A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág globálisan, ám ma már egyre többen fektetnek hangsúlyt a környezettudatos ruhavásárlásra. De hogy állnak a kérdéshez a magyar fogyasztók és a hazai divatcégek? Edőcsény Klára Ilona corvinusos hallgatóval beszélgettünk a témáról, aki erről írta TDK-győztes dolgozatát.

Írta: Kovács Anna; Borítókép: Unsplash

A kutatásban Edőcsény Klára a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta Magyarországon a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy hogyan és milyen típusú üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe. A kutatásban öt magyar divatipari vállalat munkatársaival készített mélyinterjút, hogy megértse a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit, nehézségeit. Ennek eredményeként üzleti modell típusokat állapított meg, és a triple bottom line (hármas optimalizálás) tükrében értékelte ezeket.

A divatipar fenntarthatósági problémái

A kutatás összefoglalja a divatipar problémáit, ezek forrásait és hatásait három fő kategória mentén: környezeti, társadalmi és gazdasági problémák szerint csoportosítva. Például, a pamuttermesztés nagyon erőforrás-igényes folyamat, egy pólóhoz 2700 liter ivóvíz felhasználása szükséges. Emellett sok szintetikus anyagból készült termék található az üzletekben, és a túlfogyasztás, valamint a bevételkoncentráció néhány nagyvállalatnál szintén jelentős kihívást jelentenek magyar viszonylatban is.

A divat, az öltözködés mindannyiunkat érint, és a fogyasztóként nagy felelősségünk van abban, hogy milyen márkákat támogatunk a pénzünkkel. “Ez társadalmi szempontból is jelentős döntés, ugyanis sok márka ruháit fejlődő országokban gyártják, ahol nincs minimálbér, és rengeteg a szociális probléma” – emeli ki a szerző. Tehát a fogyasztó arról is dönt, hogy támogatja-e ezen kedvezőtlen feltételek és üzleti gyakorlatok  fenntartását.

Magyar fenntartható divatcégek

“Magyarországon a kis- és középvállalkozások gyakran hármas célkitűzéssel rendelkeznek. A  profittal egy szinten társadalmi és környezeti elhatározásaik is vannak, amelyek közül leggyakrabban a gazdasági fenntarthatóság elve sérül a magyar divatipari kisvállalatok esetében” – mutat rá Klári.

Ennek egyik oka, hogy általában kis kollekciókkal dolgoznak, így a méretgazdaságosságot nem tudják kihasználni, és drágábban jutnak alapanyagokhoz. A nagy cégekhez képest, a magasabb költségek miatt gyakran a termékeket is drágábban árulják. Így csökken az a fogyasztói réteg, aki hajlandó megvenni a termékeiket, tehát kevesebb eladással és kevesebb profittal számolhatnak. Mivel így a vállalat tőke hiányában nem tud növekedni, a kezdeti probléma nem oldódik meg, és folytatódik az ördögi kör.

Grafika: Báthori Adrienn

Emellett a kis márkákra általában nehezebb rátalálni, és nincs egy olyan összesítő felület, ahol a környezettudatos divatcégek nagy része jelen van. “Hazánkban a WAMP Design Market  kínál a feltérképezésben segítséget, vagy például segítséget jelenthet az ajánlás blogokon, például a Holy Duck blogon”  – mondja a szerző. Új fenntartható márkák felfedezésében hasznosak lehetnek például a közösségi média-felületek személyre szabott ajánlásai is.

A magyar fenntartható cégek problémáinak megoldása Klári szerint a fogyasztói tudatosság növekedésében rejlik, illetve a célzott állami támogatások, fejlesztési programok is sokat segíthetnek a kis cégeken.

Fogyasztói szemléletváltás

Ha jobban átgondoljuk, hogy mire van szükségünk, utánajárunk az opcióknak, és kevesebb, de jó minőségű, tartós ruhát veszünk, ezzel akár kisebb, helyi vállalkozásokat támogatva nagy változáshoz járulhatunk hozzá. Számos weboldal ajánl segítséget a szemléletváltás elősegítésére a tudatosabb vásárláshoz.

Gazdaságos megoldás lehet még  használt ruhák vásárlása, illetve a részvétel gardróbvásárokon. Ám itt is fontos figyelni, hogy tudatos döntés legyen egy-egy darab megvétele, ne csak az alacsony ár miatt vásároljunk. A kutatás alapján Magyarországon a megosztáson alapuló üzleti modellek (sharing economy) fogadtatása különösen pozitív, ezt támasztja alá például a telekocsi és a gardróbvásárok népszerűsége is. Nemcsak költséghatékony megoldásokról van szó, hanem bizonyos tekintetben egy jó programról is.

