1964 – Az első tokiói olimpia

p14-whiting-a-20141015.jpg

Tokiónak van tapasztalata az olimpiaszervezéssel. Cikkünkben az 1964-es nyári játékokról olvashattok.

2021. 08. 04. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: A japán delegáció az 1964-es olimpia nyitóceremóniáján (Forrás: Kyodo)

Az idei olimpia megrendezésével Japán válik az egyetlen ázsiai országgá, amely kétszer is otthont adott a nyári olimpiának. A korábbi tapasztalatok alapján a szervezők nagy várakozással tekintettek a 2020-as rendezvény elé, hiszen az idei rendezvényt övező bizonytalansággal szemben az 1964-es tokiói olimpia minden szempontból elsöprő sikert aratott.

Az 1964-es siker előtt Japán – a 2020-as körülményekhez hasonlóan – a szervezési nehézségeket és az elhalasztást is megtapasztalta. Tokió először 1932-ben jelentkezett az olimpia megtartására azzal a céllal, hogy javítsa az ország nemzetközi megítélését, miután Japán 1931-ben elfoglalta Mancsúriát, eltávolodott a Népszövetségtől. Bár Tokió elnyerte az 1940-es nyári olimpia szervezésének jogát, az esemény nem jöhetett létre: 1937-ben kitört a második kínai-japán háború, a háborús körülmények és a japán kormány katonai prioritásai pedig elkerülhetetlenné tették a sportesemény áthelyezését, majd lemondását.

Rohamos fejlődés, rohanó vonatok

Tokió 1959-ben nyerte meg másodjára az olimpia szervezésének jogát Brüsszellel, Münchennel, Béccsel és Detroittal szemben. Az olimpia szervezése soha vissza nem térő lehetőséget biztosított Japán számára: 19 évvel a világháború elvesztése után bebizonyíthatta, hogy megváltozott a szerepe a nemzetközi közösségben, felépült a háborúból, valamint hatalmas gazdasági modernizáción és fellendülésen esett át.

Már az események közben is nyilvánvalóvá vált, hogy Japán felülmúlta a nemzetközi várakozásokat, és sikerrel járt céljaiban.

Az olimpia szervezése elengedhetetlenné tette Tokió és környéke infrastruktúrájának fejlesztését. Több autópálya és metróvonal befejezését időzítették a játékok kezdetére: két tokiói gyorsforgalmi utat teljesen, valamint kettőt félig megépítettek, és összesen 22 kilométernyi metróvonalat fejeztek be időben. A tokiói kikötő létesítményeit kibővítették a beáramló forgalom növekedésére számítva.

0_dq2zloqbvcwwgate.jpg

A Tókaidó Sinkanszen felavatása (Forrás: Sankei Archive/Getty Images)

A világszerte híres japán nagysebességű vasút, a Sinkanszen első vonalának működésbe lépését is az 1964-es olimpia kezdetéhez igazították. A Tokió és Oszaka között közlekedő vonatok 515 kilométeren szállítanak utasokat nagyjából négy óra alatt, és sebességük mellett pontosságukról híresek. Az első menetrend szerinti járat 1964. október 1-jén indult, kilenc nappal az olimpia nyitóünnepsége előtt. A „nyári” olimpia októberi megrendezésének oka az volt, hogy Japánban – különösképpen Tokióban – a nyári időjárásra a hőség mellett különösen magas páratartalmú levegő jellemző, amely nem kedvezett volna a sportversenyeknek.

Különlegességek és újítások a szervezésben

Az 1964-es olimpiáról készült hivatalos film

Az 1964-es olimpiát elsőként közvetítették külföldre műholddal – korábban a felvételek kazettáit szállították el, míg a szatellit lehetővé tette a szinte élő közvetítést. A színes közvetítésben is ez az olimpia volt az első, noha akkor még csak a japán nézők számára.

Az olimpiai fáklya hordozása a szokásosnál is szimbolikusabb volt. A nyitóceremónián az olimpiai láng meggyújtója Szakai Josinori volt, aki 1945. augusztus 6-án született Hirosimában – azon a napon, mikor a városra atombombát dobtak. Személye így a békét és a háború utáni felépülést jelképezte.

c1_3946451.jpg

Szakai Josinori meggyújtja az olimpiai lángot (Forrás: AFP)

Az idei 33 sportág helyett 19-ben, és 50 versenyszám helyett 33-ban versenyezhettek a sportolók. Két, Japánban népszerű sportág került be az olimpiai események közé: a cselgáncs (dzsúdó, 柔道) és a röplabda. Ezen kívül a női atléták először mérettették meg magukat pentatlonban.

Az 1964-es olimpia során használtak utoljára salakos futópályákat: azóta időjárásfüggetlen műpályákat alkalmaznak. Újítás volt azonban, hogy a rúdugrásban az addigi alumíniumrudakat felváltották az üvegszálas rudak. A célfotók készítésében és az úszóversenyek idejének mérésében is új technológiákat vezettek be.

Mindenki várta, de mindenki jól járt?

up-on-poppy-hill_olympic-sign.jpg

“Egy sikeres olimpiáért, tegyük Tokiót széppé” – A plakát többször megjelenik a From up on Poppy Hill című Ghibli-filmben.

Japán 16 aranyérmet nyert a hazai olimpián, melyet azóta idén először sikerült megdöntenie. A sportolóknak úgy látszik, sokat számít az ismerős pálya: a téli olimpiák során is az otthon szervezett 1972-es szapporói, illetve az 1998-as naganói játékok hozták Japánnak a legnagyobb sikereket.

A társadalom véleménye kezdetben megosztott volt a szervezés kapcsán, ám mire elkezdődtek a sportesemények, szinte mindenki támogatta a játékokat. A rendezvényre nemzeti ügyként tekintettek, és bebizonyosodott, hogy az jelentős szerepet tölt be Japán nemzetközi imidzsének javításában.

Bár az 1964-es olimpiát nemzetközi megítélés és sportteljesítmény szempontjából sikerként könyveljük el, utólag fény derült negatív hatásaira is. A politikai és vállalati korrupció hatására nemcsak hanyagabb tervezést, hanem a költségek jelentős túllépését is eredményezte. Az építkezési projektek jelentős környezeti károkat okoztak, és gyakran a lakosok kényszerkilakoltatásával jártak. Egy férfi ötven év különbséggel kétszer is megszenvedte ezt: egyszer az 1964-es olimpiára készülve, másodszor pedig 2013-ban, az olimpiai stadion újjáépítése miatt kellett elhagynia lakását.

süti beállítások módosítása