Közösségépítő, agyserkentő és lélekápoló. Nemhiába találhatjuk meg a művészet szinte minden ágában. Táncoló balerinák a festményeken, tütüt viselő kislányok szoborba öntve és Oscar-díjas alakítások a démoni lélekbe zárva. Cikkünkben a Tánc világnapja alkalmából néhány kiemelkedő alkotást gyűjtöttünk össze, amikkel különböző érzékszerveinken keresztül érezhetjük át a világ egyik legfelszabadítóbb mozgásformáját. 

2021.04.29. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Wikipedia

Tánc a festészetben

Edgar Degas - Múzsáim a táncosok

Ha a táncos festményekre gondolunk, akkor Edgar Degas neve szinte biztosan felmerül. Munkássága telis-tele van táncosokat ábrázoló festményekkel és szobrokkal. Degas nemesi család sarjaként született Párizsban. Jogi tanulmányait félbehagyta, hogy belevethesse magát a párizsi életbe, ahol rálelt az egész életét végigkísérő motívumra: a a balett-táncosokra. Degas gyakran ment el a táncosok próbáira, előadásaira, és a korai statikus ábrázolásmód után egyre többször jelenítette meg a balettosok mozdulatait, kihangsúlyozva a kecsességüket. Az egyik leghíresebb Degas festmény az 1872-ben készített Az Opéra balett-terme a Rue Peletier-én, ami ma a Párizsban található Musée D’Orsay-ban tekinthető meg. 

Toulouse-Lautrec - Csak őszintén!

Kép: Wikipedia

A posztimpresszionizmus kiemelkedő alakja szívesen töltötte idejét a párizsi bárok, bordélyházak és táncosnők közelében - mi sem bizonyítja jobban, hogy oroszlánszerepet vállalt a Moulin Rouge elindításában is, nemcsak a művészetével, hanem anyagilag is segítette a szórakozóhely megálmodóját Joseph Oller-t. Lautrec a betegsége miatt eltávolodott az arisztokrata szüleitől és egyre inkább belevetette magát a bohém párizsi életbe. A példaképe Degas volt, akivel eleinte egy házban is éltek, de a két művész alkotásai nem is különbözhetnének jobban - Degas a női kecsességet és szépséget ábrázolta, míg utóbbi kíméletlen őszinteséggel ragadta meg a nők testi valóját, ami olykor konfliktust is okozott a modellek és a művész között. Leghíresebb művének a La Goulue plakátot tartják, amit a litográfia technikáját továbbfejlesztve alkotott meg a Moulin Rouge megnyitójára.

Szobrászat

Edgar Degas - Kis 14 éves táncoslány

Az 1880 körül készült már a megszületésekor is nagy port kavart. A kritikusok a festő modellválasztását megosztóan fogadták, hiszen Degas egy kis tizennégy éves lányt, Marie Van Goethem-et választotta, akivel a kapcsolata még ma is tisztázatlan. A szobor különlegessége, hogy a kislányon lévő tütü, mellény, cipő és haj valódi. A hajszalag és a tütü kivételével mindet viasz borít. A szobor 2009-ben a 2008-as világválság ellenére rekordáron kel el 13,2 millió fontért (közel 4 milliárd forint).

Tánc az operában

Gáláns Indiák - Négy felvonás, öt történet, egy kifejlet

A gáláns Indiák az operabalett egyik legkiemelkedőbb darabja. Az operabalett egy olyan francia műfaj, amelyben az ének és a tánc váltakozik egymással, de az idő előrehaladtával az utóbbi jóval több szerepet kapott, és folyamatosan elnyomta az énekes részeket. A darab egy előjátékból és négy felvonásból áll, amik mind egy-egy külön történetet mutatnak be egy távoli, egzotikus helyszínen. Az első az Oszmán Birodalomban, a második a perui inkák között, a harmadik Perzsiában, a negyedik pedig az amerikai indiánok földjén játszódik. A cselekmények középpontjában a szerelem áll, és a végkifejlet minden felvonásban pozitív. A darabot a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Állami Operaház és a MÜPA is színpadra szokta állítani. 

Tánc a filmművészetben

Fekete hattyú - A belső én viadala

A Fekete hattyú az egyik leghíresebb balettről szóló film, amiért Natalie Portman az Oscar-díj mellett Golden Globe-díjat és a Brit Filmakadémia elismerését is átvehette. A történet Nináról, egy visszahúzódó, ám nagyon tehetséges balerináról szól, aki megkapja Csajkovszkij Hattyúk tavának címszerepét. A film a lány belső harcát mutatja be, ahogy felfedezi személyiségének kettősségét, amit a szerep hiteles megformálásához felszínre kell hoznia, hiszen nemcsak az ártatlan fehér hattyút kell eltáncolnia, hanem a démoni fekete hattyút is. Natalie Portman és Mila Kunis alakítása nem csupán színjáték - a színésznők több hónapot töltöttek a szerepre való fizikai és mentális felkészüléssel.

Chicago - Reflektorfény mindenáron

A film a jazz aranykorát, vagyis az 1920-as éveket mutatja be Catherine Zeta-Jones (Velma Kelly) és Renée Zellweger (Roxie Hart) főszereplésével, akiket gyilkosság miatt halálbüntetésre ítélnek: Kelly a férjét és ikertestvérét, Hart pedig a szeretőjét ölte meg. Mindkét nő kétségbeesetten vágyakozik a színpadi tánc reflektorfényére, amitől még a halálbüntetés folyamatos kísértete sem tudja eltántorítani őket. Ez a film volt az Oliver! után az első musical, amely megnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A film érdekessége, hogy a történet egyik mellékszereplője Helinszki Katalin, aki miatt Ekaterina Shchelkanovának (a filmbeli megtestesítőjének) még magyarul is meg kellett tanulnia néhány sort: „Mit keresek, én itt? Azt mondják, hogy a híres lakóm lefogta a férjemet, én meg lecsaptam a fejét. De nem igaz. Én ártatlan vagyok. Nem tudom, mért mondja Uncle Sam, hogy én tettem. Próbáltam a rendőrségen megmagyarázni, de nem értettek meg."