A kötöttpályás közlekedés oldja meg Budapest gondjait? Tényleg elárasztanak minket a gépjárművek? Vajon csak az ingázók hibája ez? Mik a korábbi vasútfejlesztések eredményei? Tényleg lesz vasúti alagút a Duna alatt? Ilyen és ezekhez hasonló közlekedésfejlesztési kérdéseket boncolgatott Vitézy Dávid előadásában, akivel egy rövid interjút is készítettünk.
2021.02.02. Írta: Brándisz Ádám
A Corvinus Egyetemen működő GEO (Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés) Tanszék, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében valósult meg a GeoLectures sorozat legutóbbi előadása, melynek vendége Vitézy Dávid volt.
Egyre több autó, egyre kisebb helyen: az autós közlekedés lehetőségei végletesen beszűkültek
A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar főváros is népesedési és közlekedési problémákkal küzd. Az agglomeráció dinamikusan növekvő népességszámával szemben a belső kerületek elnéptelenedésével és funkcióváltásával kell számolnunk. Ennek és a növekvő gazdasági jólétnek köszönhetően egyre többen ingáznak a lakóövezetek és a belső területek között.
Az elmúlt évtizedben a közúti gépjármű állomány 1 millióról 1 millió 250 ezerre nőtt Közép-Magyarországon. Budapest útjain az autók harmada az agglomerációból érkezik, és a budapesti utakon megtett kilométerek felét a városhatáron túlról érkezők autói teszik meg.
Az autós közlekedés lehetőségei végletesen beszűkültek, a városi környezet miatt az infrastruktúra bővítésére nincs lehetőség. A buszközlekedést is befolyásolja az állandó dugók és a rossz utak jellemezte budapesti közlekedési helyzet. Ezekre a problémákra a racionális alternatívát a kötöttpályás közlekedés fejlesztése jelenti Vitézy Dávid szerint.
Autó helyett kötöttpályán jutunk majd be a városba?
A budapesti térségben jelenleg mintegy negyedmillió ember használja a vasutat és a HÉV-et. Budapesten 42 állomáson és megállóhelyen van rendszeres vasúti forgalom. A múlt fejlesztési és pénzügyi hiányosságai miatt napjainkban számtalan leromlott állapotú állomásépület, pályaszakasz és maga az elavulta járműállomány (főleg a HÉV-ek esetében) is hátráltatja a hatékony és modern vasúti közlekedést.
Az elmúlt évtized vasúti fejlesztéseinek köszönhetően az érintett vonalakon megnövekedett az utasforgalom, és a vasút reputációjára is pozitív hatással voltak a beruházások, véli Vitézy Dávid. A tapasztalatok alapján sikeres vasútfejlesztési stratégiának mind az infrastruktúra felújítására, mind a kapacitások növelésére is hangsúlyt kell fektetnie.
A fővárost érintő fejlesztések egyik legnagyobb akadálya az átmenő rendszerű és csatlakozást biztosító állomások és megállóhelyek hiánya. A vasút városi közlekedésbe való integrációjának egyik legfontosabb, már megvalósítás alatt álló projektje a Déli Körvasút fejlesztése. Ennek során több állomás és újabb vágányok létesülnek Kelenföld és Ferencváros között, valamint a Déli összekötő vasúti híd kettőről három vágányosra bővítése is megvalósul. Természetesen a Déli Körvasút fejlesztésének befejezése után sem áll meg a munka. Az elővárosi szakaszokat érintő beruházások folyamatos tervezése és megvalósítása mellett távlati tervek is készülnek a kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatban.
Fejpályaudvarok helyett alagút a Nyugati és a Déli között
A nyugat-európai városok példáját követve a budapesti vasúti közlekedés esetében is felmerült egy – a jelenleg fejpályaudvarként üzemelő állomások összekötését a Duna alatt megvalósító – vasúti alagút tervezése és kialakítása.
A Nyugati és a Déli pályaudvart összekötő alagútnak köszönhetően új fejlesztési lehetőségek nyílnának meg. A Budapest Fejlesztési Központ részletes megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amely több nyomvonalat is vizsgál. Az esetlegesen megvalósuló alagút maximális kapacitása 24 vonat/óra lenne egy irányba, vagyis akár 2,5 percenként követhetnék egymást a vonatok.
A Budapest–Hatvan vonalon jelenleg is zajló beruházások a Corvinus Egyetem hallgatóit is érintik. A pár éven belül megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően a Tarkaréti Kollégium lakói is a megújult vasúti vonalon, gyorsan és modern környezetben juthatnak el a Keleti pályaudvarig, ahol a négyes metróra átszállva érkezhetnek meg az egyetemre.
A számos kihívás ellenére érezhetően javul a kötöttpályás közlekedés helyzete a fővárosban és agglomerációjában. Vitézy Dávid szerint az infrastrukturális és menetrendi fejlesztéseknek köszönhetően az utasok kényelmesen, gyorsan és nem utolsósorban környezetbarát módon utazhatnak majd a jelenleg még leromlott állapotú szakaszokon is.
Ahogy Vitézy Dávid is megerősítette számunkra, jelenleg hiány van jól képzett, motivált munkavállalókból mind az állami, mind pedig a magánszférában. Ennek enyhítésére jön létre a Budapest Fejlesztési Központ, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közreműködésével egy gyakornoki program, ahol az egyetemek hallgatói is betekintést nyerhetnek a városfejlesztés kulisszái mögé, és aktívan részt vehetnek projektekben, tervezésekben is. Amíg kialakításra kerül a program, a hallgatók egyénileg is jelentkezhetnek a BFK elérhetőségén (allas@bfk.hu) keresztül.
Az előadás videóját pedig itt tudjátok megnézni:
Képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem, Indóház Online Facebook-oldala
