A Champs-Elysées Párizs leghíresebb utcája - tele luxuscikkeket árusító boltokkal, francia éttermekkel, mozikkal és elit eseményeknek otthont adó klubbokkal. Nincsen olyan turista, aki ne sétálna végig legalább egyszer a sugárúton, ha Párizsba jár. Ugyanakkor a párizsiak és a környezet már kevésbé kedveli a Champs-Elyséest. Ezen szeretne változtatni a 87 milliárd forintos projekttel a városvezetés, ami egy zöldebb és élhetőbb alternatívát képzel a fények városának. 

2021.08.26. Írta: Belayane Najoua/Képek forrása: PCA Stream

“Két év után újra Párizsban voltam. Habár a korábbi Erasmusos félévem alatt már megtanultam, hogy a Champs-Eyséest messze el kell kerülni, hacsak nem akarunk a tolakodó turisták forgatagába kerülni, most mégis arra vettem az irányt. Viszont amikor odaértem nagy meglepetés fogadott. Óriási felújítások, lezárások voltak a város legelőkelőbb útján, ami sehogy sem illett az általam várt képbe. Meglepő volt így látni azt az utat, amin a franciák csak muszájból hajtanak végig, akkor is csukott szemmel, a turisták pedig gyermeki lelkesedéssel trappolnak be-ki egyik boltból a másikba.” 

Párizs polgármestere, Anne Hidalgo idén januárban jelentette be, hogy a város leghíresebb utcájából egy különleges kertet fognak létrehozni, amivel Párizs környezeti és társadalmi épségét is javítani szeretnék. Az egykor virágzó Champs-Elysées mára már csak a turistákat és a fotósokat vonzza - a leromlott állapotoknak, a turistaáradatnak és az üzlethelyiségeket elfoglaló multicégeknek is köszönhetően a párizsi lakosok többsége messzire elkerüli a sugárutat. Ráadásul a sugárút környéke Párizs egyik legegészségtelenebb része a magas légszennyezettség és a városi zaj miatt. 

A világ második legdrágább utcája

Az Avenue des Champs-Élysées a francia főváros, Párizs legismertebb, legelőkelőbb és legforgalmasabb sugárútja. Az út a Concorde tértől a Diadalívig tart és jelenleg nyolc sáv található rajta.

Az utcát a nyugati modern várostervezés első mérföldkövének is tekintik, hiszen a   Champs-Elysées ötlete a felvilágosodáshoz köthető. A 17. századi Európában újragondolták a tereket, így a régi, zárt, középkori francia kerteket elkezdték átalakítani nagyobb szabadságot engedve az építészeknek. Két évszázaddal később a felvilágodosás alkonyán Le Notre építész fejében megszületett egy sugárút ötlete, amivel Párizst a modern kor úttörőjévé akarta tenni. A cél az eddigi leghosszabb és legimpozánsabb sugárút megépítése volt, ami sikerült is.

A Champs-Elysées azóta is töretlen népszerűségnek örvend világszerte, amit az is mutat, hogy egy száz négyzetméteres ingatlan egy éves bérleti ára átszámítva több mint 650 millió forintba kerül, így a New York-i Fifth Avenue után a világ második legdrágább utcája.

“A nagyon magas bérleti árak miatt is lepett meg engem a sugárút közepén álló McDonald’s, ami olyan szinten tér el a többi üzlettől, mint hófehér ruhán a fekete pötty. Felmerült bennem a kérdés: Mégis ki eszik McDonald’s-ot a világ egyik legelegánsabb utcáján? Később, viszont az egyetemi tanárom világosított fel, hogy habár a gyorséttermi üzletlánc merész ötletét nagyon negatívan fogadták a párizsiak, egész Franciaországban ennek a mekinek van az egyik legnagyobb forgalma. Ezért viszont a mekinek áldozatot is kellett hoznia - mivel a Champs-Eyséesen csak fekete vagy fehér feliratú boltok lehetnek, így a mekinek le kellett cserélnie a sárga feliratot. Ez az egyetlen meki üzlet, aminek fehér a felirata az egész világon.” 

A párizsiak utálják

A tervek elkészítését komoly kutatások előzték meg, hogy a városvezetés és a kivitelező cég is lássa, mire van szüksége a városnak. A Champs-Elysées már a kezdetek óta ad helyet a párizsi fesztiváloknak, a rengeteg sétálónak és a naponta több, mint 66 ezer áthaladó autónak. A forgalom az 1970-es évektől kezdett el rohamosan nőni, amikor a globalizáció is elérte a várost. Ebben az időben született meg a “hyperlieux planetaires” kifejezés, amit Michel Lussault geográfus dolgozott ki és egy olyan helyet ír le, ahol a modern globalizáció társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti hatásai is jelen vannak. Ennek jártak utána a kutatók is.

