Lestár Lászlóval, a Corvinus női röplabdacsapatának edzőjével és Polgár Teklával, a csapatkapitánnyal készített interjúm előtt azt gondoltam, a figyelemre méltó eredmények, az egyetemet és a versenysportot párhuzamosan folytató hallgatók kitartása vagy a sport technikai részletei fognak a leginkább lenyűgözni. Bár ezek közül mindhárom beigazolódott, mindez háttérbe szorult a különleges kapcsolat és harmónia mellett, ami ezt a csapatot jellemzi.

Írta: Dobos Eszter , borítókép: Közgáz SC és DSK 

„A hallgatóknak a lehetőségeinkhez mérten mindent meg tudunk adni”

Lestár László 25 éve dolgozik a Közgáz SC és DSK sportklubnál, ahol az edzői feladatok mellett a klub menedzsmentjével is foglalkozik. Nagy szerepe volt abban, hogy a corvinusos versenyröplabda a jelenlegi szintre jutott, amit a kiemelt látványcsapatsportágaknak biztosított támogatás, a tao is segített.

Tekla 2015-ben, még általános iskolásként kezdte űzni a sportot Lestár Lászlónál, a Közgáz utánpótlás-nevelő egyesületében, azóta pedig már a Corvinusig, az NBII-es szintig és a csapatkapitányi pozícióig jutott. 

 „A hallgatóknak a lehetőségeinkhez mérten mindent meg tudunk adni”

– emelte ki Lestár László.

„Ha valaki heti két edzést tud vállalni, akkor ezt biztosítjuk, edzővel, szakemberrel dolgozhatnak, és a legmagasabb szintű Budapest-bajnokságokban versenyeznek”

– magyarázta. Hozzátette továbbá, hogy ezek a bajnokságok néha a Nemzeti Bajnokság másodosztályú (NBII) versenyeinek szintjét is megütik. Ha viszont valaki több edzésen és magasabb szintű versenyeken szeretne részt venni, arra is van a lehetősége: a klub rendszeres résztvevője az NBII-es versenyeknek – ebben a csapatban játszik Tekla is. Emellett természetesen a MEFOB-on (Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokság) is képviselik egyetemünket.

Teklának ugyan egyenes út vezetett a jelenlegi csapatába, hiszen már gyerekkora óta a klubban sportol, de hogy kerülhetnek be például a frissen felvett gólyák?

„Van úgy, hogy valaki egyszer csak bejön a tornaterem ajtaján, és azt mondja, szeretnék itt röplabdázni, de általában ennél irányítottabban történik a dolog – a hallgatók például jelezhetik a Testnevelési Sportközpont felé, melyik sportágban szeretnének valamilyen szinten sportolni, és ők átirányítják. A röplabdaklub és a Testnevelési Sportközpont között szoros kapcsolattartás van, így a hallgatók tudják is, hogy jöhetnek hozzánk, illetve a testneveléstanárok is népszerűsítik a lehetőséget” – mondta el az edző, aki úgy tapasztalja, egy ősszel hozzájuk kerülő játékos, aki nem rendelkezik komolyabb röplabdás háttérrel, tavaszra már eljut egy olyan szintre, hogy versenyezhessen.

A Közgáz röplabdacsapataiba nemcsak egyetemisták kerülhetnek be; a klub magas szintű működésének egyik fontos alapja az utánpótlás-nevelés: már tízéves kortól tartanak edzéseket külső helyszíneken. A gyerekek és a hallgatók mellett aktív felnőtt versenyzőik is vannak; a felnőtt csapatnál külön érdekesség, hogy mind a klubnál röplabdáztak korábban is, nagy részük pedig a Corvinuson diplomázott.

Nyáron egyhetes edzőtáborral indul a felkészülés, majd április végéig minden hétvégén meccsen mérkőznek meg – így telik az NBII-es csapat szezonja. Bár ez – különösen az egyetem mellett – rengeteg időnek hangzik, Teklának pozitív élményei vannak ezzel kapcsolatban. Mint mondja, neki ez sosem jelentett problémát, mindig sikerült egyensúlyban tartania a kettőt, amiben az órarendje és a csapat rugalmassága is nagy segítségére volt. „A heti öt edzésalkalom megadja azt a lehetőséget, hogy három-öt között mindig összejön az edzésszám mindenkinek” – teszi hozzá Lestár László, így tehát annak sem kell félnie, aki később jut be a Neptunba.

„Mi nem hisszük magunkról, hogy élsportolók vagyunk – viszont versenysportolók igen”

Az NBII-es csapatnak jelenleg nagyjából 16 tagja van, ami soknak tűnhet annak ismeretében, hogy egy röplabdaversenyen 6-6 fő játszik egymás ellen. Az edző hangsúlyozza, hogy náluk minden csapatban magas a létszám, egyrészt azért, mert senkit nem szeretnének megfosztani a lehetőségtől, hogy versenyezzen, másrészt így a váratlan helyzetekben is van póttag.

„Az egyik nagy erényünk, hogy az itt röplabdázók igazán csapatban érzik magukat – és a csapat nem 8-10-16 ember összessége, hanem egy magasabb minőség”

– avat be a klubjuk egyik erősségébe Lestár László. Szerinte fontos, hogy az egyetemisták megtapasztalhassák, hogy az intézményen belül egy kisebb közösség részesei lehetnek.

