A stresszes hétköznapokból hirtelen egy megnyugtató, felszabadító, önazonos hangulatba csöppenni – több stílust is kipróbáltam már, de számomra a táncóra mindig ezt jelenti. A tánc nem csak fizikailag, hanem lelkileg is megerősít, szellemi fejlesztő hatásai pedig tagadhatatlanok. Ezért utánajártam, jótékony hatásainak milyen tudományos bizonyítékai vannak, és mi rejlik amögött a számomra hetente megnyilvánuló tény mögött, hogy a tánc és a zene boldoggá tesznek. 

Írta: Taxner Tünde

A zene univerzális nyelv, mindenki képes élvezni, és eltérő kultúrákból érkező emberekből ugyanazokat az érzelmi reakciókat váltják ki különböző típusai. Már nagyon fiatal korban tapasztaljuk, hogy zene hallatára a kisgyerekek spontán reagálnak, testük mozgásával fejezik ki azokat az érzelmeket, amiket a zene kelt bennük. Antropológiai vizsgálatok szerint az emberi evolúció során azok a csoportok nagyobb valószínűséggel maradtak fent, akik saját táncot alakítottak ki magunknak, és ebben a közösségi, rituális formában képesek voltak megosztani egymással az érzelmeiket. A tánc és a zene társadalmi ragasztóanyagok, melyek közös identitást alkotnak, tartanak fent és építenek tovább. (forrás)

„Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. Ezt a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." - Platon

A testi és lelki jólét eleme

A tánc a közösségi élmény biztosításán túl a fizikai és lelki egészségünk megőrzésében és megtalálásában is jótékony szerepet játszhat. Az Örebroi Egyetem 2013-as pszichológiai kísérletében fiatal lányok csoportját vizsgálták, akik stresszben, depresszióban és szorongásban szenvedtek, miközben olyan pszichoszomatikus tüneteik voltak, mint hát- és nyakfájás. A csoport felének heti két táncórát szerveztek, míg a másik fele folytatta addigi életvitelét a kontrollcsoport részeként.

Két év után azok pszichoszomatikus tüneteiben, akik folyamatosan jártak a táncórákra, ahol a hangsúly inkább a mozgás örömén és nem a teljesítményen volt, jelentős javulás mutatkozott. A lányok arról számoltak be, hogy boldogabbnak érzik magukat, és több mint 90 százalékuk észlelte magán a tánc pozitív hatásait. A kontrollcsoporthoz képest növekedett az önbizalmuk, és egészségesebb lett az életmódjuk is.

A svéd egyetemen hasonló eredmények születtek a téma további vizsgálata során is. Tinédzser lányok önbecsülését és stresszszintjét a heti két táncóra csökkentette. A táncórák biztosították azt a nyugodt, ítélkezéstől mentes atmoszférát, ami felszabadító hatással tud lenni testre és pszichére egyaránt. A résztvevők átélhették, hogy a saját testük mozdulatokon keresztüli belső megélése és megismerése pozitív hatással van az egészségre és az önképre. 

Felmerül a kérdés, hogy mi állhat a folyamatok hátterében, miért tesz minket boldoggá a tánc. Tánc közben az agyunk endorfin és szerotonin hormonokat bocsát ki, és aktiválja az agy örömközpontját (ezen hormonok hatásairól bővebben ebben a cikkben olvashatsz). A Columbiai Egyetem neurológusai szerint, ha ritmusra mozgunk, a zene pozitív hatásai felerősödnek. De a tánc varázsának oka nem írható le pusztán agyi folyamatokkal: a közösségi élmény is jelentős tényező. A lelki egészségünkre jótékony hatással van, hogy új emberekkel találkozhatunk, kapcsolódhatunk másokkal, és közös élményeket szerezhetünk. Ezen felül pedig a tánc sport, tehát a feszültség levezetésére és izmaink edzésére is kiváló. (forrás)

A szellemi teljesítmény őrzője és fejlesztője

A pozitív lelki hatásokon túl minden táncos számára egyértelmű, hogy a nagy odafigyeléssel végzett, szabályozott mozgás az agyunkra is jótékony hatással van. Az Albert Einstein College of Medicine kutatói öt évek keresztül végig követtek 469 idősebb felnőttet, hogy megvizsgálják, különböző szabadidős tevékenységek, mint például az olvasás vagy a kártyázás, valamint sporttevékenységek, például a golf, a tánc vagy az úszás, milyen hatással vannak kognitív képességeikre. 

Felfedezték, hogy bizonyos tevékenységek nem hatottak rá, mások azonban védelmet jelentettek a szellemi leépülés ellen. Az olvasás például 35 százalékkal csökkenti a demencia esélyét, a heti négy alkalommal végzett keresztrejtvényfejtés pedig 47 százalékkal. A vizsgált fizikai aktivitások közül egyedül a rendszeres táncolás jelent különleges védelmet: 76 százalékkal csökkenti a demencia esélyét és szinten tartja a kognitív készségeket. (forrás)

Szellemi képességeink megőrzésén túl a memóriánkra is hat a tánc, amint azt a Magdeburgi Otto-von-Guericke-Egyetem kutatói kimutatták. 52 idősebb felnőttet két csoportra osztottak: a táncban résztvevők egyre komplexebb koreográfiákat tanultak meg, míg az alanyok másik csoportja fitnesz edzéseken vett részt. Fizikailag a két féle mozgás nagyjából ugyanolyan hatással volt rájuk, azonban az agyi működésekre csak a tánc hatott. Például a hippokampusz, az agy memóriával és tanulással kapcsolatos területe a résztvevőknél megnövekedett. (forrás)

A tánc agyra gyakorolt pozitív hatásainak hátterében a neuroplaszticitáshoz való hozzájárulása áll. Életünk során az agy fizikai szerkezete folyamatosan változik. A szinapszisok, vagyis idegi kapcsolatok létesülésével és átrendeződésével alkalmazkodunk a környezet változásaihoz. A neuroplaszticitás „az a képesség, hogy az idegi kapcsolatok és erősségük megváltozzon, és ezáltal átalakuljon az általuk ellátott funkció” (forrás). A gyakrabban használt képességek és az értük felelős idegi kapcsolatok megerősödnek, a ritkán használtabbak pedig csökkennek. Mivel a tánchoz egyszerre több agyi funkcióra is szükség van, fejleszti az idegek összekötöttségét és ezáltal a plaszticitást, vagyis egyéb lelki és testi jótékony hatásai mellett a hatékony agyműködést is segíti. (forrás)

2020. június 23.

Képek: Unsplash