„Mondják, hogy a lovaglás nem sport, mert csak ülünk a lovon. Két válltörés, két műtét és számtalan visszatartott könnycsepp után határozottan cáfolom” – interjú Máriássy Fruzsinával

 

received_597547372031040_jpeg.jpg

Cikksorozatunk következő főszereplője a 21 éves Máriássy Fruzsina, aki hamarabb ült lovon, minthogy megtanult járni. A kommunikáció-és médiatudomány mesterképzés hallgatója, versenylovas. Az egyetemi tanulmányai mellett különleges hobbijának él. A lovaglás kiskora óta szenvedélye, a lovasiskolát 6 évesen kezdte. Nagymamája támogatásának és benne való hitének köszönhetően 15 éve űzi a sportot.

Írta: Kalánová Barbara; Borítókép: magánarchívum

"A lóval való kapcsolatom teszi különlegessé az egészet. Több napos versenyeken veszünk részt, ahol hajnalban, délben, este mi etetjük a lovainkat, egész nap velük vagyunk és ellátjuk az összes feladatot. Reggel a lovakkal kelünk, este velük fekszünk. Elképesztő hangulata van

– mesélte Fruzsina. A rengeteg energiabefektetés után próbára akarta tenni magát, ezért  kisebb versenyekre nevezett be. Jó szórakozásnak találta elutazni valahová a csapattal és a lovakkal. Idővel beérett a munka gyümölcse, megszerezte az első szalagokat, kupákat és rákapott a verseny ízére. A gyerek versenyekből kinőve megcsinálta a hivatalos rajtengedély vizsgát az első saját lovával, és öt éve tudatosan építi versenyzői karrierét.

received_1055088141856401.jpegforrás: magánarchívum

"Alapvetően nagyon versengő személy vagyok, ami néha előnyös, de gyakran hátránnyal jár. Fontos szerepet játszik a kitartás, az elhivatottság és a rátermettség, mert akik nem bírják a nyomást, kihullanak. A lovaglásról szokták mondani, hogy nem is sport, mert csak ülünk a lovon. Ezt versenyzőként két válltörés, két műtét és számtalan visszatartott könnycsepp után határozottan cáfolom

–  árulta el őszintén a versenylovaglóA felnőtt mezőnyben jelenleg két kategóriában is részt vesz felváltva. A díjai, kupái és az elismerései külön falon és egy polcon díszelegnek. Eredményei közül a 2019-es országos bajnokságon a lovastusában elért győzelmére a legbüszkébb. "Itt léptem először pályára külföldi versenyzőkkel, és itt töltött el leginkább az az érzés, hogy megérte töretlenül edzeni a mínusz 15 foktól a 39-ig emlékezett vissza Fruzsina.

received_477793287153232.jpegforrás: magánarchívum

Szezontól, extrém időjárástól függően heti 5 - 6 alkalommal edz, három edző segítségével. Ezt kiegészíti az egyéni munka, a nyújtás, a lazítás, a kondi és a terepedzés.

"Fontos, hogy az edzés mellett megmaradjon az élmény része is, mert a ló-lovas kapcsolat építése nem csak robot munka. Egyéni sportot űzve persze annyit edz az ember amennyit akar, de a versenylovaglásban  fontos a ló komfort érzete is és a bizalom, mert az összhangnak szerepe van valamennyi eredményben. Ha egy ló túl van terhelve, rosszul tartják vagy rosszul bánnak vele, versenyen sem fog jól teljesíteni

– magyarázta a versenylovas. Fruzsina már 6 éves korától nagyon szigorú időbeosztással éli a napjait. Rengeteg áldozatot követel a versenyzés. Felállítottam  egy fontossági sorrendet az életemben és mindig fix célokat tűzök ki, amelyek motiválnak" – mondta Fruzsina.

Az alapképzést 5.0-ás diplomaátlaggal végezte, az ötös érdemjegynél nem akart soha lejjebb adni. Minden vizsgámra úgy mentem be, hogy ötösnek kell lennie, és ha nem, akkor visszajövök javítani. Volt olyan, hogy ki akartam szállni a versenyzésből, több kudarc után időre volt szükségem. Az hajtott tovább, hogy a következő versenyre még visszamegyek megnyerni és úgy szállok ki. Utána megnyertem és maradtam" – mondja Fruzsina.

Az utazás jelentette számára a legnagyobb nehézséget, mert tömegközlekedéssel több időt fordított az utazásra, mint magára a lovaglásra, de idővel lett saját autója, így ez is megoldódott. A tanulásra is teljes erejével tud koncentrálni.

"A vizsgaidőszakot úgy rakom össze, hogy versenyt ne érintsen, illetve a hiányzásaimat is ilyen célra szoktam használni. Szerencsére még nem fordult elő hogy a tanulás és az edzés egymás kárára lett volna"

– jegyezte meg Fruzsina. Szerinte vannak olyan dolgok az életben, amiket olykor el kell fogadni és kitartónak lenni. Ha pánikba esünk egy probléma felmerülésekor, és elkezdünk kapálózni, erőlködni, még rosszabb lehet. "Van, hogy rossz passzban van a ló, van, hogy én vagyok abban. Fontos ebben a sportban, hogy az erőszak sosem megoldás. Nem bánthatjuk a lovat, hiszen a társunk" – hívja fel rá a figyelmet a versenyző.

received_1072956390280186_v1_jpeg.jpgforrás: magánarchívum

Fruzsina szerint, ha nem sikerült egy feladat, az is előfordulhat, hogy csak  fél év edzés után fog összejönni.

Rengeteg időre és türelemre van szükség minden tanulási folyamathoz, minden versenyhez. Mondják azt a repülésre, hogy még egy gép sem maradt a levegőben. A lovaglásban azt mondjuk, hogy aki felül, az le is esik. Ez bármilyen körülmény miatt megtörténhet, de nagyon fontos, hogy vissza kell ülni a ló hátára. Ez a ló és a lovas szempontjából is rendkívül fontos. Egyébként, amit nem tudunk megoldani magunktól, ahhoz fontos egy nagyon elhivatott edző, ami viszont ezen felül történik, arra a sportpszichológusok vannak"

– magyarázta Fruzsina. Fruzsinát az motiválja, hogy folyamatosan fejlődni akar. "Jobb akarok lenni önmagamnál és másoknál. A versenyszellem és a maximalizmus mindig dolgozik bennem, akkor is, ha éppen rossz napom van vagy fáradt vagyok" – hangsúlyozta Fruzsina.

A díjai és sérülései után is a jövőre koncentrál. Szeretne még egy országos bajnokságról győzelemmel hazatérni eggyel magasabb kategóriában.  "Amit most el kell érnem, hogy a fél évvel ezelőtti sérülésemből teljesen felépüljek és újra beszálljak a mezőnybe. Szembe kell néznem a félelmeimmel, az esésből, a fájdalomtól és a műtétekből maradt traumákból. Újra kell terveznem a céljaim, valamint újra meg kell találnom a motivációt és az értékeket, amelyeket a sporttól kapok" – összegezte határozottan Fruzsina.

süti beállítások módosítása