Milyen tényezők játszanak szerepet az erőszakos viselkedés kialakulásában? Hogyan különböztetik meg a pszichopatákat a szociopatáktól a szakemberek, és melyek azok a módszerek, amelyek hatékonyak a bűnesetek visszaszorításában?

Írta: Kalánová Barbara; borítókép: Hegedüs Krisztián

Bűnözők a figyelem középpontjában

A kriminálpszichológia legújabb elméleteiről és a bűnözés alakulásáról adott elő Prof. Dr. Boros János kriminálpszichológiai szakértő, egyetemi docens. Az előadást a Kapszli, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatóinak önkéntes köre szervezte. A szakember szerint Magyarországon viszonylag keveset hallhatunk az igazságügyi pszichológiáról a tanórák keretén belül, ezért szeretett volna az érdeklődők számára hasznos információkkal szolgálni a témában.

A kriminálpszichológiai irányzat a 2000-es években kezdett kibontakozni, amikor a szakma fejlődése megindult a világ számos pontján, majd egész Európában is. Az egyetemeken szintén ebben az időben alakultak ki a témára szakosodott kutatóintézetek, tanszékek.

„Az államok ebben az időben minden eszközt bevetettek arra, hogy visszaszorítsák a bűnözést. Nemcsak biológiai okokra, gazdasági tényezőkre vagy a biztonságtechnika korszerűsítésére, hanem a pszichológiára is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek. Ennek köszönhető a kriminálpszichológia fejlődése is”

– részletezte az előadáson  Prof. Dr. Boros János.

Fotó: Hegedüs Krisztián

A bűnözési tendencia alakulásának különféle okai lehetnek. A bűnözés növekedését a kriminálpszichológusok különféle elméletekkel magyarázzák, például társadalmi változásokkal. A jelenség visszaszorulását a szakember szerint pedig a gazdasági fejlődés, a lakosság demográfiai csökkenése, a közösség elöregedése, valamint a biztonságtechnika modernizálódása segíti elő.

„Bár azt gondolnánk, hogy egyre növekszik a bűnözés mértéke a világban, ennek alakulásában egyértelműen csökkenő tendenciát figyelhetünk meg”

– világított rá a szakértő. Magyarországon az 1999-es évtől kezdve indult meg a lefelé mutató trend a bűnözésben: 2018-ra a harmadára csökkent, 2021-re pedig még kevesebbet dokumentáltak.

„A bűnügyi statisztikákba csak azok az ügyek kerülnek be, amik jogerős bírói ítélettel zárulnak, például a feljelentések  nem tartoznak bele. Tehát, hogy valójában milyen magas ez a szám, azt nem tudjuk”

– részletezte  Prof. Dr. Boros János.

A biológia okok szerepe a bűnözésben 

A bűnelkövetés kérdésében fontos szempont, hogy milyen bűncselekményről beszélünk, valamint az, hogy valaki elsőre követ el bűncselekményt, vagy visszaeső bűnöző. Az előbbi csoport felelős a bűncselekmények nagy százalékáért, de általában kisebb súlyú bűntettek okozói. Az utóbbi típusba tartoznak a visszaesők, akik kevesebb, de erőszakosabb bűncselekményeket, például emberöléseket követnek el.

„Az erőszakos cselekedeteket elkövető vissszaeső bűnözők esetében erős biológiai deficitekről, azaz hiányosságokról és neuropszichológiai problémákról is beszélhetünk. Ennek eredménye a pszichopátia, amelynek összetett biológiai okai vannak.”

A pszichopaták esetében egyértelműen kimutatták, hogy az érzelemszabályozás és a viselkedésszabályozás rosszul vagy nem működik, ez okozza a félelem felismerésének és az empátiának a hiányát. Az a szerotoninmennyiség, amely a viselkedéskontroll beindulásához szükséges, szintén hiányos, ahogyan a dopamin, azaz az egyik boldogsághormon termelődése sem megfelelő. Az arousal, vagyis az aktivációs szintjük ugyancsak alacsony, nem rendelkeznek elegendő hormonnal, melyek idejében tudnák aktiválni a félelmet vagy szorongást.

