Napjainkban a lomtalanítás a környezettudatossági szempontok mentén „trendinek” számító tevékenység, azonban kevesen gondolnak bele, hogy milyen tényezők állnak egy-egy lomtalanítás megszervezése, illetve a fel nem használt lomtalanítási hulladék eltávolítása mögött. Tarts velünk és megmutatjuk, hogyan fordíthatnánk javunkra a lomtalanítást!
Borítókép: Hegedüs Krisztián
A Budapesti Corvinus Egyetemen szeptember 29-30-án megrendezett Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretén belül az egyetem két docense, Letenyei László és Tim Gittins tartottak előadást a lomtalanítási hulladék újrahasznosításának menetéről és a témában felmerülő ellentmondásokról, melyeket a fővárosi lomtalanítás megvizsgálása során tapasztaltak.
Mit nevezünk lomnak, és mi a lomtalanítás?
A lom a heti hulladék elszállításába mérete miatt be nem illeszthető hulladék, ilyenek például a nagyobb bútorok. A lomtalanítással kapcsolatban az Európai Unió által meghatározott irányelvek kimondják, hogy minden tagországban évente egyszer kötelező lomtalanítást tartani. A kutatók ismertették, hogy
a fővárosban heti rendszerességgel gyűjtött hulladék kb. 10%-a szelektíven gyűjtött, 90%-a pedig kommunális. A lom- és zöldhulladék egyaránt a heti rendszerességgel gyűjtött hulladék kb. 6-6%-t teszik ki.
Mi történik lomtalanításkor?
Letenyei László az előadás során ismertette a lomtalanításban résztvevő informális vállalkozások fogalmát. Ezek azok az 5-15 fős munkaszervezetek, amelyek főként a tüzelőt, vasat, színesfémet és a másodlagos piacokon (értsd: ócskapiac) értékesíthető lomokat gyűjtik be. A lomis vállalkozók többnyire roma etnikai háttérrel és ennek megfelelő kapcsolati hálóval rendelkeznek, ezért etnikai vállalkozásoknak is tekinthetők. Tevékenységük és a lomok elszállítása pedig szervezett logisztikát és kellő szaktudást igényel. Az informális vállalkozások munkája azonban a szürkegazdaság része, illegális. A kihelyezett lomok az önkormányzat tulajdonát képezik, ezért eltulajdonításuk pénzbüntetést von maga után.
Miért fontos a lomtalanítás?
Annak ellenére, hogy a kihelyezett lomtalanítási hulladék elsajátítása illegális, nagy társadalmi hasznot jelent a lomtalanítási hulladék kézi válogatása, ami évi több ezer tonna hulladék visszanyerését, újrahasznosítását eredményezi. Figyelemre méltó a kutatók azon megfigyelése is, miszerint a vasudvarok által gyűjtött fémhulladékból származó árbevétel egybevethető nagyságrendű a budapesti felsőoktatási intézmények mérlegfőösszegével.
Kép: Hegedüs Krisztián
Szolgálhat rejtett szociálpolitikai eszközként a lomtalanítás?
A kutatás becslése szerint a fővárosban körülbelül 700 gépkocsival rendelkező vállalkozó gyűjti a lomokat egy-egy lomtalanítás során. Becsléseik szerint ez azt is jelenti, hogy 3000-5000 szociális rászoruló dolgozik egy-egy lomtalanítás alkalmával, és az itt dolgozóknak családja is van, tehát a lomtalanítás hozzávetőlegesen 18 000-35 000 rászoruló számára jelent kiegészítő jövedelmet.
Mit tartogat számunkra a jövő?
Letenyei László és Tim Gittins kutatók nagy problémának tartják a lomtalanítás illegális lebonyolítását. Szerintük a megoldás a lomtalanítás szürkegazdaságból fehérgazdaságba történő emelése jelenthetné a közeljövőben. Ezzel a lépéssel rengeteg rászoruló család jutna megélhetéshez és munkához az ország egész területét tekintve. A lomtalanítás újraértelmezése tehát nemcsak a felelős hulladékgazdálkodást mozdíthatná előre, hanem a szociálisan hátrányos helyzetben élők foglalkoztatására és életkörülményeinek javítására is pozitív hatást gyakorolna.
