a Helvetia Anaitasuna mezét cserélte az Ademar Leónéra. Gyors és dinamikus játékos olyan nemzetközi tapasztalattal, melyhez hasonlót a csoportrivális Uruguay-nál nem találunk.

Fotó: Zöld-foki Szigetek (forrás: CAHB)

26. Bahrain

Korábbi részvételek: 3 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 20. hely (2019)

D csoport (Dánia, Argentína, Kongói DK)

Az Ázsia-bajnokság háromszoros ezüstérmesének 2020-ban csak a 4. hely jutott, ám ez is elég volt a szigetország újabb vb-részvételéhez. Két éve legyőzték Japánt, legjobb góllövőjük pedig az a Husain Al-Sayyad volt, aki már több mint 500 gólnál tart a válogatottban. Bahrain esetén fontos beszélni a vezetőedzői posztról. Két éve az izlandi válogatott korábbi játékosa és szövetségi kapitánya, Aron Kristjánsson történelmet írt, mikor a válogatottat kijuttatta a tokiói olimpiára. Kristjánsson idén távozott, helyét rövid ideig Michael Roth, majd augusztusban Halldór Jóhann Sigfússon vette át. A 42 éves izlandi szakvezető egy 2. csoportkörbe jutással lépne honfitársa örökébe.

Akire érdemes figyelni: Ahmed Al-Maqabi. A 26 éves játékos az Ázsia-bajnokság legjobb irányítója lett, de baloldali átlövőként is bevethető – Al-Sayyaddal veszélyes párost alkothatnak támadásban.

25. Japán

Korábbi részvételek: 14 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 10. hely (1970)

C csoport (Horvátország, Katar, Angola)

Az utóbbi világbajnokságokon komoly csalódást okozott a japán válogatott, hiszen 2017-ben csak Angola ellen tudtak győzni, 2019-ben pedig még ezt sem tudták megismételni, így az utolsó helyen zártak. Idén mindenképp előre szeretne lépni Dagur Sigurdsson csapata, az Ázsia-bajnokság pedig bíztató kezdetnek tűnt: a válogatott csak a döntős Katar – Dél-Korea párostól kapott ki. Ebben kulcsszerepe volt a csapatkapitány Remi Anri Doinak is: a párizsi születésű játékos hosszú évek francia élvonalbeli szereplése után idén Japánba igazolt, az Ázsia-bajnokságon pedig az All-Star válogatott balszélsője lett. A gyors japán játékstílus és a nyitott védekezés továbbra is kellemetlen lehet bármely ellenfélnek – egy újabb Angola elleni győzelem esetén ismét összefuthatnak Bahreinnel is.

Akire érdemes figyelni: Yuto Agarie. Az említett Ázsia-bajnokság MVP-je, a csapat esze és irányítója, aki a nyitott védekezésben is fontos láncszem – rajta és Anri Doi vállán lesz a legnagyobb teher.

24. Algéria

Korábbi részvételek: 14 (utoljára: 2015)

Legjobb eredmény: 13. hely (2001)

F csoport (Portugália, Izland, Marokkó)

Afrika harmadik ereje az utóbbi két világversenyről meglepetésre hiányzott. A válogatottat az az Alain Portes igyekszik kirángatni a gödörből, aki játékosként olimpiai bronzérmes volt, edzőként pedig Tunéziánál és a francia női csapatnál is dolgozott. A csapat előzetes keretéből a vírushelyzet miatt ugyanakkor kimaradtak az európai légiósok, így a jobbátlövő Ayoub Abdi (Toulouse), az irányító Abdelkader Rahim (Dunkerque) és a BL-győztes kapus, Khalifa Ghedbane (Ademar León) is. A zöldeknek Marokkó ellen így is illene győzniük, a 2. körben viszont már meglepő lenne a pontszerzés.

Akire érdemes figyelni: Hichem Kaabeche. Egyike a keret három légiósának. Az Al-Ahli beállója idén hagyta ott a francia élvonalat, de tagja volt a kontinentális bajnok 2015-ös válogatottnak is.

