Pál Feri atya pap és mentálhigénés szakember a Kutatók Éjszakáján látogatott el egyetemünkre, ahol nagy érdeklődés kísérte előadását, amit a külső és belső nehézségekkel való megküzdés témájában tartott. A szemléletes, életszerű példák és sokszínű szakirodalmi áttekintés mellett a humor is fontos szerepet kapott az este folyamán. 

Írta: Máriássy Fruzsina

Borítókép: Hegedüs Krisztián

Lehetséges elérni a belső békét viharos időkben? 

A viharok olyan külső események, amelyek közvetlen és erőteljes hatást gyakorolnak ránk , azonban mi nem tudjuk őket befolyásolni. Ilyenek például az egész világot érintő háborúk, az infláció vagy a Covid-19 világjárvány, de nap mint nap szembesülünk lokális viharokkal családi, párkapcsolati vagy akár teljesen egyéni szinten is. Pál Feri atya szerint ilyen helyzetekben egészséges a félelem és a szorongás érzése, hiszen a nehézségekkel való szembesülés során mindenképp elszenvedünk veszteségeket, a kérdés csupán, hogy hogyan küzd meg velük az egyén. 

A megküzdés szakaszai

1. Tagadás, tiltakozás

Ide tartoznak az énvédő, elhárító mechanizmusok. Ezek teljesen egészségesnek számítanak, hiszen például egy rossz hír esetén a pszichénk tudattalanul így véd meg minket. Elhárítja a realitást, hogy segítse a megküzdést. Fontos funkciója, hogy lassítja a tudatosítást, aminek hatására nem egyszerre omlik össze az ember, azonban hosszú távon nem lehet ebben a fázisban maradni. 

2. Harag, indulat, düh

Az evolúciós pszichológia azt mondja, hogy a lélekben természetes módon megjelenik a harag olyan esetekben, amikor van egy tudatos vagy nem tudatos célunk, de ennek megvalósítása közben akadályba ütközünk. A harag azt jelzi, hogy bennünk van a megküzdéshez szükséges erő. A covid alatt is sok harag gyűlt fel az emberekben, haragudtunk a kormányokra, az utazókra, a kórt terjesztő állatokra, az orvosokra, a szomszédainkra, alapvetően az egész világra. 

A harag természetes, azonban meg kell különböztetni az agressziótól, ami már egy cselekedet, amikor haragunkat kiéljük valamivel vagy valakivel szemben. A koronavírus alatt megnőtt a családi erőszak mértéke, vagyis pont azokat bántottuk, akik „kéznél voltak”. Összességében a harag már bennünk van, csak keresi a tárgyát, általában nem ott válik láthatóvá, ahol keletkezik, ezért irányítani, kontrollálni kell. 

3. Alkudozás

A megpróbáltatások során alkudozunk az élettel, megpróbálunk szerződéseket kötni. A folyamat gyengéje az önkényesség, hiszen a szerződő partnerrel nem beszélünk, az alku a saját fejünkben születik meg. Olyan megpróbáltatásokba egyezünk bele a rugalmas pszichénknek hála, amikre korábban gondolni sem tudtunk volna. Amikor azonban a psziché már nem elég rugalmas, nem tud új szerződéseket kötni, akkor elveszíthetjük hitünket. Például amikor rákot diagnosztizálnak valakinél, és még kezdeti stádiumban jár, az illető megnyugtathatja magát, hogy ez egy gyakori betegség, majd végigcsinálja a kemoterápiát és meggyógyul. Azonban elhúzódó rosszullét, áttétet képező daganatok során egyre nehezebb új „alkukat” kötni, ilyenkor következhet be az összeomlás. Bár az alkudozásokat csak magunkban éljük meg, mégis az életet tekintjük igazságtalannak, amikor nem tartja be az „ígéretét”. 

4. Depresszív szakasz

A depresszivitás nem egyenlő a depresszióval, hiszen nem orvosi kezelést igénylő betegség. Két ismérve van, az egyik, hogy a depresszív személy lelassul, a másik pedig a befelé fordulás. A lelassulás például a covid alatt általánosan megfigyelhető jelenség volt, ami arra vezethető vissza, hogy az ember nem tud rövid távon választ adni az adott sorscsapásra, és összeomlik a világképe. A koronavírus beköszöntével ugyanis szinte minden megszokott, előre kiszámítható cselekvés, történés, napi rutin megváltozott. Felmerül a kérdés, hogy hova erőlködjünk. A lassulás funkciója, hogy időt és energiát nyerünk, hogy új világképet építsünk fel magunkban. A befelé fordulás az eddigi megküzdési stratégiák kudarcát jelzi, ugyanis attól, hogy kint megküzdesz, még bent nem leszel jól. Ezért ebben a szakaszban tudunk magunkra figyelni, és meg tudunk erősödni belül is. 

Mit tehetünk?

Az előadás második felében az okok és okozatok feltárása után a közönség megszavazta, hogy az előadó a hatékony megküzdésre javasoljon stratégiákat. Hogyan küzdjünk a külső események negatív hatásai ellen? Pál Feri atya szerint két fontos szabály van, amit mindenképpen be kell tartani:

1. Mindent tegyünk meg a rövid távú egyensúlyért, ami nem hátráltatja a hosszú távú egyensúlyt!
2. Mindent tegyünk meg a rövid távú egyensúlyunkért, ami nem fenyegeti a kapcsolatainkat!

