Új-Zélandról a legtöbb embernek egy Ausztráliánál kisebb sziget jut eszébe - de a kutatások mást mutatnak. A víz alatt egy óriási kiterjedésű terület fekszik, ami megfelel minden kontinensre jellemző kritériumnak. Ez a 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatás megmutatja, hogy még a XXI. században is van a Földnek olyan pontja, amit nem fedeztünk fel, és titkos legendák övezik. 

2021.03.02 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Hans Braxmeier, Pixabay 

Az elsüllyedt kontinens

Atlantisz legendája nemcsak a tudományos világban, hanem a köztudatban is sokakat foglalkoztat. Számos kutató próbálta megtalálni a kontinenst az Atlanti-óceán medencéjében, de mindeddig sikertelenek voltak a próbálkozások. Később, az ókorból maradt leletek alapján arra jutottak a tudósok, hogy Atlantisz inkább a Földközi-tenger medencéjében keresendő. A XIX. század elejétől a régészek a Kréta szigetén egykor virágzó Minószi Királysággal azonosították. Mára a legtöbb tudós elfogadja, hogy Atlantisz a Thírát és kultúráját elpusztító vulkánkitöréssel és a santorini kalderával hozható kapcsolatba. Az Atlantiszhoz hasonló elsüllyedt kontinenslegendák “nem mentek ki a divatból” - még ma is foglalkoztatják a tudósokat. Lehet, hogy most rá is találtak az egyik elveszett kontinensre?

Zélandia, a nyolcadik kontinens

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az Amerikai Geológiai Társaság 2017-ben publikált cikkében hozta nyilvánosságra az évtizedek óta folyó kutatás legfrissebb eredményeit. Zélandia 94 százalékát óceán borítja - három sziget emelkedik ki: Új-Zéland Északi-, és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia -, de a tanulmányban is említett hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területét víz fedte. Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. A kontinens a Zélandia (Zealandia) nevet Bruce Luyendyk amerikai geofizikustól kapta 1995-ben - a kutatások azóta zajlanak. 

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto nevű törpebolygóhoz, aminek a besorolásán - bolygó-e vagy sem - sokat vitatkoztak a tudósok. A Plutót 2006-ban fokozták le, így azóta nem bolygóként tartják számon, habár a NASA igazgatója is úgy gondolja, hogy a Pluto megérdemli a bolygó minősítést. 

Persze egy laikus szemével nézve Zélandia nem igazán tűnik kontinensnek, hiszen alig van területe, ami nem a víz alatt fekszik, de geológiai szemmel megfelel a kontinensnek nyilvánítható területek kritériumainak. 

Mitől lesz egy terület kontinens?

Míg hétköznapi értelemben bolygónkon kétséget kizáróan az számít kontinensnek, amely jókora területtel a világóceán szintje fölé emelkedik, geológiai értelemben a kontinens fogalma kicsit bonyolultabb. Földrajzilag Zélandia területe nem tekinthető kontinensnek, hiszen azon belül Új-Zéland mindössze egy Nagy-Britannia nagyságú szárazulat, amely elenyésző a legkisebb kontinensnek tekintett Ausztrália területétől. Geológiailag azonban egészen más a helyzet. 

Kontinensnek tekintjük azokat a területeket amiknek:

• Körülhatárolható a területe.
• Sűrűbb a földkérge az óceánfenéknél.
• Kiemelkedik a környezetből (ebben az esetben ez az óceán feneke).
• Rendelkezik jól megkülönböztethető geológiával.

A már említett 2017-es tanulmányban többek között ezekre a kritériumokra támaszkodva állították, hogy Zélandia igenis egy “új” kontinens. 

Több mint csak egy új név

Kép: Bingo Naranjo, Pixabay 

A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.

“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában”

– azaz további geológiai feltárásokat eredményezhet.

A kérdés már csak az, hogy mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Valószínűleg akkor, ha a többi kutató is kontinensként fog rá hivatkozni, vagy ha olyan politikai érdek fog hozzá kötődni, amiért a középpontba kerül. Ez pedig magával hozhatja azt, hogy a következő generációk már a tankönyvekben is nyolc kontinensről fognak tanulni.