A naplóírásra sokan egy divatjamúlt tevékenységként tekintünk, a Bullet Journal azonban egy olyan jegyzetelési módszer, amely napjaink felgyorsult életmódjával egyszerűen összeegyeztethető. Könnyen vezethető, és egyszerre három célt is szolgál: személyes naplót, jegyzetfüzetet és teendőlistát testesít meg egyszerre. 

Írta: Bakó Eszter, borítókép: Pexels

Világhódító naplózási technika születik

A közösségi oldalakat mindössze néhány éve árasztották el a képek és a videók az ezernyi színű filctollal és grafikákkal színesített naplókról - az esztétikus életvitelt hirdetve. A Bullet Journal (röviden BuJo) ötlete Ryder Carroll fejéből pattant ki, aki szétszórt, adhd-val diagnosztizált tinédzserként mindenféle jegyzetfüzetek segítségével próbált rendet teremteni a fejében és a környezetében eluralkodó káoszban. Hamar szembesült azonban azzal, hogy a sok külön vezetett füzet túl nagy helyet foglal táskájában, és nem is praktikus minden célra folyton egy másik noteszt elkezdeni. Kidolgozott tehát egy módszert, amivel minden gondolata, célja, teendője, sőt még a hobbijaihoz köthető feljegyzései is átláthatóan megfértek egyetlen füzetben. Ez a módszer a Bullet Journaling volt, amelyet 2013-ban egy videó keretében közzétett az interneten, az egyedi technika népszerűsége pedig olyannyira töretlen napjainkban is, hogy ma már teljes iparággá nőtte ki magát a BuJo, mint a naplózás 21.századi variánsa. 

Hogyan működik?

A módszer sikeressége abban rejlik, hogy végtelenül egyszerű, személyre szabható és rugalmas. Olyan elemek alkotják az alapját, amelyeket ismerünk, és jegyzeteléseink során már sokszor használtunk is: oldalszámok, vázlatpontok, választóvonalak. Mindössze egy üres füzetre és valamilyen íróeszközre van szükségünk hozzá, illetve az sem jelent akadályt, ha nincs művészi vénánk vagy az írásképünk a macskakaparással vetekszik. Az első oldalpároson kap helyet a tartalomjegyzék, ezt egy éves áttekintő oldal követi, ahol hónapokra lebontva felsoroljuk a legfontosabb előrelátható teendőket. Fontos, hogy röviden, inkább csak kulcsszavakkal fogalmazzunk, mert a sok részletezés eredményeképpen a feljegyzés elveszti átláthatóságát. Az éves lebontás után következik egy havi lebontású oldal, ahol az egyik oldalon egyesével felsoroljuk a napokat, és a legfontosabb teendőt az adott nap mellé írjuk, a másik oldalra pedig az összes havi teendőt listázzuk ki. Az információrengeteg minimalizálását továbbra is szem előtt tartva eljutunk a napi bejegyzésekig, ahol már egyesével, napokra lebontva vezethetjük a teendőinket, de akár a személyes gondolatainkat is. A rendszerezettséget az oldalszámozás és a vázlatponti jelölések segítik. Carrisson hivatalos oldala a teli pöttyöt (“●”) javasolja a feladatok, az üres karikát (“○”) az események, és a vonalkát (“–”) a jegyzetek jelöléséhez. A feladatok teljesítését a vázlatpont áthúzásával jelöljük, és minden hónap végén mérlegeljük, hogy a megmaradt feladatok közül melyek teljesítését toljuk át a következő hónapra, és melyeket vetjük el. Forrás: Pexels

Lehetőségek tárháza

Az előző bekezdésben leírtak csak egy javasolt alapot adnak, a Bullet Journal szépsége, hogy nincsenek benne kötöttségek, teljes mértékben annak tulajdonosától függ megjelenése, vezetésének gyakorisága és tartalmi mélysége. Bár a social media a legszínesebb, már-már művészi naplókat mutatja csak meg, valójában a rajztehetség nem elvárás a módszer használatához. 

