Afrikában sok safari cég csalogatja az utazókat a természetvédelem igéjét hirdetve, miközben a színfalak mögött sokszor a helyi közösségek kizsákmányolása zajlik. De vajon mit is jelent egy valódi ökoturisztikai utazás? Milyen hatásai vannak az adott térségre? Mit kell szem előtt tartani, ha egy ilyen utazásra vállalkozunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gaál Dorottyával, TDK-dobogós mesterszakos hallgatóval.

2021.06.22. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Gaál Dorottya 

“Minden egy botswanai kutatótáborban kezdődött, amit a Fauna és Flóra Alapítvány szervezett. A táborban lehetőségem volt arra, hogy tizenhét napot töltsek a botswanai szabadban, ami egy meghatározó időszaka volt az életemnek. Az afrikai kutató és a helyi idegenvezető gyakran mesélt az ottani turizmusról és annak a térségre gyakorolt hatásáról. Nagyon nagy befolyással volt rám mindaz amit láttam, mindaz amit hallottam és akkor döntöttem el, hogy szeretnék ezzel komolyabban is foglalkozni” - indítja az interjút Gaál Dorottya Karolin, aki jelenleg is a Corvinuson tanul, és 2. helyezést ért el a 2021-es 35. OTDK-n, a Közgazdaságtudományi szekció Turizmus területfejlesztés és turizmus tagozatában, Dr. Harangozó Gábor  témavezetésével. “Most a mesterképzésen környezetgazdaságtant tanulok, úgyhogy ebből is látszik, hogy a tanulmányút és a kutatásom egy komoly irányt adott a fenntarthatóság felé.” 

Mintha ott sem lettél volna

Ahogy a zöld gondolkodásmód kezd elterjedni, és egyre fontosabbá válik a természet védelme, úgy jelenik meg egyre több ökoturizmusról szóló kutatás. Ennek ellenére még nem létezik egy globálisan is elfogadott definíció az ökoturisztikai utazásra.

“Számomra a kutatótábor ökoturisztikai utazásnak minősül, többek között azért, mert a tizenhét napos vándorkutatás alatt egyetlen szemetet, változást nem hagytunk magunk mögött. Úgy hagytuk el a táborhelyeinket, mintha ott sem lettünk volna” - meséli Dorka.  

A különböző definíciók kidolgozottságuktól függetlenül megegyeznek néhány dologban:

• minden esetben természetközeli az utazás helyszíne,
• hatást gyakorol a helyi közösségekre,
• célja a közösségek jólétének növelése és gazdasági javak termelése,
• az egyik legfőbb szempont a természet biodiverzitásának, sokszínűségének megőrzése, a természetre gyakorolt hatások minimalizálása.

“A természetközeliség már kiskorom óta az életem részét képezi. Egyrészről nagypapám nagyon szereti a természeti kincseket, és rengeteget tud mesélni a vadvilágról. Mikor együtt vagyunk, akkor közösen mélyedünk el ezekben a témákban. Másrészről pedig nagymamámnak a Dombay-tónál van háza, ahol abszolút összhangban él a természettel, hiszen az erdő veszi körbe. A nagyszüleim már születésem óta a természet és az ember összhangjára tanítanak” - meséli el Dorka a fenntarthatósághoz fűződő viszonyát.

Értékesebb a vad, ha él

Kép: Pixabay

Az ökoturizmus a helyi közösségeken keresztül is védi az adott környezetet, hiszen ha az afrikai törzseknek az odaáramló turizmus miatt értékesebbek a természeti kincsek és az állatok akkor, ha épségben vannak, az életvitelüket is ezek szerint fogják alakítani. Az állattartás, a növénytermesztés és a vadászat helyett, amik mind területet vonnak el az élővilágtól, safarin mutatják be az élő  elefántokat, zsiráfokat és orrszarvúkat, hiszen hosszú távon nekik is jobban megéri az élő állat, mint a halott. 

