Az egyetemi beadandókhoz releváns szakirodalomra van szükségünk. Hogyan találjuk meg és rendszerezzük ezeket hatékonyan? Fischer Mónika, a Corvinus Könyvtár munkatársa, tanulástámogató és képzési koordinátor segít nekünk.
2021.11.18. Írta: Taxner Tünde /Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Egy újabb feladatot kaptunk: írjunk csoportban beadandót a digitális oktatás jövőjéről. Az utóbbi pár évben folyamatosan olvastunk a témáról újságcikkeket, és egyre többen mondták szakértőnek magukat, szóval alig tudtunk kiigazodni a sok vélemény között. Elhatároztuk, hogy inkább a megbízható, tudományos forrásokhoz fordulunk. De hogyan keressük meg ezeket?

Nem elég a Google?

Az első ötlet természetesen a Google-keresés. “Fontos figyelembe venni, hogy a Google egy kereskedelmi szolgáltatás, nem lehet hatékonyan a tudományos szakirodalom keresésére használni. Lehet, hogy megtalálja a jó szakirodalmat, de ki tudja, hányadik találati oldalon, és hogy biztosak lehetünk-e benne, hogy releváns és legálisan hozzáférhető. Kiindulásnak meg lehet nézni, de mindenképpen tovább kell lépni onnan” - mondja Fischer Mónika. A Google Scholar jobb választás, ez indexeli a tudományos irodalmat, de nehéz kiszűrni, hogy melyik tudományosan mennyire megbízható forrás. Ezeknél a találatoknál érdemes külön utána nézni a szerzőnek, a folyóirat rangjának, az adatsor minőségének és még számos egyéb tényezőnek a minőség megállapítása érdekében. Ezzel szemben a könyvtár által biztosított adatbázisokban könnyen szűkíthetjük a találati listát csak lektorált cikkekre. Ugyanakkor a Scholar idézettségi adatokat is szolgáltat az eligazodás segítve, és VPN-en keresztül a könyvtári adatbázisok cikkeinek teljes szövegéig is elvezethet.

fotó: Burkus Brigitta

Alapvető tájékozódás és VPN

A Corvinus könyvtára nemzetközi és hazai adatbázisokhoz, folyóirat- és könyvcsomaghoz biztosít hozzáférést. VPN-kapcsolattal távolról vagy az egyetemen lévő számítógépekről lehet őket elérni, a VPN beállításáról itt olvashatsz. Az adatbázisokat meg lehet nézni tematikus bontásban és egyenként is, mindegyikről van ismertető leírás. „Nemcsak szakirodalmi adatbázisok vannak itt, hanem üzleti, illetve céges iparági vagy jogi információkat tartalmazók is” - mondja Fischer Mónika.

Hólabda módszer

Egy beadandó írásához a cikkek mellett jó kiindulópontot jelentenek a szakdolgozatok, TDK-dolgozatok és doktori disszertációk is, melyek a Repozitóriumokban találhatók. Bár a szakdolgozatok és a TDK-dolgozatok nem minősülnek hiteles, tudományos műnek, de érdemes ugródeszkának használni a hivatkozásjegyzéküket a szakértő szerint. 

Ha megtaláltuk az első releváns forrást, érdemes ott is megnézni a hivatkozásokat, így hólabdaszerűen, cikkről-cikkre deríthetjük fel a témát. Arra is rájövünk ilyenkor, hogy mely kutatókra és alapművekre hivatkoznak a legtöbben. Ezekre érdemes építeni, mert a sok hivatkozás azt jelenti, hogy fontos és más kutatók által is elismert az adott publikáció.