A férfiakra a covid alatt jellemző volt a megnövekedett alkoholfogyasztás, a nőknél pedig a verbális agresszió nőtt meg, mindkettő a testi működésre vezethető vissza. Az alkohol rövid távon szorongásoldó hatással bír, nőknél pedig kutatások kimutatták, hogy a kiabálás, feszültség kiadásának következtében a hormonszint helyreáll, innen is ered a „kiengedi a gőzt” kifejezés. Az agresszió és az alkohol azonban bár rövid távon oldják a szorongást, hosszú távon nagyon negatív következményeket okoznak, így mindenképp kerülendők. Pál Feri atya kiemelte, hogy létezik egy szorongás-agresszió tengely, ezt szemlélteti, hogy amikor az ember teljesen lefagy a szorongástól, akkor cselekvésképtelen, amikor pedig valaki gátlástalanul agresszív, akkor egyáltalán nem szorong. 

Drasztikusan megemelkedett a covid óta az általános iskolások és gimnazisták önsértő magatartása is. Kutatások megállapították, hogy szinte nincs olyan osztály, ahol valaki ne vagdosná magát. És hogy ennek mi az oka? Az előadó szerint az, hogy amikor az egyén nem tud semmilyen biztos kapaszkodót találni az életében, a fájdalom realitása visszahozza az „élők közé”, a jelenbe, és kontrollt ad neki. Ez azonban nem egy tudatos működés, legtöbbünk fejében van egy „önbántalmazó belső hang”, aminek nincs igaza. Kép: Hegedüs Krisztián

5 egyetemes, tanulható önstabilizáló technika

Az önstabilizálásnál fontos, hogy mi kontrolláljuk az adott folyamatot, és legyen egy célunk, amit el szeretnénk érni. Ilyen önstabilizáló cselekvés lehet a vásárlás, főzés, takarítás, kertrendezés, vagy valaminek a létrehozása. Azonban vannak jól bevált egyetemes kutatásokkal alátámasztott technikák, amelyeket mindenképp érdemes kipróbálni, ha épp valamilyen nehézséggel szembesülünk: 

1. Sport

A testmozgásnál fontos, hogy négy-ötször egymás után 180 körüli pulzusszámot érjünk el, ezt tartsuk egy-két percig, közben mindig pihenő szakaszok segítségével csökkentsük vissza 90-100-ra. Ez azért fontos, mert amikor stressz állapotba kerülünk, akkor is ezek az élettani változások jönnek bennünk létre: felmegy a pulzusszámunk, a vérnyomásunk, megemelkedik a kortizol szintünk. Ha fizikai aktivitással szimuláljuk a stresszhelyzetet, akkor a testünket meg tudjuk tanítani, hogy egy-két perc után magától is visszaálljon a normális értékekre. 

2. Fizikai munka

A fizikai munka azért hasznos, mert nagy figyelmet igényel, ilyenkor pedig az elemzőképesség pihen. Félórányi figyelemátirányítással, másra való koncentrációval, már ki tudjuk magunkat zökkenteni a jelenlegi problémákon való gondolkodásból, így könnyebb továbblépni. 

3. Természet

Kutatások kimutatták, hogy 15 perc a természetben már elég ahhoz, hogy a kortizol (stresszhormon) szint elkezdjen csökkenni. A covid alatt a környezet gyakorolta ránk a legjobb hatást. Érdekesség, hogy ezen belül is az épített műemléki környezet emelkedett ki, ugyanis mentálisan pozitívan hat a jövőn való szorongásra, ha több száz éves épületeket látunk, amik szemléltetik, hogy „van tovább”. 

4. Tartalmas emberi kapcsolatok 

A beszéd önstabilizáló hatású, ezért már azzal sokat segíthetünk magunkon, ha valakivel meg tudjuk osztani a problémáinkat. Leggyakrabban pedig úgy segíthetünk másoknak, ha meghallgatjuk őket. Nem feltétlenül kell kézzelfogható megoldásokat hozni, elég empatikusnak lenni, támaszt nyújtani.

5. Légzőgyakorlat

Amikor olyan külső nehézségekkel szembesülünk, amikre nem tudunk hatást gyakorolni, akkor a legjobb lehetőségünk, hogy saját magunkra gyakoroljunk hatást. Méghozzá úgy, hogy a lehető legjobb mentális állapotba hozzuk magunkat, ugyanis akkor tudunk eredményesen cselekedni, ha megfelelő kondícióban tartjuk az agyunkat. Erre alkalmas lehet egy egyszerű 4x4-es légzőgyakorlat is, ami a következőképpen néz ki:

• 4 másodpercig szívjuk be a levegőt,
• 4 másodpercig tartsuk bent,
• 4 másodpercig fújjuk ki, 
• 4 másodpercet pedig pihenjünk. 

Ez a technika kezdődő pánikroham esetén is használható, de bármilyen problémánál, párkapcsolati veszekedés során, bértárgyaláson előnyünkre válhat az alkalmazása. 

Pál Feri atya mentálhigiénés szakemberként folytatott munkája során szerzett tapasztalataival támasztotta alá a szakirodalmakban fellelhető kutatásokat, amelyekkel szemléltette a hatékony megküzdési módszereket. Kiemelte, hogy bár sok nehézséggel szembesül az ember élete során, de a kapcsolatainkat nem a problémák okozta szenvedések teszik tönkre, hanem az, ahogyan egymással bánunk. Élhetünk viharokban, megoldhatatlan problémák között, ha mellette stabilizáljuk önmagunkat és jók a kapcsolataink.