Ryder Carrisson is hangsúlyozza, hogy a BuJo azért arathatott sikert, mert az emberek nem lemásolni szerették volna a teljes szisztémát, hanem inspirálódtak belőle, és ezerféle célra kezdték el használni. Van, akinek a füzete a kreatív lazításra szolgál, mintegy művészetterápiás eszközként csupán a flow-élményt tartja szem előtt, hogy a napi történéseket grafikus elemekkel szinesítve jegyezze le. Mások a szokásaik nyomonkövetésére használják a technikát, táblázatokban és rajzok segítségével vezetve, hogy aznap mennyi vizet ittak, hány órát aludtak, vagy a héten hányszor edzettek. Megint mások a minimalizmusra törekednek, és a BuJo határidőnapló vonulatát használják ki a legjobban, személyes gondolatokat nem írnak bele, csak feladatokat. Nincs jó vagy rossz megközelítés, az egyetlen cél, hogy a napló használóját segítse, akár a produktivitásban, akár a feltöltődésben. 

Miért éri meg kipróbálni?

Az egyetemi élet menedzselése nem könnyű, a sok elvégzendő feladat közepette az időbeosztás nehézkes, és könnyen érezhetjük úgy, hogy a teljesítendő dolgok listája egyre csak nő. Hamar kiégésközeli állapotba kerülhetünk, mert az erőltetett munkamenet mellett elfelejtünk a kikapcsolódásra, a pihenésre, a szórakozásra időt szentelni. A következőkben a Bullet Journal néhány olyan felhasználási módját emeljük ki, amelyek segíthetnek a mentális kimerülés megelőzésében.

Tanulássegítő funkció – Használd a BuJo-dat a beadandók, dolgozatok határidejének számontartásához, a tanulnivalók listázásához! Hamar észre fogod venni, hogy a tanulásra fordított idődet könnyebb beosztanod, hatékonyabban tudsz dolgozni, és nem fognak váratlan meglepetések érni az óra előtt pár perccel egy elfelejtett feladat miatt.

Naplóírás, mint rutinelem – Kezdd minden napod azzal, hogy röviden átgondolod a teendőidet, majd a nap végén jegyezd le, hogy a reggel megfogalmazott listából mit sikerült teljesítened. Így láthatod, hogy mennyi feladatot tudsz adott idő alatt elvégezni. Nem árt azt sem figyelembe venned, hogy mennyire tudtál fókuszálni az egyes feladatok közben, és hogy mennyi pihenésre volt szükséged. Ezek alapján könnyedén kialakíthatsz egy tanulási rutint, amely az egyéni produktív idősávjaidhoz igazodik.

Kapcsolj ki! – Ha szeretsz rajzolni, festeni, netalán szívesen kreatívkodsz matricákkal és mintás papírokkal, tedd ezen tevékenységek színterévé a noteszod! Az alkotás öröme feltölt, és az offline töltött idő növeli a fókuszálási képességed, teret enged az agyi pihenésnek az információáradattól elszakadva. 

Fő a mentális egészség megőrzése! – Az írás- és művészetterápia szakértői körben elfogadott módja a lelki egyensúly helyreállításának és fenntartásának, segít levezetni a feszültséget. Akár már napi pár perc naplózás is segíthet abban, hogy kicsit lelassulj, és egy hasznos pihenési formával védd magad a kiégéstől. Vezethetsz benne hálanaplót, írhatsz bele inspiráló és motiváló idézeteket, a saját pozitív erőforrásoddá teheted a noteszod, még abban az esetben is, ha csupán a teendőid kilistázására használod.

Ez a különleges naplózási technika tehát nemcsak a magánéletben, de az iskola és a munka világában is segítségünkre lehet. Egy eszköz arra, hogy ne vesszünk el a teendők rengetegében, társ a kikapcsolódásban, illetve az emlékeink gyűjtőhelyeként is szolgálhat. Ha kedvet kaptál a Bullet Journalinghez, nincs más dolgod, mint elővenni a kedvenc jegyzetfüzeted és tollad, majd egy kis időt szentelni a gondolataid rendszerezésére.