Mit jelent a részvételi költségvetés, és hogyan kapcsolódik a Corvinus Egyetem és Budapest ehhez a kezdeményezéshez? Pelyhe Valéria és Zsók Csenge egyetemi hallgatók elmagyarázzák, és beavatnak minket egy jelenleg is folyó corvinusos kutatásba.

2020.01.26. Írta: Pelyhe Valéria, Zsók Csenge. szerkesztette: Burkus Brigitta, Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

“A részvételiség - mint demokratikus eszköz - egy válasz a képviseleti demokrácia hiányosságaiból fakadó állampolgári bizalmatlanságra. A fogalom már évtizedek óta jelen van a közbeszédben (Magyarországon inkább az ellenzéki pártok által), és elsőként a Kispesti Közösségi Költségvetés formájában jelent meg.”

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros további kerületeiben is elkezdődött egyfajta részvételi demokratikus eszközrendszer kialakítása, aminek intézményesült gyakorlata lehet a részvételi költségvetés.

Kutatás a részvételi költségvetésről

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet Döntéselmélet Tanszékéről elindult egy kutatás, ami a részvételi költségvetés gyakorlati megvalósulását és elméleti hátterét vizsgálja. A kutatócsoport oktatókból és hallgatókból áll: jelenleg Kiss Gabriella egyetemi oktató vezetésével három corvinusos hallgató dolgozik benne Oross Dániellel és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével, valamint több kerülettel, köztük Ferencvárossal és Kispesttel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. A kutatás már közel egy éve tart: kvalitatív módszertanra épül, és szakértők, önkormányzati dolgozók, egyéb érintettek bevonásával árnyalja a képet a részvételi költségvetés folyamatairól.

A részvételi költségvetés eredete és működése

A részvételi költségvetés módszere egy brazil kisvárosból, Porto Alegréből származik, ahol már több mint harminc éve alkalmazzák az állampolgári részvételiség demokratikusabbá tételére. A modell azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok közvetlenül, alulról szerveződve vegyenek részt az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részének felhasználási tervezetében. Előnye, hogy a pénzügyi erőforrások olyan formában kerülhetnek felhasználása, hogy az állampolgárok érdekeit közvetlenül szolgálják.

A folyamat egy körülbelül egy éves periódusban öt fő szakaszra osztható: tervezés, kommunikáció, ötletgyűjtés, szavazás, megvalósítás. A tervezés során egy szakértő munkacsoport meghatározza a részvételi költségvetés koncepcióját: a költségvetés területi határait, a felhasználható pénzügyi keretet, a megvalósítani kívánt projektek számát és tényezőit, melyet az állampolgárok, vagyis a döntéshozók felé is kommunikálnak. Ezt követik a lakóközösségen belüli (város, városrész, kerület stb.) közös ötletelések és fórumok, online és személyes platformokon keresztül. A beérkezett ötleteket végül a munkacsoport összesíti és szavazásra bocsátja, ahol az állampolgárok arról döntenek, hogy melyik projektek kerüljenek megvalósításra.

Kép: Helena Lopes fotója a Pexels oldaláról

Hogyan valósul meg Budapesten

Ezt a modellt adaptálták Budapesten is, akárcsak a világ több pontján, esetenként némi eltéréssel, a helyi igényekhez alakítva. A lakosok közvetlen bevonása a költségvetés tervezésébe elsőként Gajda Péter polgármesteri programjában jelent meg 2014-ben Kispesten, megvalósulására pedig 2017-ben került először sor - Magyarországon Budapesten van a legnagyobb múltja a “közösségi költségvetésnek”. Emellett kiemelkedő és említésre méltó még a már egyszer szintén megvalósult budafok-tétényi részvételi költségvetés.

Kép: Alexander Mils fotója a Pexels oldaláról

A főváros a párizsi részvételi költségvetést tekintette elsődleges példájának, de már korábbi magyarországi tapasztalatokat is beépített a tervezetébe. A főpolgármesteri programban közel 1 milliárd forintot különítettek el erre a célra a költségvetésből. Három különböző témában lehetett ötleteket benyújtani a külön erre a célra létrehozott weboldalon 2020. december 31-ig: Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest. Az ötletek a beküldés után rövid ellenőrzés után azonnal láthatóvá válnak a weboldalon. A tesztév célja, hogy "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd”  (forrás: otlet.budapest.hu). . Az ötletelési szakasz lezárulta után a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek szakemberei jogi, pénzügyi és formai szempontból elemzik az ötletet, és a megvalósításra alkalmas ötletekről 2021. március 1. és 31 között lehet szavazni. A nyertes ötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat ezt követően kezdi meg.

Kép: fauxels fotója a Pexels oldaláról