“A helyiek számára is fontos, hogy legyen turizmus, hiszen nekik ebből bevételük van, megélhetést biztosít nekik. Az ökoturizmus hatására az életkörülményeik javulhatnak, miközben a környezetet is védik. Ezenkívül sokszor a turizmusból befolyt bevételből finanszírozzák egy-egy épület, csatornarendszer vagy esetleg egy mesterséges itató megépítését, ami lehetővé teszi, hogy az állatok életben maradjanak. A klímaváltozás és az emberi beavatkozások miatti élőhely-csökkenés, szükségessé tesz olyan intézkedéseket, mint például egy mesterséges itató fenntartása, ami tényleg életeket menthet” - mondja Dorka. 

Valóság vagy marketingfogás?

Kép: Gaál Dorottya 

A nagy márkák gyakran akarják a vásárlókat különböző hamis környezetvédelmi szlogenekkel megfogni, amik nem mindig egyeznek meg a valósággal. Ezt a jelenséget, azaz amikor egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét, greenwashingnak hívják. Nincs ez máshogy Afrikában sem, ahol a különböző safari vállalatok nemcsak a zöld szemléletmódot próbálják meg ráhúzni a cégre, hanem nem létező problémák megoldásával csalogatják a vásárlókat. 

“Az utazási irodák gyakran kreálnak egy nem létező természeti problémát, mint például egy állatfaj visszatelepítése egy bizonyos területre, ahol korábban soha nem is élt, vagy már nem él, mert a helyi ökoszisztéma nem képes tovább fenntartani, és értékesíti ezt ökoturisztikai projektként. Így a vásárló plusz értéket kap az utazása során, hiszen úgy érzi, hogy segített egy komoly természeti probléma megoldásában. Ugyanakkor ezeknél a hamis céloknál a profit egésze a vállalkozásnál összpontosul, és soha nem tud valós természetvédelmi célokat támogatni” - meséli Dorka a személyes tapasztalatait. 

Míg ezekben az esetekben nagyon alacsony a helyi közösségek bevonódása, addig a valódi ökoturisztikai utazásoknál elengedhetetlen az együttműködés, ami az igazi sikerhez vezethet. 

Kép: Gaál Dorottya

“Az ökoturizmus akkor a leghatékonyabb, hogyha a vadgazdálkodásban és a természeti erőforrásokkal való munkában minden érintett csoport képviselt. A projekt során folyamatos a konzultáció a szakértőkkel, és minden érintett számára lehetőség nyílik a véleménynyilvánításra” - mondja Dorka, aki kihangsúlyozza azt is, hogy a turizmus, mint gazdasági ág nagyon fontos ezekben az országokban, hiszen az egyedülálló természet és kultúra sokakat vonz a térségbe.  

Az egyes országok politikai és turizmusbiztonsági helyezte mégis nagy hatással van az emberekre, mikor célországot választanak Afrikában (a turizmusbiztonságról egy korábbi cikkünkben bővebben is olvashatsz). Egy Botswanában végzett kutatás szerint a megkérdezett lokális háztartások kilencvenhét százalékában van olyan ember, aki a turizmus valamelyik területén dolgozik, de az összhang nem mindig felhőtlen az érintettek között. “Vannak olyan esetek, amikor a magánszektor eszközként tekint a helyi közösségekre, és kizsákmányolja őket. Ez nemcsak a közös munka rovására mehet, hanem bizalmatlanságot alakíthat ki a helyiekben, ami egy későbbi együttműködésnél jelentős akadály lehet” - mondja Dorka.   

“A kutatásomban bebizonyosodott, hogy az afrikai turizmusban elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, nyelvtől, iskolázottságtól és kultúrától függetlenül. Enélkül az ökoturizmus nem tudja elérni a célját, és nem lesz hosszú távon eléggé fenntartható. Kulcsfontosságú, hogy minden érintett, az ökoturistától kezdve a vállalkozáson át a helyi idegenvezetőig része legyen az utazásnak, hiszen ők együtt irányítják ezt az egész folyamatot” - mondja Dorka.