Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’ – magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.