A vizsgálatok alatt számos térképet készítettek a területről, ami a turisztikai forgalmat, az autóforgalmat, a helyi emberek forgalmát, a légszennyezettséget és a városi zajt mutatta. 

A fenti képen a terület légszennyezettsége látható. A térkép jól illusztrálja, hogy a sugárút vonalán a levegő szén-dioxid tartalma jóval magasabb, mint a körülötte lévő területen. A legsötétebb részeken 80 mikrogramm/négyzetméter, ami kétszer több, mint az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott egészséges érték. A kép jobb oldalán látható egy nagyobb négyzet, ahol a légszennyezettség alacsonyabb, mint a sugárúton. A négyzet Párizs egyik legkedveltebb és egyben legfrekventáltabb kertjét, a Jardin de Tuileries (Tuileriák kertjét) mutatja -

A fenti képen a terület hangtérképe látható. Mint minden nagyvárosban, úgy Párizsban is a főutakon és azok környékén van a legtöbb zaj, ami, habár egy idő után megszokja az ember, az egészségre hosszútávon nagyon káros lehet. A zajterhelést hatékonyan lehet mérsékelni zöld falakkal, szökőkutakkal, mesterséges vízesésekkel. Éppen ezért a párizsi tervekben azonkívül, hogy csökkentik az útsávok számát, így korlátozva az áthaladó autók számát is, rengeteg fát és környezeti elemet építettek be a tervekbe, amelyek nemcsak a levegőszennyezettség csökkentéséhez, hanem a városi zaj csökkentéséhez is hozzájárulnak. A cél, hogy a sugárút környékén a maximális zajterhelés ne legyen magasabb, mint az Egészségügyi Világszervezet által előírt 53 decibel, ugyanis jelenleg 68 decibel az átlagos zajsűrűség a Champs-Elysées környékén. 

A fenti két térkép a kutatás töredékét mutatja be csupán - a kutatásokból készült online kiállítás ezen a linken érhető el. 

A projektet nemcsak a környezeti hatások miatt indították el, hanem a párizsi lakosok miatt is. Ugyanis a turistákkal ellentétben a főváros lakói kiábrándultak az évek során a sugárútból és ha lehet, messze elkerülik még a környékét is. A cég által készített kutatásból kiderült, hogy a sugárúton sétálók közül háromból két ember turista. Ráadásul a párizsiak közül is az emberek több mint hetven százaléka csak a munkája miatt megy arra a környékre. Ennek a tendenciának a hatásai pedig a koronavírus alatt még jobban kiütköztek, hiszen a Champs-Elysées a butikok és a haute-couture ruhaboltok központja, ahol a napi bérlési díj átlagosan 520 ezer forint négyzetméterenként, de ha a helyi lakosok nem mennek arra, akkor a boltoknak nem lesznek vásárlóik. Így a projekt egyben képviseli a környezet és a helyi lakosok igényeit. 

A projekt legfontosabb elemei:

• 6+2 sáv átalakítása kétsávos úttá.
• Huszonnégy hektáros közpark létrehozása a Concorde tér és a Roosevelt tér között 360 új fa építésével. 
• Az út két szélén levő járdák kiszélesítése, ami teret ad a sétálóknak és vendéglátóegységek teraszainak is. 
• A Diadalív körüli körforgalom lecsökkentése kétsávos körforgalommá. Helyére nyáron strandot, télen jégpályát építenek.

A projekt céljai között szerepel, hogy olyan új szerepeket adjon a sugárútnak, mint a felelős gasztronómia párizsi központja, új kulturális és tudományos események helye, zöld környezet biztosítása az iskoláknak és az óvodáknak egyaránt. 

A Champs-Elysées kizöldítése nemcsak Párizs szempontjából lehet mérföldkő, hanem világszinten is, hiszen a nagyvárosok a környezeti szennyezés gócpontjai, amiket eddig nagyon nehéz volt megváltoztatni. Egy már kialakult városszerkezet zöld újragondolásához nem elég, ha az építészek és a lakók támogatják az ötleteket - a városvezetés szándéka is kulcsfontosságú.

A párizsi projekt megmutathatja, hogy miként lehet a legegészségtelenebb nagyvárosokat is egy élhetőbb és zöldebb út felé terelni. A kérdés az, hogy ki fogja követni a példáját?