Hogyan lábalhat ki az USA a válságból, amit már társadalmi feszültségek is súlyosbítanak? Milyen hatással lehet a világgazdaságra, a tőzsdékre és a társadalomra, ha a levélszavazatok megszámlálási ideje miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni? A Budapest Investment Club online előadásán „jártunk”.

Írta: Mohos Lilla, borítókép: Element5 Digital, Pexels

Az emberek természetükből adódóan politikai állatok, s talán pont ezért ragadják meg figyelmünket a világpolitikai mozzanatok, melynek fő alappillérét képezi az Amerikai Egyesült Államok politikai panorámája.

- nyitja meg Szőnyi Dávid Arisztotelész Politika című munkájának gondolatával az előadást. "Mi is lenne kézenfekvőbb téma napjainkban, mint a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás?"

Mi lesz akkor, ha a levélszavazatok miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni?

Az elnökjelöltek személye jól ismert: a republikánus párt színeiben indul az Ovális Iroda jelenlegi birtokosa, Donald Trump, ellenfele pedig a demokrata párt színeiben induló egykori Obama-alelnök, Joe Biden lesz.

Új helyzet, hogy sok lesz a levélben szavazó, aminek a feldolgozása több időt igényel. Ez azt is jelenti, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ismert az urnazárás időpontjában. „Ráadásul ugye az az általános vélemény, hogy Joe Biden szavazói között többen vannak azok, akik levélben fognak szavazni. Ezért aztán lehet, hogy az elején még azt látjuk, Trump lesz az új elnök, de elképzelhető, hogy ez átbillen a demokrata párt színeiben induló elnökjelölt irányába. De az is lehet, hogy nem. Úgyhogy ez okozhat akár több napos késedelmet is” – válaszol a kérdésre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.

Kép: Element5 Digital, Pexels

Ezt egészíti ki Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere is: „Az emberek jelentős része a vírushelyzet miatt inkább kerülné a személyes voksolást, és szívesen szavazna érintkezésmentesen, levélben.”

A levélszavazatok miatti késedelem okozhat tehát bizonytalanságot, aminek a tőkepiacok “nem szoktak örülni”. Nagyon sok múlik azon, hogy az elnökválasztást megelőző napokban éppen hol áll majd a tőzsde, milyen stádiumban lesz a piac.

Tőkepiaci szemlélet

A részvénypiacok teljesítménye a gazdasági ciklustól függ majd, és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének  (Fed - Federal Reserve System) további politikájától.

Joe Biden gazdaságpolitikai víziója a tiszta és zöld energiaforrásoknak, ezáltal például az elektromos autóiparnak és globális partnerségek körébe tartozó ágazatoknak kedvezhet. Ezzel szemben pártideológiai indíttatásból számos iparág elveszítheti kiváltságos szerepét, amelyet a jelenlegi republikánus adminisztráció biztosít számukra.

Móró Tamás szerint Trump újraválasztása jót tehet a hagyományos szektoroknak, értve ezalatt az úgynevezett value alapú részvényeket, persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági ciklus már felszálló ágban legyen. Elképzelhető, hogy Biden győzelme esetén az olajszektort méginkább privatizálnák, ami így is rengeteget esett, és rendkívül gyenge.

Az egészségügyi szektor kérdése is érdekes: amerikában működik a világ egyik legjobb, viszont messze az egyik legdrágább egészségügyi modellje teszi hozzá a vezető stratéga. A kampány során is a legfontosabb választói kérdések egyike az egészségügy helyzete.

“Az amerikai gazdaságpolitikában annyira radikális változások nem jönnek Biden győzelme esetén sem. Elképzelhető egy hirtelen eladási hullám, de ugyanakkor ez egy vételi lehetőség is. Trump győzelme esetén lenne egy pozitív reakció valószínűleg. A pénzügyi szakma egyértelműen azt gondolja, hogy Trump folytatni fogja az eddigi tevékenységét” - mondja Móró Tamás az általános befektetői hangulatról.

Kép: Pixabay, Pexels

Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Több megközelítésből is sajátos helyzetben van jelenleg az Egyesült Államok. A társadalom rendkívül polarizált, a Covid-19 járvány a gazdasági bizonytalansággal kiegészülve pedig példátlan időszakot tár elénk. Tovább fokozza a helyzetet a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hatására kialakult izzó légkör is, ahol az etnikai kisebbségek és támogatóik küzdenek a hátrányos megkülönböztetés és az ok nélküli rendőri brutalitás ellen.

