Lehetne jobb élmény az egyetemi tantárgyfelvétel? Hogyan segíthetünk hatékonyan a vírus miatt lemaradt diákoknak a tanulásban? Dr. Biró Péter, az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ezeken és hasonló problémák megoldásán dolgozik. Betekintést nyújt abba, hogyan lehet tudományos eszközökkel hozzájárulni ahhoz, hogy összetett mechanizmusok igazságosan és hatékonyan működjenek.
2020.12.17. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász
A 2012-es Közgazdaságtudományi Nobel-díjat Alvin E. Roth és Lloyd S. Shapley kapták – pont azon a területen végzett munkájukért, amelyen Dr. Biró Péter is tevékenykedik. A Corvinus oktatója 2016 óta az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében a Mechanizmustervezés Kutatócsoportot vezeti, ahol a preferencia-alapú párosítások elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. Hol találkozhatunk ezzel a területtel a mindennapjainkban?
Az algoritmikus mechanizmustervezés jelentéséről és még több hétköznapjainkba beépült alkalmazásáról, valamint Dr. Biró Péter tudományos pályájáról cikkünk első részéből tudhatsz meg többet.
A koronavírus-járvány második hulláma újabb kihívásokat jelent, és az otthonmaradó tanulók fokozottan érintettek. Már az első hullám idején sokan lemaradtak, a technikai ellátottság, a megfelelő internethozzáférés ellenére nem tudtak hatékonyan tanulni és fejlődni. Erre 2020 májusában a Magyar Református Szeretetszolgálat, a #school és a KTI kutatói, köztük a Biró Péter által vezetett kutatócsoport létrehozott egy megoldást. Az önkéntesmentorálás.hu felületen önkéntesen tanító személyek kapcsolódnak össze diákokkal, és segítenek nekik a tanulásban. Biró Péter így mutatta be a projektet:
Kialakítottunk egy párosító mechanizmust, amivel az önkéntesen jelentkező mentorokat kötjük össze a segítséget kérő diákokkal. A platformot a második hullám miatt újraindítjuk.
Az algoritmusra épülő mechanizmus egy komplex helyzetet old meg. Van két oldal, melynek szereplői mind rendelkeznek preferenciákkal. A diákok megadják, hogy milyen tárgyakból kérnek segítséget, míg a mentorok azt, hogy milyen tárgyból, milyen korú és képességű diákokat szeretnének mentorálni. A kutatócsoport feladata az volt, hogy algoritmikusan egy optimális és igazságos megoldást számítson ki, komplexebb lehetőségeket is lehetővé téve. Ugyanis nemcsak párokat lehet kialakítani a platformon, hanem mentorálási csoportokat is. A mechanizmus lényege, hogy segítsenek a diákoknak abban, hogy ne maradjanak le, a fiatal mentorok pedig a tanítással fejlődjenek, élményt és fontos kompetenciákat kapjanak a jövőre nézve. „Megtapasztalhatják, hogy milyen tanítani, és az is pozitív élményt adhat számukra, ha egy másik diákkal közeli kapcsolatba kerülhetnek. Ezek a személyes kapcsolatok a vírushelyzetben még fontosabbak, mint általában” – egészítette ki Biró Péter.
Ha bővebben érdekel ez a tudományterület és ezek az alkalmazások, nézd meg Biró Péter előadását a Mindenki Akadémiája című műsorban:
A vírushelyzet az egyetemistákat is érintette, hiszen két szemeszter óta távoktatás folyik a magyar felsőoktatásban, azonban ezen a területen sok fontos folyamat már évek óta online történik. Magyarországon a Neptun rendszer általános használatban van, ezen keresztül folyik a tantárgyfelvétel is. Sok hallgató számára komoly stresszfaktort jelent, mert „az alapvető tantárgyfelvételi mechanizmus a versenyjelentkezés, amit kicsit prózaibban úgy is hívhatunk, hogy aki kapja, marja. Szóval akinek először sikerül belépni a rendszerbe, és felvenni egy tárgyat, az véglegesen bejutott rá. Abból adódik a probléma, hogy mindenki egyszerre szeretne belépni, és emiatt sokszor összeomlik a rendszer.”
A Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetemen egyaránt ezt a mechanizmust alkalmazzák, egyedül az ELTE-n van eltérő rendszer. Mivel ezt már implementálták a Neptun fejlesztői, más egyetemeken is megvalósítható lehet. A lényege, hogy az algoritmus prioritásokat határoz meg a diákok számára, sorba rendezi őket minden tárgyhoz a személyes pontszámaik alapján. Ha például valaki kötelező tárgyként, az alaptanterv szerint végezné el az adott tárgyat, akkor magas prioritást, vagyis magasabb pontszámot kap, de az előzetes tantárgyfelvételnek és egyéb tényezőknek is fontos szerepük van.