23. Chile

Korábbi részvételek: 5 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 16. hely (2019)

G csoport (Svédország, Egyiptom, Csehország)

2019-ben eddigi legjobb világbajnokságát produkálta Chile (győzelem Szaúd-Arábia és Ausztria ellen, 16. hely), idén viszont csak az amerikai selejtezők elmaradása miatt felszabaduló szabadkártyával lehetnek itt a tornán. A csapat meghatározó játékosai a Feuchtmann-testvérek: az irányító Emil a Benidormban, a balszélső Harald az AIK-ban, a balátlövő Erwin pedig az Ademar Leónban játszik – utóbbi két éve 46 góllal hetedik volt a góllövőlistán. Támadásban Emil és Rodrigo Salinassal kiegészülve erős belső sort alkothatnak a chileiek, a széleken és a kapuban viszont lehetnek gondjaik. Érdekesség, hogy a bő keretbe bekerült a már visszavonult, korábbi Barcelona- és Veszprém-játékos Marco Oneto is. Sorsolásuk kifejezetten nehéz, legjobb esélyük a pontszerzésre Csehország ellen adódhat.

Akire érdemes figyelni: Rodrigo Salinas. A Bidasoa Irun jobbátlövője játszott már a BL-ben, volt a Pánamerikai Bajnokság gólkirálya és All-Star játékosa, a 2015-ös világbajnokság 4. legjobb góllövője.

Fotó: Chile (forrás: beIN Sports)

22. Dél-Korea

Korábbi részvételek: 11 (utoljára: 2019, Egyesült Koreaként)

Legjobb eredmény: 8. hely (1997)

H csoport (Szlovénia, Fehéroroszország, Oroszország)

Korea hosszú évekig fontos szereplője volt a nemzetközi kézilabdaéletnek olyan világklasszis játékosokkal, mint Kang Yae-won vagy Yoon Kyung-shin. Az utóbbi években azonban visszaesett a válogatott teljesítménye: a korábbi top 15-ös eredmények helyett 2013-ban csak a 21. hely jutott a csapatnak, majd a következő két tornára ki sem jutottak. Két éve egy egyesített koreai csapat jutott vissza az elitbe (mindössze két északi játékossal), idén a déliek ismét önállóan, egy rendkívül fiatal kerettel igyekeznek majd helyt állni. A nyitott védekezés és a gyors, pörgős játék Japánhoz hasonlóan náluk is fontos fegyver, azonban a sorsolásuk miatt könnyen lehet, hogy már a 2. fordulót sem érik el.

Akire érdemes figyelni: Kim Jin-young. Az ezüstéremmel záruló Ázsia-bajnokságon 33 góllal csapata legjobbja volt, a junior világbajnokságon pedig 32-t szerzett. A 20 éves tehetség egy újabb remek teljesítménnyel könnyen eladhatja magát Európába.

21. Ausztria

Korábbi részvételek: 6 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 2. hely (1938)

E csoport (Norvégia, Franciaország, USA)

Az osztrák csapatból sérülés miatt hiányzik a legnagyobb sztár, a kieli Nikola Bilyk, ez jelentősen rontja az osztrákok esélyeit. A csapat 8. volt a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, ám ehhez hozzájárult az is, hogy övék volt a torna legkönnyebb sorsolása. Papírforma szerint a második csoportkör 5. helye néz ki számukra, egy ennél rosszabb eredmény óriási csalódás, egy jobb viszont hatalmas meglepetés lenne.

Akire érdemes figyelni: Robert Weber. A jobbszélső a német Bundesliga egyik leggólerősebb játékosa, a 2014-15-ös és 2016-17-es idényben is gólkirály lett, idén a 3. helyen áll a góllövőlistán. Találataira hatalmas szüksége lesz a Bilyk hiányában meggyengült osztrák csapatnak.  

20. Csehország

Korábbi részvételek: 6 (utoljára: 2015)

Legjobb eredmény: 8. hely (1995)

G csoport (Svédország, Egyiptom, Chile)

A cseh válogatott nem a legesélyesebb európai csapat, ám így is könnyedén eljuthatnak a 2. csoportkörig. 2018-ban óriási meglepetésre a 6. helyig meneteltek az Eb-n, miközben a csapatkapitány Ondrej Zdrahala gólkirály lett. Annak a menetelésnek Magyarország is az áldozatául esett: vereségünkkel 0 ponttal a csoport utolsó helyén zártunk. Abból a csapatból több kulcsember is ott lesz Egyiptomban: Zdrahala mellett a szegedi Kasparek és a veterán kapus Galia is helyet kapott a keretben. A nagy sztárok és egyéniségek hiányát kitűnő csapatszellemmel kompenzálhatja Jan Filip és Daniel Kubes válogatottja.

