A mindfulness azt jelenti, hogy úgy olvasol el egy cikket, hogy közben nem gondolkodsz más dolgokon. A kávézás közben csak az ízélményekre fókuszálsz. A csók közben csak a szerelmedre figyelsz. A mindfulness alapvetően arra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat felé fordítjuk, s a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk.
2021.03.16. Írta: Belayane Najoua, borítókép: TuendeBede, Pixabay
Mi az a mindfulness?
A rohanó hétköznapokban sokszor csak megszokásból, rutinból cselekszünk. Ilyenkor a gondolataink elvándorolnak egy teljesen másik irányba - mit kell aznap még csinálni, mindent megvettünk-e a boltban, nem felejtettünk-e otthon valamit, milyen terveink vannak a hétvégére. A mindfulness éppen ezt akarja kiküszöbölni. Lényege, hogy megtanuljuk az elménket uralni, és tudatosan jelen legyünk életünk minden egyes pillanatában - a figyelmünk nem a múltban vagy a jövőben időzik, hanem száz százalékosan a jelenben van.
Ha sikerül tudatosan jelen lenni, és megélni minden pillanatot, akkor sokkal több ingert és információt tudunk befogadni, és a fontos pillanatok is hosszabb távon maradnak színes emlékképek.
A globalizáció térnyerésével egyidőben a mindfulness is elkezdett terjedni - a nyugati emberek eljutottak Ázsiába, miközben a keleti szerzetesek és tanítók a Föld többi részére utaztak, így pár évtized alatt az egész bolygón ismert lett a mindfulness elmélete. A nyugati kultúrák nyugalomra éhesen kezdték el magukba szívni a mindfulness technikát, hiszen a kutatók rájöttek, hogy habár a keleti kultúrákban az elméletnek erős vallási alapja van, ez nem feltétlenül szükséges a sikeres elsajátításhoz.
Buddhizmus és 2500 évnyi történelem
arra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat felé fordítjük, s a pillanatnyilag
Kép: Silentpilot, Pixabay
A “mindfulness” fogalom forrása nagyjából 2500 éves - egy korai buddhista írásból, a Szatipatthána Szútta-ból (“Az éber figyelem alappillérei”) ered, amiben Buddha összefoglalja, hova irányítsuk a figyelmünket, hogy csökkentsük szenvedésünk mértékét, éppen ezért éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója szerint: „a tudatos jelenlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat fel.”
A mindfulness elemeit nemcsak az ősi buddhista gyakorlatok tartalmazzák, hanem sok keleti- és dél-ázsiai szemlélet is - éppen ezért a hinduizmusban, a taoizmusban, a jógában, a harcművészetekben is felfedezhetjük egy-egy elemét.
Mikor a nyugati társadalmak el kezdtek érdeklődni a mindfulness iránt, Jon Kabat-Zinn, a Massachusetts-i Egyetem Stresszcsökkentő Klinikájának alapítója tudományos alapokra helyezte az elméletet. 1970-ben kidolgozott egy mindfulness alapú stresszcsökkentő programot, ami a stresszkezelésen kívül még számos egészségügyi panaszra gyógyító hatással van (krónikus fájdalmak, depresszió, cukorbetegség, szívbetegség stb.).
Otthoni mindfulness technikák
A mindfulness egyik pozitívuma, hogy nem feltétlenül kell időt szakítani a meditációra, hiszen a cselekvések közben zajlik. Íme néhány apróság, amit ha bevezetesz a mindennapjaidba, akkor teljesebb és tudatosabb életet élhetsz.
1. Ismerd fel a gondolataidat! Ha megjelenik a “Nem vagyok elég jó” gondolata vagy önhibáztatásba, panaszkodásba kezdenél, állj meg egy pillanatra, és szánj néhány percet arra, hogy rögzítsd, ezek csak a fejedben megszülető gondolatok.
2. Hálagyakorlat: Gondolkodj el azon, hogy milyen jó dolgok vannak az életedben. Vannak barátaid? Van egészséges családod? Biztonságos környezetben vagy? Sikerült elérned egy kitűzött célt? Bármit idézz fel, ami téged boldoggá tesz.
3 .Értékeld az apró pillanatokat is! Mikor ízlelted meg utoljára teljes valódban a reggeli kávédat? Vagy mikor csodáltad meg utoljára a napfelkeltét? Mikor olvastál úgy könyvet vagy cikket, hogy közben nem gondolkoztál máson? Itt az ideje, hogy életed minden pillanatát teljes tudatoddal éld meg, és jelen legyél a jelenben. Mert soha nincsen jobb időzítés, mint a most.
Keleti gondolkodás a nyugati kultúrákban
A mindfulness gondolkodás csak egy része a spirituális tudásnak és szokásoknak, amit a nyugati emberek a keleti kultúrákból átvettek. A keleti kultúrák nyugodtsága, az emberekben kialakult elfogadás és elégedettség, a világegyetemmel való egyensúly mind áhított jellemzők, amiket a felgyorsult és stresszes világban fejvesztve üldözünk. Éppen ezért egyre több meditációs gyakorlattípus terjed el a nyugati kultúrákban is - több-kevesebb sikerrel. E folyamat kiparodizálására született meg a 2017-es Dalfesztiválon Olaszországot képviselő “Occidentali’s karma” (Nyugatiak karmája), ami komikusan mutatja be, ahogy a nyugati emberek a felszínes keleti létre törekednek.
A lényeg, hogy bármely meditációs gyakorlat vagy más szokás mellett döntesz, a teljes lényeddel, száz százalékosan vegyél részt abban a pillanatban. Hidd el, akár napi 5-10 perc nyugalom is nagy változást tud hozni. Ha pedig a mindfulness mellett döntesz, akkor kezd kicsi változásokkal, és mire az utazás végére érsz már természetes lesz, hogy a teljes tudatoddal éled meg a legjelentéktelenebbnek tűnő pillanatokat is.