Mit jelent a részvételi költségvetés, és hogyan kapcsolódik a Corvinus Egyetem és Budapest ehhez a kezdeményezéshez? Pelyhe Valéria és Zsók Csenge egyetemi hallgatók elmagyarázzák, és beavatnak minket egy jelenleg is folyó corvinusos kutatásba.
2020.01.26. Írta: Pelyhe Valéria, Zsók Csenge. szerkesztette: Burkus Brigitta, Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról
“A részvételiség - mint demokratikus eszköz - egy válasz a képviseleti demokrácia hiányosságaiból fakadó állampolgári bizalmatlanságra. A fogalom már évtizedek óta jelen van a közbeszédben (Magyarországon inkább az ellenzéki pártok által), és elsőként a Kispesti Közösségi Költségvetés formájában jelent meg.”
A 2019-es önkormányzati választások után a főváros további kerületeiben is elkezdődött egyfajta részvételi demokratikus eszközrendszer kialakítása, aminek intézményesült gyakorlata lehet a részvételi költségvetés.
Kutatás a részvételi költségvetésről
A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet Döntéselmélet Tanszékéről elindult egy kutatás, ami a részvételi költségvetés gyakorlati megvalósulását és elméleti hátterét vizsgálja. A kutatócsoport oktatókból és hallgatókból áll: jelenleg Kiss Gabriella egyetemi oktató vezetésével három corvinusos hallgató dolgozik benne Oross Dániellel és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével, valamint több kerülettel, köztük Ferencvárossal és Kispesttel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. A kutatás már közel egy éve tart: kvalitatív módszertanra épül, és szakértők, önkormányzati dolgozók, egyéb érintettek bevonásával árnyalja a képet a részvételi költségvetés folyamatairól.
A kutatás célja átfogó képet adni a fővárosban már megvalósult és a jövőben megvalósuló részvételi költségvetési programok helyzetéről, megvalósulásáról és elméleti modelljének alkalmazásáról. A kutatócsoport nyomon fogja követi a folyamat hosszútávú hatékonyságát, és igyekszik hozzájárulni annak sikeréhez a következő években. Bár a koronavírus terjedésének megállítása érdekében tett önkormányzati intézkedések jelentősen átalakították a részvételi demokráciára szánt 2020. évi költségvetést, a kutatás változatlan intenzitással folyik jelenleg is.
A részvételi költségvetés eredete és működése
A részvételi költségvetés módszere egy brazil kisvárosból, Porto Alegréből származik, ahol már több mint harminc éve alkalmazzák az állampolgári részvételiség demokratikusabbá tételére. A modell azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok közvetlenül, alulról szerveződve vegyenek részt az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részének felhasználási tervezetében. Előnye, hogy a pénzügyi erőforrások olyan formában kerülhetnek felhasználása, hogy az állampolgárok érdekeit közvetlenül szolgálják.
A folyamat egy körülbelül egy éves periódusban öt fő szakaszra osztható: tervezés, kommunikáció, ötletgyűjtés, szavazás, megvalósítás. A tervezés során egy szakértő munkacsoport meghatározza a részvételi költségvetés koncepcióját: a költségvetés területi határait, a felhasználható pénzügyi keretet, a megvalósítani kívánt projektek számát és tényezőit, melyet az állampolgárok, vagyis a döntéshozók felé is kommunikálnak. Ezt követik a lakóközösségen belüli (város, városrész, kerület stb.) közös ötletelések és fórumok, online és személyes platformokon keresztül. A beérkezett ötleteket végül a munkacsoport összesíti és szavazásra bocsátja, ahol az állampolgárok arról döntenek, hogy melyik projektek kerüljenek megvalósításra.
A részvételi költségvetés lényeges pontja, hogy egy több éven keresztül ismétlődő folyamatra épül, amely fokozatosságából adódóan egyre több helyi lakost von be a részvételbe. Amellett, hogy az állampolgári részvétel növekszik, a költségvetés is egyre nagyobb részben a modellre alapozva tervezhetővé válik. Fő értékei az átláthatóság, a deliberáció és a közösségfejlesztés.
Kép: Helena Lopes fotója a Pexels oldaláról
Hogyan valósul meg Budapesten
Ezt a modellt adaptálták Budapesten is, akárcsak a világ több pontján, esetenként némi eltéréssel, a helyi igényekhez alakítva. A lakosok közvetlen bevonása a költségvetés tervezésébe elsőként Gajda Péter polgármesteri programjában jelent meg 2014-ben Kispesten, megvalósulására pedig 2017-ben került először sor - Magyarországon Budapesten van a legnagyobb múltja a “közösségi költségvetésnek”. Emellett kiemelkedő és említésre méltó még a már egyszer szintén megvalósult budafok-tétényi részvételi költségvetés.
Kép: Alexander Mils fotója a Pexels oldaláról
A főváros a párizsi részvételi költségvetést tekintette elsődleges példájának, de már korábbi magyarországi tapasztalatokat is beépített a tervezetébe. A főpolgármesteri programban közel 1 milliárd forintot különítettek el erre a célra a költségvetésből. Három különböző témában lehetett ötleteket benyújtani a külön erre a célra létrehozott weboldalon 2020. december 31-ig: Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest. Az ötletek a beküldés után rövid ellenőrzés után azonnal láthatóvá válnak a weboldalon. A tesztév célja, hogy "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd” (forrás: otlet.budapest.hu). . Az ötletelési szakasz lezárulta után a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek szakemberei jogi, pénzügyi és formai szempontból elemzik az ötletet, és a megvalósításra alkalmas ötletekről 2021. március 1. és 31 között lehet szavazni. A nyertes ötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat ezt követően kezdi meg.
Kép: fauxels fotója a Pexels oldaláról
A kutatócsoport a tavaszi félévben is várja a téma iránt érdeklődő hallgatókat és oktatókat. Szívesen csatlakoznál egy lelkes és inspiráló csapathoz kutatótársként, a szakdolgozatod miatt, esetleg TDK keretében? További információért keresd Kiss Gabriellát (gabriella.kiss@uni-corvinus.hu)!