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált, ez a demográfiai átalakulással együtt valószínűleg Joe Bidennek kedvez. Azonban egy másik szempont is jelen van, a média képsorain látható fosztogatás, anarchia, gyújtogatás. “Elég súlyosnak tűnő dolgok még akkor is, ha valószínűleg ezeket a média felnagyítja.” - teszi hozzá Móró Tamás. Állítása szerint a jelenlegi elnök pont erre próbál alapozni, ugyanis az emberek rend iránti vágya végül segíteni fog Donald Trumpnak. A “Law & Order” működjön, szemben az általa sugallt, Joe Biden győzelme esetén érvényes anarchiával.

"Mit mond erre Biden? Nézzetek körül, ez az anarchia, amit most láttok, Donald Trump elnöksége alatt következik be. Tehát ki a felelős érte? Senki más, mint a jelenleg regnáló elnök." - folytatja a gondolatmenetét a vezető stratéga. A kérdés az, hogy a választók kinek hisznek jobban?

A rend iránti vágy valószínűleg megvan, de hogy kinek tulajdonítják ezt, a Trump féle polarizáló politikai kommunikációnak, vagy pedig előrevetítik Biden lehetséges elnöki tevékenységét, ezen múlik majd az elnökválasztás kimenetele.

- hangsúlyozza Móró Tamás.

Az iménti gondolatokat egészíti ki Tunki Dániel: a BLM mozgalomban olyan rétegek mozdultak meg, akik elnyomásban vannak, viszont ez nem okozott a demokratáknak nagy előnyt, mivel az afro-amerikai szavazók, 90%-ban mindig a demokratákra szavaznak. Olyan szempontból viszont igen, hogy az afro-amerikaiak eddig nagyobb arányban maradtak otthon, ami most változhat. 

A szavazóbázis mozgósításához kapcsolódik Kamala Harris személye, a demokrata párt afro-amerikai, ráadásul női - alelnökjelöltje is:. “Ez egy racionális döntés, azonban nem szerencsés kaliforniai szenárort választani. Kalifornia szinte világéletében demokrata színekben pompázott. Egy swing state-ből (billegő államból - a szerk) lehet, hogy szerencsésebb lett volna választani, de annyira fokozódott a BLM mozgalom túlfűtöttsége, hogy kontraproduktív lett volna, ha nem onnan választ jelöltet Biden”- zárja a gondolatot a portfóliómenedzser.

Hogyan kezelte Trump a Covid válságot az emberek véleménye szerint? 

Nagyon rosszul, ezt érzik az emberek is. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy milyen a gazdaság helyzete, hogyan teljesített az elmúlt 4 évben? Itt már sokkal magasabb Trumpnak elfogadottsága. “Úgy gondolom, ha októberben tényleg fel tudnak mutatni egy vakcinát, akkor az első téma jelentősége csökkenhet, és a gazdasági kérdés nyomul előre.”

Trump koronavírus kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás)

A regnáló elnököt egyébként a statisztikák szerint 80%-ban újraválasztják, a történelem során csak akkor volt kivétel, amikor recesszióba került  a gazdaság. “Ha recesszióban lesznek az nehéz lesz, ha viszont látszik egy felívelés, akkor jobb esélyekkel indul Trump.” - mondja Tunkli Dániel.

Trump munkanélküliség kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás) 

Trump vs. Biden

Az országos felmérések alapján Biden jelenleg 8,5%-kal vezet. Bár ő tűnik az esélyesebb jelöltnek, az elmúlt időszakban egyre csökkent a különbség, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Ez azonban könnyen változhat, miután kiderült, hogy Donald Trump is elkapta a koronavírust. Egyik oldalról ez ellentmondásba kerülhet Trump a járványt alábecsülő kijelentéseivel, valamint a maszkviselés és a távolságtartás látványos mellőzésével. Másik oldalon viszont előfordul, hogy hasonló esetben sokan sorakoznak fel az elnök mellett támogatólag. Jó példa erre Boris Johnson, aki hasonlóan rosszul kezelte a válságot, majd koronavírus miatt intenzív osztályra is került, mégis jelentősen emelkedett a támogatottsága.

A két elnökjelölt általános támogatottsága (Forrás)

További növeli a bizonytalanságot, hogy 2016-ban, az akkor szintén esélyesebbnek kikiáltott demokrata jelölt, Hillary Clinton az elektori rendszernek köszönhetően végül alulmaradt, hiába érkezett rá több szavazat. Ebből kiindulva tehát semmiképp sem írhatók le Trump esélyei sem.

USA az egyik legbefolyásosabb ország, a novemberi elnökválasztásnak így a világ minden pontján komoly jelentősége lesz.  A 2020-as amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án rendezik meg. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amikor az összes tagállamban és Washington D.C.-ben egy napon voksolnak a választóképes állampolgárok.