Kép: Christina Morillo, Pexels
Mindkét típusú mechanizmusnak vannak előnyei és hátrányai, melyeket Biró Péter és kutatótársai az ELTE és a Corvinus hallgatóinak megkérdezésével vizsgáltak. A versenyjelentkezés nagy előnye, hogy „amikor a diák döntési helyzetbe kerül, a lehető legjobb tárgycsomagot veszi fel magának. Ily módon ez egy hatékony megoldást ad. Az biztos, hogy a végén nem lesz olyan megoldás, ami minden diák számára jobb lenne, viszont az egész folyamat nagyon igazságtalan tud lenni. Az a diák, aki előbb jutott be, felveheti az összes jó tárgyat” – foglalta össze Biró Péter.
A felmérésben összesen 4500 választ kaptunk, és az látszódott belőlük, hogy valóban sokan igazságtalannak tartják ezt a megoldást, és egy nagyon stresszes dolog a hallgatók számára.
Az ELTE-n működő rendszert is lehet kritizálni, sok szempontból az sem igazságos, például az elsőéveseknél sorsolással dőlnek el a pontszámok. De az biztos, hogy ott kiküszöbölték azt az izgalmat, hogy ki tud belépni elsőként a Neptunba, és nincs annyira leterhelve a rendszerük. Ennek ellenére vannak stresszfaktorok, mert csak a tárgyfelvételi hét végére derül ki, hogy ki fért be a tárgyakhoz tartozó kvótákba. Az is elterjedt módszer, hogy a hallgatók rásegítő programokat használnak, például Neptun PowerUp-ot, amik felgyorsítják a rendszer működését. Valójában ezek nem nyújtanak megoldást, csak más szintre helyezik a problémát. Biró Péter szerint „le kell lassítani ezt az eljárást, és olyan eljárást kell bevezetni, amikor a diákoknak van idejük meghozni ezeket a fontos döntéseket, és igazságossági szempontokat kell figyelembe venni.”
Kép: Bera Viktor, Közgazdász
Felmerülhet tehát a kérdés, hogy milyen alternatívák léteznek még. Amerikában az elmúlt években több egyetemen is bevezettek egy mesterséges aukción alapuló rendszert, ahol tokeneket kapnak a diákok, amikből megvehetik a tárgyaikat. Utána egy mesterséges aukció zajlik le, ahol minden tárgynak kialakul egy mesterséges ára. A diákok az árak függvényében megadhatják a tantárgyak értékelését, és egy versenyegyensúlyi megoldásban minden diák olyan tantárgycsomagot kap, ami számára a mesterséges árakhoz viszonyítva a legnagyobb értékkel bír. Ez azonban Biró Péter elmondása szerint még egy nyitott kutatási terület.
Úgy gondolom, érdemes lenne a Corvinus vezetésének meg általában a magyar és európai egyetemeknek jobban elgondolkodniuk azon, hogy hogyan működtetik a tantárgyválasztást, mert az egyszerű versenyjelentkezés eléggé igazságtalan.
Az algoritmikus mechanizmustervezés eredményei tehát több területen jelen vannak az életünkben és a társadalom működésében. Mivel céljuk a hatékonyság és az igazságosság növelése, felmerül, hogy milyen egyéb alkalmazásokat lehetne még Magyarországon bevezetni ezen célok érdekében. „Két dolgot biztosan javasolnék: az óvodai és az általános iskolai felvételik szervezését.” Biró Péter kifejtette, hogy ezek a folyamatok nem elég átláthatók, nem koordinálják őket hatékonyan és egységesen, ami nemcsak itthon, hanem Európa több országában problémákat okoz. „Ez egy olyan alkalmazás, ami rengeteg szülőt és családot érint, sokkal átláthatóbb módon lehetne szervezni. Ez politikai döntés lenne - bizonyos döntési jogköröket el kellene venni ahhoz, hogy a rendszer átláthatóbbá váljon. Ezért mindig kérdéses, hogy a jelenlegi status quo-hoz képest senkinek ne sérüljön az érdeke. Kicsit nehéz átlátni, hogy kinek a beleegyezésére lenne szükség lényegi változtatásokhoz.” A cél ezeken a területeken is az lenne, hogy a mechanizmus preferenciák, hasznosság és egyéb tényezők figyelembevételével egy igazságos és optimális megoldást adjon a résztvevők számára.
Cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem 12 intézetét mutatjuk be egy-egy kutatáson vagy kutatói életpályán keresztül. Ha érdekel, mit derítettek ki a TikTokról a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatói, olvasd el ezt a cikket!
