Mi a te életjeled? A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napok szervezőinek a segítés, nekünk pedig az írás. A Pszinapszis médiapartnereként részt vettünk a július 9-11. között tartott online konferencián, hogy nektek is átadhassuk a legérdekesebb gondolatokat. Tudósításunk első részében olyan előadásokról számolunk be nektek, amelyek a pszichológia egy-egy különleges szeletét hozzák közelebb hozzánk.
2021. 07. 20. Írta: Taxner Tünde, borító: Daniel Kempe, Unsplash
Fészekrakás lélekben
Az életünk egyik legfontosabb szereplője egy olyan ember lesz, akit nem ismerünk. – Dr. Borsné Szlávecz Dorina
Az anyaság nem akkor kezdődik el, amikor megszületik a gyermekünk. A várandósság lelki folyamatai legalább annyira meghatározóak a lelki fészekrakás során, mint a babakocsi-vásárlás vagy a méh tágulása. (A méhünk az egyetlen szervünk, amely képes önmaga 150-szeresére növekedni – ez az élet bölcsője). Az édesanya már akkor kötődni kezd a magzathoz, amikor még nem látta, csak érzi magában növekedni.
Dr. Borsné Szlávecz Dorina pszichológus egyik kedvenc témája a várandós nők felkészítése az anyaságra és a szülésre. Előadásában laza stílusban, mégis összeszedetten és logikusan felépítve mutatta be számunkra a várandósság lelki oldalát. Szerinte a felkészülés első lépése, hogy feltárjuk a kapcsolatunk a nőiségünkkel. Például hogyan fogjuk fel a menstruációt: lehetőség arra, hogy gyermekünk legyen és a biztos jele a termékenységnek vagy csak kötelező nyűg? A pszichológus szerint „ha van róla információnk, biztonságérzetünk is van”.
Az első trimeszter az elfogadás és a korábbi élet elengedése köré épül, amit a médiában közvetített egyoldalú kép megnehezíthet. „A magzat is érez, és egy idő után lát is, szóval nagyon nagy felelősség van a kismamán, főleg, ha azt látja, hogy ezt csak boldogan lehet megélni. Azzal tesszük a legjobbat, ha önazonosak vagyunk” – mondja az előadó.
A második trimesztert mézesheteknek is nevezik: általában elmúlik a rosszullét, és a magzat nemére is fény derül. Tabutéma, hogy mi játszódik le azokban a nőkben, akiket csalódásként érint a magzat neme - a pszichológus szerint ez egy újabb alkalom arra, hogy az anya bűntudatot érezzen. Fontos azonban végiggondolni leendő anyaként, hogy miért pont őt kaptuk, miért pont ő választott minket. Ezután következik az elengedésről szóló harmadik trimeszter, majd a szülés. Az, hogy hogyan érkezünk a világra, nagy hatással van az egész életünkre – hangsúlyozta az előadó is.
A várandósságban nagy perspektíva van, hogy az önismeret terén felkészüljünk az anyaságra. Ha önbizalommal telve állunk neki, sokkal nagyobb lehetőségünk van arra, hogy megoldjuk a helyzeteket.
Ugyanez igaz a szülés utáni első három hónapra, vagyis a negyedik trimeszterre is. „Szeretném, hogy a nők bátran kérjenek segítséget, hogy tudják, ez nehéz időszak lehet” – mondta Borsné Szlávecz Dorina.
Kérdezhetnétek, hogy miért nem szól ez a cikk azoknak, akik nem szeretnének gyereket. Számotokra is tolmácsolok egy üzenetet az előadásból: „Nem csak gyermekeket tudunk teremteni, hanem mást, például projekteket, alkotásokat is. Aki nem akar, csak a környezet nyomására ne legyen anyává.”
