Mi az, ami a leginkább megfog minket egy sportolóban? A jelleme? A pályán nyújtott teljesítménye vagy a pályán kívüli cselekedetei? Szerkesztőségünk tagjai a kedvenc sportolóikat mutatják be.

2021.03.29. Írta: Belayane Najoua, Hegedüs Kata, Rada Bálint, Engelbrecht Azurea, borítókép: Gianluigi Buffon, Wikipedia

Gianluigi Buffon (labdarúgó)

Buffon eleinte nem kapus akart lenni, hanem középpályás, de állítása szerint túl lusta volt a futáshoz, így inkább beállt a kapuba. Jól is tette: 176-szor volt a válogatottban, így az első helyen áll az örökranglistán a válogatottban lejátszott meccsek száma alapján. Tizenhatévesen az AC Parma-ban kezdte, ahonnan röpke egy év után már átkerült Serie A-ba és onnantól kezdve egy töretlen karrier vette kezdetét. Jelenleg világbajnok olasz labdarúgó, a Juventus kapusa.

A Juventushoz 2001 nyarán került, amikor az addigi legdrágább kapus lett, hiszen a klub 105 milliárd lírát fizetett érte. Az első juventusos meccsén emlékezetes pillanattal nyitott:az első tíz percben kivédett egy veszélyes szögletet, így hozzásegítette a csapatot a vezetéshez. Többször választották meg az év legjobb kapusának, és 2006-ban az UEFA Év csapatába is beválasztották. 2018-ban átigazolt a Paris Saint Germain-hez, de 2019-ben visszahúzta a szíve a Juventushoz.

2021-ben az IFFHS megválaszotta minden idők legjobb kapusának, így Buffon olyan kapusokat szorított a háta mögé, mint Iker Casillas és Petr Cech.

Egy nemrég készült interjú szerint 2023-ig tervez a kapuban állni. Utána vajon milyen jövő vár rá? Lehet, hogy Pirlo példáját követve ő is a pályán marad, csak már nem mezben, hanem öltönyben?

Szilágyi Áron (vívó)

Mikor Magyarország sport teljesítményeiről idézünk fel emlékeket, a vívásról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A kard-, tőr- és párbajtőrvívás technikai jellegű sportok, amikhez rengeteg figyelem, ügyesség és koncentráció szükséges.

Kép: Szilágyi Áron, 444

Szilágyi Áron kétszeres olimpiai, valamint világ- és Európa-bajnok kardvívó. Sikerei a kétezres évek elejére nyúlnak vissza: 2008-ban, mindössze 18 évesen bejutott a 16 legjobb közé a pekingi olimpián. 2010-ben a junior világbajnokságon egyéniben harmadik helyezést ért el.

2012-ben jött a londoni olimpia, és Szilágyi Áron hosszú küzdelem után kard egyéniben megszerezte az első olimpiai aranyérmét.

A 2016-os riói olimpián pedig megvédte olimpiai címét. Mind csapatban, mind egyéniben kiemelkedő magyar tehetség, aki tervei szerint 2024-ig nem tervez visszalépni a versenyzéstől.  Jelenleg a vírushelyzet miatt elhalasztott 2020-as tokiói olimpiára készül, és mellette a Vasas vívószakosztályának elnökeként tevékenykedik. 

Szilágyi Áron a sportolás mellett a tanulásra is nagy hangsúlyt fektet. Az ELTE Társadalomtudományi Karán, Nemzetközi tanulmányok szakon szerezte meg alapfokú diplomáját, valamint sportpszichológiai érdeklődése végett jelentkezett a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szakára is. 

Kamuti Jenő (vívó)

Kicsit rendhagyó választás egy olyan sportoló, akit sosem láttam élőben versenyezni, és személyesen is csak jócskán visszavonulása után találkoztam vele. Pedig sportpályafutása párját ritkítja: vívóként egyéni tőrben kétszeres olimpiai ezüstérmes (1968 Mexikóváros, 1972 München), csapatban világbajnok (1957), összesen kilencszeres vb-érmes, a Nemzet Sportolója - címeinek felsorolása hosszú oldalakba telne. Mexikói ezüstjét Kárpáti Rudolf a legnagyobb versenyzői bravúrnak titulálta, amit valaha is látott, miután a vigaszágról három világbajnokot is legyőzve jutott a döntőbe.

Kép: Kamuti Jenő, MOB/Szalmás Péter

Kamuti személye azonban jócskán túlmutat eredményességén. Szerintem ő maga a fair play, mint eszme legtökéletesebb megtestesítője.

Amellett, hogy UNESCO Fair Play-díjas sportoló, civil szakmájában is embereken segít: a MÁV Kórház és Rendelőintézetben öt évig kórházigazgató főorvos volt.  Már több mint húsz éve a Nemzetközi Fair Play Bizottság első embere, miközben sportvezetőként és magánemberként is azon dolgozik, hogy a sport legfontosabb értékeit, a tisztességet, a kitartást, mások tiszteletét, az etikus és emberi cselekedeteket népszerűsítse. Talán ő képviseli a legjobban mindazt, amiről a sportnak szólnia kellene.

Hanjú Juzuru (műkorcsolyázó)

Noha én nem vagyok nagy sportrajongó, ám a műkorcsolyázásról egyszerűen nem tudom levenni a tekintetem, Hanjú Juzuru pedig az egyik legikonikusabb alakja ennek a gyönyörű sportnak. Négyéves korában kezdett el korcsolyázni, és a 2004-2005-ös évadban vett részt először országos versenyen. 13 évesen ő volt a Japán Junior Bajnokság legfiatalabb nyertese, és innentől nemzetközi szinten is versenyzett, sorra zsebelve be az érmeket. Most 26 éves, kétszeres olimpiai aranyérmes, kétszeres világbajnok, a műkorcsolya Grand Prix négyszeres győztese, és sorra dönti a világrekordokat – így nem is csoda, hogy minden idők legnagyobb műkorcsolyázójának tartják.

Kép: Hanjú Jazuru, New York Times/Chang W. Lee

Azonban rögös utat járt be ezért a címért. 2004-ben három évre bezárt a korcsolyapálya szülővárosában, ami jelentősen megnehezítette számára az edzést. Többször súlyosan megsérült - többek között a 2014-es Kínai Kupa során és a 2018-as téli olimpia előtt nem sokkal - azonban még ezek sem állították meg a versenyzésben.

Mintha semmi sem állhatna útjába, ahányszor elesik, mindig felkel – ez pedig nem csak a jégen töltött idejére igaz.

Műkorcsolyázó karrierje mellett 2015 óta a Japán Vöröskereszt földrengés utáni újjáépítési erőfeszítéseinek szószólója. Szülővárosát komoly károk érték a 2011-es kelet-japán földrengés során, és az elmúlt évtizedben nagyjából 31 millió jent adományozott az érintett területek újjáépítésére.