“A fogyasztók oktatására is hangsúlyt kell helyezni” – emeli ki a hallgató a kutatás kapcsán. 

“Ez megvalósulhat rendezvényeken vagy workshopokon is. Emellett fontos, hogy a fenntarthatóság értékét már  kiskorukban elsajátítsák a gyerekek az iskolában.”

A felnőtt vásárlókat pedig a márkák segíthetik a honlapjukon elhelyezett információkkal, ami a fogyasztói edukáció szerves része.

A beszélgetés alapján a márkáknak azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy szép, divatos, minőségi ruhákat árulnak, így jobban el tudják érni a fogyasztókat. Sok kisebb, designer márka számára ez az elsődleges fókusz, a fenntarthatóságot pedig szinte természetesnek veszik. A vásárlók szemében is bónusz, ha az új ruhájuk nemcsak szép, de etikusan előállított termék is.

A bizalom megteremtése

Az átláthatóság és a valós adatok elérhetőségének hiánya miatt bizalmi deficit alakulhat ki a fogyasztókban. A kis, fenntartható márkáknak viszont előnyt jelenthet, hogy a kezdetektől fogva transzparens módon kommunikálnak a gyártási folyamatokról, így növelve a hitelességet. Ezt egy divatóriás nem tudja egyik pillanatról a másikra megvalósítani. De például egy hazai márka, a ZSIGMOND DORA menswear oldalán megtalálhatók az információk a gyártási folyamatról.

A bizalom megteremtésének másik eszköze a tanúsítványok elérése, amit vagy a vállalat kaphat meg, vagy az alapanyagot minősíti. Mivel szigorú szabályozásnak kell megfelelni egy tanúsítvány elnyeréséhez, ez is a bizalmat építheti. “A tanúsítványokat, vagy azzal minősített textileket elég költséges beszerezni, és sajnos sok fogyasztó nincsen tisztában a jelentésükkel, ezért is lehet, hogy nem érdemes ezt elsődleges prioritássá tenni egy vállalatnak. Az átláthatóság miatt illetve a hitelességet bizonyítani igenis nagyon fontosak a harmadik fél általi tanúsítványok, csak kis cégek esetében a nagy költség miatt nem biztos ,hogy ebbe éri meg elsődlegesen pénzt befektetni, amíg a fogyasztók ezzel kevéssé vannak tisztában” – mondja Klári. A fogyasztói edukációt illetően fontos, hogy a vevők tudják, mit jelentenek ezek a ‘pecsétek’, így célszerű ezt a honlapon egyértelműen feltüntetni.

Támogatások

Az állami támogatások is sokat segíthetnek a cégeknek, hogy elérjék a fogyasztókat, és Klári szerint pozitívum, hogy ma már léteznek programok, megpályázható támogatások a magyar textilipari vállalkozások segítésére.

“A vizsgált márkák túl kicsik ahhoz, hogy a programokból profitálhassanak. A kis cégek támogatásához más hozzáállásra, más jellegű támogatásra van szükség, mert eltérőek a prioritásaik. Fontos, hogy az induló vállalkozásoknak is legyen elérhető támogatás” – mondja a szerző. Így könnyebben és gyorsabban tudnak elindulni a növekedés és a siker útján. “Érdemes lehet akár külön forásokat allokálni és pályázatokat hirdetni a kis, fenntartható divatmárkák támogatására.”

Fenntarthatóság mint gazdasági előnyforrás

“Az alapanyagok olcsó vagy ingyenes beszerzése egy kevésbé egyértelmű, de nagy előny olyan márkáknak, amelyek a kidobásra ítélt, de még jó állapotú anyagok felhasználására építik üzletüket” – mondja Klári.

Amikor bútorgyáraknak vagy egyéb gyártóknak megmarad a felesleges bőr a mintavágás után, ezt általában kidobják. Ám esetenként egy-egy ruhamárka megállapodik velük a felesleges bőr kedvezményes megvételére, amiből aztán teljesen egyedi és utánozhatatlan darabok készülnek.

A vállalkozások, amelyek az alapítástól kezdve környezettudatos módon gyártanak, előnyre tehetnek szert szigorúbb környezetvédelmi szabályozások bevezetésekor, hiszen “náluk nem merülnek fel a termelés átalakításával kapcsolatos átváltási költségek.” Tehát nemcsak a környezet védelme érdekében éri meg fenntarthatóan működni, hanem jelenős gazdasági előnyforrás is lehet ez a hozzáállás egy divatcég számára.