Zajlik az előválasztás, azonban arról, hogy milyen módszer szerint szavazhatunk, csak ritkán gondolkodunk el. Dr. Sziklai Balázs Róbert, a Corvinus Egyetem docense a közösségi választások elméleti hátteréről és modellezéséről adott elő az idei Kutatók Éjszakáján.

2021. 09. 30. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Arnaud Jaegers, Unsplash

A tömegek bölcsessége – ez a legfontosabb érv a többségi választások mellett. Condorcet márki kutatásai rámutatnak arra, hogy egy testület egyes tagjai kisebb valószínűséggel hoznak helyes döntést, mint többségi szavazással. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kétszáz fős testület, amelynek tagjai 55 százalékos eséllyel döntenek helyesen, többségi szavazással 91 százalékos valószínűséggel teszik ugyanezt” – magyarázta a közgazdász. Azonban a tétel szerint a tömegek bölcsessége csak akkor érvényesül ilyen mértékben, ha hozzáértő emberek lelkiismereti alapon, vagyis nem egyéni és nem pártérdekből és csak két alternatíva között döntenek.

A Magyarországon is alkalmazott többségi szavazás mellett azonban alternatív lehetőségek is vannak, melyek Dr. Sziklai Balázs szerint a társadalmilag optimálisabb döntés felé mozdítják el az eredményeket. A többségi szavazás problémája, hogy a relatív többséget szerző jelölt lehet, hogy társadalmilag nagyon elutasított. Valós történelmi példa erre a 2000-es amerikai elnökválasztás, amelyen, ha Nader nem indult volna el harmadikként, valószínűleg nem Bush, hanem Al Gore győzött volna.

A többségi szavazás egyik alternatívája kettőnél több jelölt esetén a jóváhagyó szavazás lehet a kutató szerint. A jóváhagyó szavazás során mindenki annyit jelöltet hagy jóvá, amennyit szeretne. A szavazók kipipálhatják a szavazólapon azokat a jelölteket, akiket meggyőzőnek és kompetensnek tartanak. Ezzel kiszűrhetők például a leginkább elutasított jelöltek, a konszenzusos jelölt pedig nagyobb eséllyel indul. Lehet, hogy nem ő a leggyakoribb első választás, de a legtöbben őt fogadják el vezetőnek. Ezen módszer alkalmazása esetén nem fordulhat elő olyan eset, hogy a társadalmilag legelutasítottabb jelölt nyeri a választást.

Másik opció lehet a Borda szavazás, amely során a szavazók pontozzák a jelölteket, a győztes pedig a legtöbb pontot elérő jelölt lesz. Az előzőhöz hasonlóan a megosztó jelöltek így kisebb eséllyel indulnak, mivel hiába kapnak sok pontot a saját táboruktól, az elutasítóktól csak keveset. Ebben az esetben is a társadalmi konszenzus felé mozdul el a választás.

A demokrácia egyik nagy problémáját sok országban meg lehetne oldani, ha nem többségi, hanem jóváhagyó szavazással választanánk meg a kormányt – mondta Dr. Sziklai Balázs.