Nagyjából kétezren vonultak fel szombaton a fővárosban Szkopjéban, hogy a Macedónia lakosságának negyedét képező albán kisebbség egyenlő jogokat követeljenek. A kétmilliós balkáni országban hónapok óta fokozódik az etnikai feszültség.

A kisebbség és a többség között mindig is jelenlévő etnikai ellentét 2001-ben majdnem polgárháborúba torkollott. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) – amely céljául a régió albán lakta területeit egyesítő Nagy-Albánia megvalósítását tűzte ki – akkor 6 hónapig harcolt a macedón kormánnyal, a fegyveres konfliktusban nagyjából 200-an haltak meg. Az akkori összecsapásokat végül a nyugati segítséggel létrejövő ohridi béke zárta, amiben kibővítették a kisebbségben élő albánok jogait.

Azóta úgy tűnt, hogy a béke útjára lépett Macedónia, de aztán idén májusban másfél napos fegyveres konfliktus bontakozott ki a macedón Kumanovóban. A kormány szerint az akciót a különleges erők az UCK egyenruháit hordó albán szakadárok ellen indították, akik állami intézmények ellen terveztek támadást. A harcokban 22 ember vesztette életét – 8 rendőr és 14 fegyveres –, és csaknem 30 albánt elfogtak a macedón hatóságok, őket terrorizmussal vádolják.

Azonban különös részlete a történetnek, hogy a macedón ellenzék fenntartásokkal kezeli a kormány állításait. Nem tartják kizártnak, hogy a miniszterelnök, Nikola Grujevszki a belpolitikai válságról kívánja elterelni a figyelmet az etnikai konfliktusok szándékos generálásával.

Ugyanis ekkor már hónapok óta rendszeresen tartottak és egyre erőteljesebbé váltak a kormány távozását követelő demonstrációk. A tüntetések okai Zoran Zaev, ellenzéki vezető által az elmúlt hónapokban bemutatott hangfelvételek, amelyeken kormánypárti politikusok törvénytelenségeket és hatalmi visszaéléseket beszélnek meg egymással. A kabinet a felvételeket hamisítványoknak nevezte.

Az EU és a NATO is kifejezte aggodalmát a macedóniai történések kapcsán, a jelenlegi kormány mellett kiálló oroszok azonban az USA-ra mutogatnak. Azt állítják: az amerikaiak titkosszolgálati eszközökkel akarják megdönteni a mostani hatalmat, hogy saját bábjaikat állítsák az ország élére.

A kormánnyal szembeni elégedetlenségre utal azonban, hogy a mostani albán zászlós tüntetésen is Grujevszki és a pártjával koalícióban lévő albán párt elnökének Ali Ahmetit lemondását követelték a felvonulók. Bár kétségtelenül jelen vannak az etnikai feszültségek, de sokkal inkább úgy tűnik: a macedón miniszterelnök inkább ezek szításával akarja elterelni a figyelmet a saját botrányairól.

Az instabil politikai helyzet miatt a kormány megegyezett egy jövő áprilisra előrehozott választásokban, de elemzők szerint lehet nem lesz elég, hogy enyhítsék az EU-tagjelölt Macedóniában uralkodó feszültséget.