Nyomtatott és magyar nyelvű szakirodalom

Egy beadandóhoz, de még a szakdolgozat elméleti, összefoglaló részeihez is a legjobb kiindulópontot a tankönyvek és szakkönyvek biztosítják. „Az Egyetemen oktatott tárgyak kötelező és ajánlott irodalmát a könyvtár elérhetővé, és a katalóguson keresztül kereshetővé teszi. Ha egy könyvnek van elektronikus elérhetősége, akkor a rendszer azt is jelzi” - mondja a könyvtár munkatársa. Az e-könyveknek és e-folyóiratoknak pedig egy külön keresőmező van a könyvtár oldalán. A MERSZ például egyszerűen befogadható formában biztosít online hozzáférést tankönyvekhez. 

fotó: Burkus Brigitta

Magyar nyelvű folyóirat cikkeket elsődlegesen a MATARKA adatbázisban lehet keresni. Ha online nem érhető el a cikk teljes szövege, akkor a könyvtárban valószínűleg nyomtatott formában megvan. „A vezető társadalomtudományi lapokra továbbra is előfizetünk” - mondja Fischer Mónika.

A könyvtár katalógusában nyomtatott formában elérhető könyveket tudunk keresni. A tartalomjegyzék alapján lehet eldönteni, hogy mit érdemes hazavinni. A sárga csíkkal jelölt könyvek csak helybeni használatra vannak. Ha nagyon elfogynak a tankönyvek, fennáll az éjszakai kölcsönzés lehetősége, vagyis kiadják ezeket is egy-egy éjszakára. A lejárati idők nem hosszúak, hogy forogjon az állomány.

„A nyomtatott könyvekbe az aláhúzás helyett inkább a jegyzetést javasoljuk. Megkönnyíti a beadandó megírását, ha már az olvasás során saját szavaikkal összegeznek egy-egy rész a hallgatók, és olyan szempontok szerint nézik át a szakirodalmat, ami a témájukhoz illeszkedik”.

Szuperkereső

A katalógus könyvei között és egyszerre szinte mindegyik adatbázisban lehet keresni, amihez a könyvtár hozzáférést biztosít: ez a szuperkereső. Elsősorban az angol nyelvű szakirodalom kereshető itt, és a találatok lehet csak lektorált cikkekre szűkíteni. A kulcsszavas keresés egy egyszerű módszer arra, hogy a releváns szakirodalmat megtaláljuk. 

Érdemes a haladó keresési felületet (advanced search) megnyitni, mert ott hatékonyabban tudunk keresni. Így lehet megtalálni a legrelevánsabb irodalmat a témánkban:

1. Fogalmazzunk meg magunknak egy 5-6 szavas keresőmondatot! Vagyis a témánkat foglaljuk össze nagyon tömören úgy, hogy a legfontosabb kifejezések benne legyenek.

2. Emeljük ki a mondatból a kulcsszavakat! A logikai operátorokat, amik a mondat összefűzéséhez szükségesek (pl. kapcsolat, és, összefüggés), hagyjuk ki a keresésből. Ezeket az AND/OR/NOT beállítások fogják helyettesíteni.

3. Írjunk be egy fontos kulcsszót a keresőbe, és figyeljük meg, hogy milyen egyéb szinonimákat, ragozott alakokat dob még fel hozzá a rendszer! Próbáljunk meg mi is rokonértelmű szavakat keresni, és hozzáadni a kereséshez. Például ha a  “work life balance” az egyik kulcsszavunk, érdemes ezeket az alakokat is kiválasztani: “work-life balance”, “work-family balance”, “work-life conflict”.

A kifejezések végére lehet csillagot tenni, hogy több végződést is behelyettesíthessen a rendszer. Vagy, ha nem vagyunk biztosak a helyesírásban, kérdőjellel helyettesíteni lehet a karaktereket. A pontosabb találatok érdekében érdemes a konkrét kifejezéseket idézőjelbe tenni. A keresőmezőket is megválaszhatjuk, hogy ne a teljes szövegben, hanem például csak az absztraktban keresse a rendszer a találatokat, hiszen így még relevánsabbakat fog kilistázni.