„Az alacsony aktivációs szinttel járó hidegvérű viselkedés főleg az erőszakos bűnelkövetőkre jellemző. Az ember azt gondolná, hogy az erőszakos bűnözők az elvakult, forrófejű emberek, de kutatások bizonyítják, hogy pont az ellenkezőjéről van szó”

– hívta fel rá a figyelmet Prof. Dr. Boros János.

„Nem arról van szó, hogy a pszichopata nem tud különbséget tenni a jó és a rossz cselekedet között, hanem azt értékeli pozitívan, ami az ő számára jó, és nem azt, ami a másik ember számára előnyös lehet. Ekképpen is cselekszik”

– részletezte a szakértő.

Fotó: Hegedüs Krisztián

A pszichopaták kognitívan megtanulhatják, tehát elméletben elsajátíthatják, hogy miért nem szabad másoknak rosszat tenni, csak nem érzik azt a szorongást, amit egy bűntettet elkövetésekor kellene érezniük. A szakértő szerint azokból a pszichopatákból lesznek igazán sikeres jogászok, bankárok vagy üzletemberek, akik a középosztályból jönnek. Megtanulják, mi is az empátia, miért szükséges együttérezni másokkal, tettetni is képesek azt, gyakorlatban azonban már nem tudják megvalósítani.

„A kutatások egyértelműen igazolják, hogy bűnözésért felelős gének nincsenek, a rossz szocializáció és a gének interakciója viszont szinte törvényszerűen bűnözéshez vezet. Önmagában egy gén hatása azonban nem okoz bűnözést”

– emelte ki Prof. Dr. Boros János. A legolcsóbb és legmegbízhatóbb vizsgálat, amelynek eredménye igazolhatja a pszichopátiát, a nyugalmi szívritmus mérése extrém helyzetben. Az alacsony nyugalmi szívritmus azt jelzi, hogy ezek az emberek nyugodt állapotban tudnak maradni a legnagyobb stresszhelyzetekben is. A hazugságvizsgálatok esetében is hasonlóképpen járnak el. A szakértő megjegyezte, hogy a pszichopatákat és a szociopatákat korábban egyenlőnek tekintették, mégis jelentős eltérés mutatkozik meg közöttük.

„A szociopatánál a rossz szocializáció váltja ki a gátlástalan, társadalom törvényeit áthágó viselkedésmódokat. A pszichopátia esetében van egy rossz szocializáció, viszont a biológiai hiányosság is kimutatható, amely jelentősen meghatározó az erőszakos cselekedetek végrehajtásánál.”

Fotó: Hegedüs Krisztián

Szabadulás a labirintusból 

Két nagy kezelési modell ismert a bűnelkövetők rehabilitációjában, a Good lives, vagyis a jó élet, illetve az RNR modellje. Prof. Dr. Boros János elmondta, hogy a modell alapján alkalmazott terápiák bizonyítottan körülbelül 10-15 százalékos hatékonysággal csökkentik a visszaesés esélyét.

A Good lives modell figyelmen kívül hagyja a biológiai tényezőket, ugyanis az elképzelés alapján csak az számít a pszichopaták gyógyulásban, hogy milyen életnarratívát alakít ki a kezelt személy. A megélt rossz történéseket átformálja jóvá, megtartja a pozitívumokat, és a további viselkedést, célokat, motivációkat úgy alakítja ki, hogy azok harmonizáljanak a társadalmi és jogi elvárásokkal.

Az RNR-modell kifejezetten a biológiai tényezőkre koncentrál: a visszaesési rizikóra, valamint a bűnözésre való szükségletre és fogékonyságra. A konfliktuskezelési módszereket tartja a leghatékonyabb gyógyulási technikának. A hiányos pszichikai területekre összpontosítva kognitív magatartási tréninget foglal magában, amelynek keretében a résztvevők például kommunikációs helyzeteket gyakorolnak, melyeket később átbeszélnek, kiértékelnek.