Hogyan mentsd meg a Földet és gazdagodj meg belőle? - tette fel a kérdést a Budapest Investment Club (BIC) a hétfőn megrendezett tavaszi félévnyitó előadásán. Sajnos abból valószínűleg még nem fogunk meggazdagodni, hogy vászontáskát viszünk a bevásárláshoz és magunk készítjük a tisztítószereket (bár ez legyen továbbra is cél), de a zöld energiába való befektetéssel akár elképzelhető lehet.

Írta: Sipos Sára

Mint jövendő közgazdászokban, biztos bennetek is felmerült már, hogy a napjainkban (szerencsére) egyre népszerűbb zöld életmód hogyan tud pénzügyileg is kifizetődő lenni. Nem önzőség ez, csupán a tudatos életmód mellett egy egyetemistának a pénztárcájára is figyelnie kell. Akkor most tisztázzuk: meggazdagodhatunk belőle? A jól ismert közgazdász válasz: attól függ. De hogy pontosan mitől is, arról a 2020. február 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett est két előadója, Kovács Domonkos, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgató-helyettese és Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő Zrt. senior portfolio menedzsere beszélt részletesebben. 

Az elmúlt években forradalmi léptékű változások történtek az energiaipari ágazatban, ezek pedig néhány fő jelenséghez köthetők. A piac egyre decentralizáltabb, és a korábbi hatalmas energetikai cégeket felváltotta több, kisebb méretű, környezeti változásokra rugalmasabban reagáló vállalat. Ehhez erősen kapcsolódik a digitalizáció és az innovációs technológiák, melyek létrehozták a prosumer szereplőt.

A prosumer tulajdonképpen az a fogyasztó, aki termelő és akár eladó is egyben,

így akik saját célra otthonukba napelemeket szereltetnek fel, mind prosumernek számítanak, számuk pedig hazánkban is egyre nő . A harmadik tényező pedig a klímaváltozás közvetlen hatása, ugyanis ezzel az ágazattal szemben is nagyobb elvárásokat támaszt, és az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet rá.

Magyarország helyzetét tekintve mindkét előadó kiemelte, hogy bőven vannak még hiányosságok. Köszönhető ez annak, hogy az ország nagyon alacsonyan tartja a vállalásait az Unióban, és a paksi beruházásoktól várja a számok jövőbeli javulását, miközben az előadók szerint sokkal többet is tehetne azért, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak. Pedig az EU szemet hunyhat a nagyobb költségvetési hiány felett, ha azt a zöld befektetések okozzák.

Európában az utóbbi időben zöld politikai fordulat következett be (lásd Green New Deal), melynek hatására ösztönzőket alakítottak ki, intézkedéseket hoztak és nagy tőkét invesztálnak az iparágba, felpörgetve azt. Ettől megnő a befektetők optimizmusa, vagyis nő a részvények árfolyama. A szabályozás, a támogatási mechanizmus azonban alacsonyan tartja a kockázatokat, ezért hiába nő a részvények ára, a hozamok egyelőre nem követik azt. A zöld részvények egyik ellenszele az állampapír hozamszintje lehet: mivel most nagyon alacsonyan van (nézzük csak meg a német állampapírt, melynek már mínuszban van a hozama), várhatóan elindul felfelé, újra kedvezőbbé téve ezt a kockázatmentes befektetést. (fotó: pexels.com)

A bizonytalanság és az alacsony hozampotenciál ellenére a zöld részvények iránti  befektetői kereslet mégis magas és folyamatosan nő, napjainkban ,,eladható a klímabarátság” (Szőcs Gábor). A zöld részvényeket most el lehet adni, népszerűek, és a vagyonalapok is egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy struktúrájukban eltolódnak a zöldülés irányába. Amíg az embereket érdekli a téma, figyelem irányul a környezetre, a tudatosságra, addig a politikának is ilyen irányba kell nyitnia. Kiemelendő viszont, hogy sok esetben inkább pénzügyi döntések születnek, vagyis a befektetőket nem szükségszerűen környezetvédelmi motivációk mozgatják, hanem a lehetőleg jövedelmező és kifizetődő lehetőségek.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy nem lehet pontosan tudni, mit hoz a jövő. Valószínűleg a szektorba áramló pénz mennyisége továbbra is nőni fog, és a tudatosság beépül a gondolkodásmódba. Ez a vállalatok részéről is kikényszeríti a változást, és hosszú távon szempont lesz, hogy mennyire képviselnek zöld értékeket. Mégsem érdemes magánemberként óriási összegeket befektetni zöld részvényekbe, mert rejthet veszélyeket. A nagy támogatások egyszer csökkenni fognak, és ha teljesen piaci alapon kell a zöld energiaipari vállalatoknak működniük, mélyvízben találhatják magukat, amit nem fognak mind túlélni. A szektor és sok esetben a technológia is még gyerekcipőben jár, a masszív felértékelődés pedig nem feltétlenül értékalapú. Buborék kialakulását mégsem tartják esélyesnek, mivel a profitnövekedés szempontjából az iparág egészen máshogy viselkedik, mint a korábban már “buborékosodottak”, például az ingatlanpiac vagy az internet. A szabályozói változások és a technológiai fejlődés szintén okozhatnak még meglepetéseket, kiszámíthatatlanná téve a befektetések hosszú távú megtérülését. (fotó: pexels.com)

Szóval, a végső következtetés: ha nem vagytok bátrak, inkább maradjatok a vászonzsáknál és a bambusz fogkefénél, de ha kockáztatnátok, vágjatok bele, még a végén meg is gazdagodhattok belőle. Vagy sem. Attól függ.