4. Kombináljunk össze kulcsszavakat! Az AND, az OR vagy a NOT szavakkal össze tudunk több szókapcsolatot is kötni, így tudjuk a témánknak megfelelő találati listát kialakítani. Nem érdemes azonban az összes kulcsszavunkat egy keresésben AND-del összekötni, mert nagyon kevés találatot fogunk kapni. Inkább párosával érdemes a kulcsszavakat kombinálni.

5. A keresőfelület bal oldalán egy menüben tovább tudjuk szűkíteni az opciókat. Érdemes a publikáció megjelenési idejét beállítani, hogy minél frissebb szakirodalmat találjunk. Kiválaszthatjuk továbbá a minőségi szakirodalmat, vagyis hogy csak lektorált tanulmányokat, cikkeket dobjon fel nekünk a kereső, valamint szűkíthetünk nyelv szerint is.

Ezek a keresések valószínűleg sok irodalmat listáznak ki nekünk, azonban ha rávisszük a kurzort az egyes találatokra, vagy egy külön ablakban megnyitjuk őket, még jobban szűrni. A cím elolvasása mellett ugyanis az absztrakt, vagyis a cikk rövid összefoglalója még jobban elárulja, hogy mennyire releváns számunkra az adott tétel. 

fotó: Őrsi Zsanett

A kedvencek megtalálása és elmentése

Ha a leszűkített keresés során megtaláltuk a számunkra legjobb szakirodalmat, valahogy el kell mentenünk és rendszereznünk. Ebben a kereső felülete is segít, ugyanis a találat jobb oldalán lévő ikonra kattintva bele tudjuk rakni a saját mappánkba. Ha bejelentkezünk a felületre, a rendszerben elmenthetjük a kereséseinket és a találatainkat is. E-mailes emlékeztetőt is beállíthatunk, ha értesülni szeretnénk arról, hogy az adott témakörben új publikációk kerültek fel (ez inkább hosszabb kutatómunkához, például egy szakdolgozat megírásához ajánlott).

Zotero: társ a jegyzeteléshez és az íráshoz

Azonban nemcsak a kereső felületén tudjuk elmenteni a számunkra hasznos irodalmat, hanem használhatunk rá egy külön alkalmazást is. A Zotero „a különböző adatbázisokból, weblapokról származó hivatkozási adatokat összegyűjti. Mint egy keverőtál, ebbe tudjuk importálni a különböző hozzávalókat a dolgozathoz” - mondja Fischer Mónika. Az asztali alkalmazásban rendszerezhetjük a találatokat, mappákba menthetjük ezeket és a saját jegyzeteinket, és közvetlenül onnan elérhetjük nemcsak a hivatkozási adatokat, hanem a cikk teljes szövegét is.

„A jegyzetelés azért fontos, mert a plágiumot a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, hogyha magunknak összefoglaljuk a legfőbb gondolatokat. Ha berakjuk a jegyzeteket is a Zoteroba, több hónap múlva is emlékezni fogunk rá, hogy miért volt érdemes azt a cikket elolvasni”.

Írás közben pedig ugyancsak hasznos az alkalmazás, mert a Word plug-in lehetővé teszi, hogy a szövegközi hivatkozásokat onnan illesszük be. „Fontos, hogy amikor ír a hallgató, rögtön tegye be, hogy honnan van az információ, hogy ne maradjon ki egy hivatkozás sem” - mondja a könyvtár munkatársa. 

A Zotero a hivatkozásjegyzéket is automatikusan el tudja készíteni, de figyelni kell arra, ohgy az importált adatok teljeskörűek és helyesek-e. Mint mindent egy beadandóban, a hivatkozásjegyzéket is érdemes a végén manuálisan leellenőrizni. „Mindenkinek ajánlom, hogy egy barátjának vagy akár a nagymamájának mutassa meg, amit írt, mert fontos, hogy érthető és átlátható legyen” - tanácsolja Fischer Mónika.

A Központi Könyvtár több olyan tréninget, kiscsoportos konzultációt biztosít a corvinusos hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a hivatkozásjegyzék összeállításában, a szakirodalmi keresésben és az írásban is. Ezen az oldalon találod őket.