Évente 115 millió állaton kísérleteznek a szépség- és gyógyszeripar kutatói. A laboratóriumi állatok élete fájdalmas és kegyetlen kísérletek sorából áll, amelyek fizikailag és pszichésen is megterhelőek számukra. Tényleg szükség van erre? Cikkünkben alternatív módszereket is megvizsgálunk. 

2021.04.24. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Jimmy Chan, Pexels

A kísérleti állatok világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szépségipar számos élőlénybarát alternatívát alkalmazhat. 1980 óta április 24. a világnap időpontja. A tematikus nap megalkotása a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatjogi szervezet nevéhez fűződik.

Százból kilencvenöt állat feleslegesen hal meg

Állatkísérletnek hívunk minden olyan tesztelési eljárást, amelyet élő állatokon végeznek. A legtöbb kísérletet különböző biológiai tényezők és betegségek kutatása miatt végzik, azonban kísérleteznek még gyógyszerek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, valamint fogyasztói termékek, például kozmetikumok egészségügyi és/vagy környezeti hatásainak vizsgálatára.

A Human Society Institute (HSI) becslései szerint évente több, mint 115 millió állat – köztük egerek, halak, patkányok, nyulak, hörcsögök és kutyák – életébe kerül egyes gyógyszeripari, kozmetikai és egyéb termékek kifejlesztése.

A kísérleti állatok felhasználása erősen szabályozott – az Európai Unióban a kész kozmetikai termékek állatokon való tesztelése több éve tilos, csakúgy mint Új-Zélandon, Izraelben és Indiában. Az EU-s jogi keretek nemcsak tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, de szigorúan szabályozzák a tudományos, kutatói céllal végzett teszteket   is: előírások vonatkoznak a fájdalomcsillapításra és a stresszcsökkentésre. A világ többi országában azonban napjainkban is hatalmas méreteket öltenek az állatkísérletek: Kínában alapfeltétel, hogy a külföldi és belföldi termékeket forgalomba helyezésük előtt állatokon teszteljék.

Kép: Free-Photos, Pixabay

Mindeközben az állatkísérletek nemcsak kegyetlenek, hanem etikai és morális szempontból is kérdésesek. Ezenkívül eredményességük is erősen megkérdőjelezhető. Minden faj másképp reagál különböző hatásokra: kimutatások szerint még az egér és a patkány (amelyek közeli rokonságban álló fajok) reakciói is 43 százalékban eltérnek egymástól. Ez alapján, ha belegondolunk, hogy egér és ember között mekkora különbségek vannak, jogosan gondolhatjuk azt, hogy az állatkísérletek megbízhatatlanok, sőt akár veszélyesek is lehetnek az emberre. Feltételezésünk pedig be is igazolódik: a National Institute of Health adatai alapján száz állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. A mutatószám pedig figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer kísérletet, amelyek el sem jutnak eddig a fázisig.

Alternatív módszerek – kegyetlenség nélkül

A Safer Medicines Trust nevű kutatóintézet 2012-ben közzétett egy tanulmányt, amely a kozmetikai iparban hasznosítható alternatív módszerek bemutatására fókuszál. A legismertebb ezek közül az In Vitro tesztelés. Mivel ezt rekonstruált szöveteken és sejteken hajták végre, ezért innovatív, sokoldalú lehetőségeket biztosít, és jóval költséghatékonyabb is az állatkísérletekkel szemben. Negatívum, hogy a módszer összetett elemzésekre nem alkalmas. Számos márka ültette már át ezt gyakorlatba, köztük az amerikai Estée Lauder és leányvállalatai (MAC Cosmetics, Clinique stb.) is.

Az In Silico kísérlet során a modellezés számítógépes szimulációval történik. Az In Silico metódus tesztelési költségei nagyon alacsonyak, illetve nincsen szükség hozzá semmilyen mintavételre – az anyagok csak digitális formában kell, hogy rendelkezésre álljanak.

A Mikrodózis nevű módszer emberi szöveteken való tesztelést jelent. Szintén egy “erőszakmentes” (cruelty-free) alternatíva lehet, hisz mind az egészséges, mind a sérült emberi szövetek megfelelőek lehetnek különböző reakciók tanulmányozására. Az egyik leghíresebb cruelty-free márka, a Lush is ezt a módszert alkalmazza: önkénteseken teszteli a kész termékeit. Az eljárás teljesen biztonságos, hiszen új hatóanyagokat nem tesztelnek rajtuk, csupán már előzőleg is használt és ezáltal ismert anyagokat. 

Mit tehetünk mi?

Több lehetőségünk is van arra, hogy csökkentsük az állatkísérletek számát. Választhatunk cruelty-free márkákat, hiszen mára több mint kétszáz  sorolható ebbe a kategóriába, köztük olyan nagy nevek is, mint a Garnier, a Catrice, az Elf, az Essence vagy a Jeffree Star.

Figyelni kell rá, hogy csak akkreditált jelzésekkel ellátott termékeket válasszunk, hiszen előfordul, hogy a cégek marketing tevékenység végett feltüntetik a csomagoláson az állatkísérlet-mentességet, miközben a valóság teljesen más. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az adott kozmetikumot nem tesztelték négy-, illetve kétlábú barátainkon, a következő jeleket keressük a csomagolásokon.

Kép: Cruelty Free logó változatai, forrás: ethicalelephant.com

A cikk elején említett PETA egy telefonos alkalmazást is piacra dobott annak érdekében, hogy hiteles információhoz jussunk a cruelty-free márkákkal kapcsolatban. Az alkalmazás olyannyira naprakész, hogy csupán a termék vonalkódjának beolvasásával ellenőrizhetjük, hogy az valóban állatkísérlet-mentes-e. Ugyanakkor az app fejlesztői elérhetővé tettek egy abc-sorrend szerinti listát is a cruelty-free márkákról.