Idő a testnek, idő a léleknek
Számomra az élet maga a mozgás. Az életjel számomra a táncban jelenlevést jelenti. – Szamosi Judit
Szamosi Judit motivációja, hogy tánccal, mozgással a Testidő önismereti csoportok résztvevői közelebb kerüljenek saját testükhöz és lelkükhöz. „A technológia világában megélhetjük azt, hogy inkább a fejünkben, gondolatainkban élünk, de ebből érdemes kilépni és megérkezni a testünk idejébe” – mondja a pszichológus. A testtudati, mozgás- és táncalapú önismereti munka, amiről Judit előadása szólt, a művészetterápia egyik típusa. „Közös tényező, hogy a lélektani alkotómunka jellemzően kreatív alkotófolyamaton megy keresztül. A vágyaink, érzelmeink kifejezése elsősorban szimbolikus módon jelenik meg.”
Hogy ez mit is jelent, Martha Graham 1930-as szólójában pontosan megfigyelhető. Milyen érzéseket kelt bennetek a tánca?
A 30-as évektől úttörő modern tánc a klasszikus balett kötöttsége után lehetővé tette a spontán, expresszív, kreatív önkifejezést. Az érzelemkifejező mozgás a műfaj kulcsa, amit az önismereti terápiában is alkalmaznak. Judit és társai önismereti csoportjaiban tánccal és mozgással fejleszthetőek a szociális készségek, hiszen a csoporttagok egymással folyamatosan interakcióban állnak, és az érintésnek központi szerepe van. A résztvevők megtapasztalhatják, milyen az itt-és-mostban jelen lenni, növelhetik önelfogadásukat, és szabadon mozoghatnak egy empatikus, elfogadó légkörben. „Ahogy egyre mélyül a figyelmünk, egyre jobban át tudjuk élni a gondolatoktól mentes, közvetlen testi tudatosságot” - mondta előadásában Szamosi Judit.
A mese mint erőforrás és terápiás lehetőség
A gondolkodás, az érzelmi élet és az életmód nagymértékben meghatározza, hogy milyen betegségeink lesznek. – Csóka Judit
A történetek a kezdetektől fogva velünk vannak, a népmesék és a mítoszok pedig tartalmazzák az egyetemes emberi bölcsességet. Mesével segíteni lehet szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségben szenvedő betegeknek – legalábbis ellazulni, felszabadulni és felszabadítani az érzelmeket. Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, rendszeresen tart meseterápiás foglalkozásokat kardiológiai osztályon, pszichiátrián és daganatos betegeknek, valamint több meseválogatása is megjelent már.
Nem voltál még olyan konferenciaelőadáson, ahol felváltva beszélt, énekelt, gitározott és mondókázott az előadó? Korábban én sem, de a meseterápiának mindez fontos eleme. Olyan betegek számára, akik a barátságtalan kórházi közegben, félelmekkel és szorongással telve élnek, felszabadító érzés együtt kánonban énekelni, mondókázni és mesét hallgatni. Mesehallgatáskor ugyanis egy módosult tudatállapot jön létre: ellazul a test, de közben a szellem éber marad. „A belső képek áramlása létrehoz egy meditatív állapotot” – mondta az előadó.
Nagyon jó élmény, hogy amikor mesélni kezdek, mindig csönd lesz. Összehangolódnak a csoporttagok, és egy különleges erőtér jön létre.
Emiatt a mesék nemcsak a betegek, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a gyermekek, hanem az egészséges felnőttek számára is gyógyírként szolgálnak. Ha nem foglalkozunk a saját mentális és testi állapotunkkal, és csak kifelé irányítjuk a figyelmünket, betegségek alakulhatnak ki. „Sokan élnek állandó aggódásban, szorongásban, ami egy idő után megváltoztatja a testi-lelki állapotunkat”. Csóka Judit kiemelte, hogy a test sokszor már tiltakozik a rengeteg munka ellen, de annyira elveszünk a mindennapok stresszes sodrásában, hogy észre sem vesszük. Ilyenkor a mesehallgatás lehetőséget teremt a megtorpanásra, az önreflexióra, és ha csoportos foglalkozáson veszünk részt, még egy közösségi élményt is nyerhetünk. „Más csoportokon kimondjuk, hogy mit érzünk, és kész. Itt kapunk is érzéseket” – mondta Csóka Juditnak az egyik mesecsoport résztvevője.