Akire érdemes figyelni: Stanislav Kasparek. A 24 éves jobbátlövő ugyan csak kiegészítőember a Szegednél, a válogatottban azonban kulcsfontosságú szereplő. Kétméteres magasságával hármasvédőként is alkalmazható, az átlövései pedig különösen veszélyesek: a 2018-as Eb-csapatban 33 gólt szerzett.

19. Argentína

Korábbi részvételek: 12 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 12. hely (2011, 2015)

D csoport (Dánia, Bahrain, Kongói DK)

Argentína, miután 2016-ban már az elődöntőben elbukott, 2018-ban visszaszerezte a Pánamerikai Bajnokság bajnoki címét az ősi rivális Brazíliától, majd 2020-ban az első Dél-Amerikai Bajnokságon is legyőzte az északkeleti szomszédot. A rangsorban mégis hátrébb szerepel, ennek oka pedig a keret hiányosságaiban rejlik. A csapatból például ismét kimaradt a BL-győztes, Final Four MVP irányító, Diego Simonet. Ami viszont mellettük szól, az a kispad: Manuel Cadenas korábban vb-döntőig vezette a spanyol válogatottat, ráadásul a mai napig ő az utolsó edző, aki a San Antonio, Ciudad Real, Barcelona hármason kívülről tudta megnyerni a spanyol bajnokságot (Ademar León, 2000-2001).

Akire érdemes figyelni: Federico Pizarro. A válogatott történetének legjobb gólszerzője, korábbi kontinentális gólkirály és MVP. Két év után ismét neki kell Simonet örökébe lépnie.

18. Tunézia

Korábbi részvételek: 14 (utoljára: 2019)

Legjobb eredmény: 4. hely (2005)

B csoport (Spanyolország, Brazília, Lengyelország)

Wael Jallouz visszavonult. A mindössze 29 éves tunéziai balátlövő megfordult a Barcelonában, a Kielben és a Füchse Berlinben is, nyert ASOBAL-t és Bundesligát, végül azonban nem bírta tovább a folyamatos sérüléseket. Mellette Kamel Alouini is kimaradt a keretből, ez pedig óriási érvágás annak a Tunéziának, mely az Afrika-bajnokság döntőjében hazai pályán kapott ki az ősi rivális Egyiptomtól, a világbajnokságon pedig továbbjutás szempontjából a legnehezebb csoportba került. A rutinos rókákat fiatalokkal vegyítő csapat így is átlövőire, Amine Bannourra és Mosbah Sanaira építhet, a 204 centis presovi Jaballah pedig beállóként és a védelemben is fontos játékos lehet. A sok hiányzó rengeteget ront az esélyeiken. 

Akire érdemes figyelni: Mosbah Sanai. Három kontinensen is játszott már a fantasztikus balátlövő, akit főleg a válogatott tornákról ismerhetünk. Jallouz hiányában elsőszámú vezérré léphet elő.

Fotó: Mosbah Sanai és Balogh Zsolt (forrás: MTI)

17. Lengyelország

Korábbi részvételek: 15 (utoljára: 2017)

Legjobb eredmény: 2. hely (2007)

B csoport (Spanyolország, Tunézia, Brazília)

Óriási mélységből térne vissza a lengyel válogatott. A világbajnoki döntős és kétszeres bronzérmes topcsapat tagjai (Szmal, Bielecki, a Jurecki- és a Lijewski-testvérek) nélkül a generációváltás nem megy zökkenőmentesen: sem a 2018-as Eb-re, sem a 2019-es vb-re nem jutottak ki, a 2020-as kontinenstornán pedig már az első körben búcsúztak. Keretük azonban alkalmassá teheti őket arra, hogy a továbbjutásért harcoljanak. A két lengyel topcsapat, a Kielce és a Wisla Plock összesen kilenc játékost ad a bő keretbe, közülük a szélső Arkadiusz Moryto lehet a legfontosabb láncszem. Mellettük a Tatabányán védő Wyszomirski, a Leipzig beállójaként tevékenykedő Maciej Gebala és a magdeburgi Chrapkowski lehetnek kulcsjátékosok.

Akire érdemes figyelni: Kamil Syprzak. A legnagyobb klasszis egyértelműen a Paris Saint-Germain beállója, aki a decemberi Final Fourban is pályára lépett. Támadásban és védekezésben is nagy felelősség hárulhat rá.