Tekla ugyanígy látja: edzőjük szerint az ő csapatukban különösen jó a kapcsolat, és az újak is gyorsan beilleszkednek. A pályán kívül is szívesen töltik közösen az idejüket, ezeken a találkozókon nemcsak a csapat, de az edző is részt vesz. Mentek már közösen sörfesztiválra, vagy a verseny után óriáskerekezni is, valamint a kaposvári (egész napos) MEFOB-döntőt, majd többórás hazautat követően is mindig megünneplik az elért eredményeket.

„Ezek az élmények még jobban el tudják mélyíteni a kapcsolatot, és azt gondolom, nekem edzőként, vezetőként fontos feladatom, hogy megadjam nekik ezt”

– emeli ki Lestár László, hozzátéve, hogy persze számára is rendkívül szórakoztatók ezek a közös programok.

A Budapest-bajnokságok és az NBII-es versenyek mellett rendszeresen képviselik az egyetemet a MEFOB-on is, melynek menetébe Tekla avatott be minket. A MEFOB sorsolásos rendszerben zajlik, a nyolcaddöntő, negyeddöntő stb. után a legjobb négy csapat játszhat a négyes döntőn, amelynek immár évek óta Kaposvár a helyszíne. A Corvinus csapata az utóbbi években mindig második helyen végzett, és bár ez is fantasztikus eredmény, idén szeretnének végre a dobogó legfelső fokára állni. Ezen a versenysorozaton az egyetemek csapatai mérik össze erejüket, így a Corvinus csapatában csak corvinusos hallgatók játszhatnak. Ez megnehezíti a közös edzést, hiszen nem mind ugyanannál a klubnál edzenek, de mindig van pár alkalmuk a közös gyakorlásra. A megfelelő időpont megtalálása mellett az edző számára is kihívást jelent a vegyes hátterű csapat irányítása. „A röplabdások, ha elkezdenek beszélni a röplabdáról, olyanok, mintha humoristák mesélnének egymásnak vicceket” – utal Lestár László arra, hogy a sport alapjai mindenhol egyformák, ennek ellenére lehet, hogy többen kicsit másképpen tanult bizonyos dolgokat, mint ahogyan ő javasolja. Éppen ezért a MEFOB előtt már nem osztogat instrukciókat – ha tudják, úgyis megcsinálják ösztönből –, csupán egyetlen tanácsot ad a csapatnak: „Gyerünk, lányok!”.

Tekla csapatkapitányként különleges helyet foglal el a játékosok között. „Segítenem kell a csapattagok és az edző közötti kommunikációt, és a pályán, illetve a pályán kívül is egyfajta vezérszerepet kell betöltenem” – mesél a pozícióval járó feladatairól. „A játékosok az én szememben mind egyenrangúak, így ezt sosem éreztem tehernek. Mindenkivel jó kapcsolatban vagyok, emiatt ezek a feladatok szinte maguktól jönnek” – teszi hozzá. Versenyhelyzetben, a pályán azonban megkülönböztető szerepe van, egyedül ő kommunikálhat a játékvezetővel – avatnak be a játékszabályokba. „Tekla nagyon jó választás volt csapatkapitánynak, ezt az is mutatja, hogy nincs konfliktus, ellenségeskedés vele szemben, elfogadják a többiek, Tekla pedig nem él vissza a feladatkörével” – támasztja alá Lestár László. „Ha valami olyan döntést kell meghozni, ami a csapat egészét érinti, mindig kikérem a véleményét, mivel tőle olyan visszajelzéseket kapok, amiket én kintről nem tudok. Néha meg sem kell kérdeznem, elég, ha ránézek, és tudom, milyen a csapat hangulata. Én mindig törekedtem arra, hogy a csapatkapitányra támaszkodni tudjak, mivel nagyon fontos összekötő kapocs az edző és a csapat között.”

A csapatkapitány mellett az edző is fontos szerepet tölt be: „Nem szabad túlerőltetni a vezető szerepét, de mégis az edző az, akitől az eredmény függ. Ha ő ki tudja hozni mindazt a lehetőséget, ami egy játékosban van, akkor az nagyszerű.” Ugyanakkor véleménye szerint az is fontos, hogy a játékosok szabad teret kapjanak, szerinte kölcsönösen képesek formálni egymást – nemcsak az edző a játékosokat, hanem fordítva egyaránt.

Kép: Közgáz SC és DSK 

Örömök és kihívások

„A legközelebbi barátaimat a röplabdának köszönhetem”

– válaszolja Tekla arra kérdésre, mit adott neki a röplabda. Számára a röplabda élményeket és emlékeket is jelent: utazásokat, versenyeket, csapattársakkal közös programokat, egy olyan kikapcsolódást, ami kötődik az egyetemhez, de mégis kicsit más.

Lestár László a csapatba tartozást, a közösségteremtő erőt emeli ki, amikor az előnyökről kérdezem: „A röplabda olyan, mint az élet: az életben mindig vannak szabályok, mindig vannak főnökök, mindig vannak olyanok, akik betartatják a szabályokat, és mindig vannak drukkerek. Egy röplabdamérkőzés olyan, hogy ha én valamit jól vagy rosszul csinálok, az a csapatnak is jó vagy rossz; nemcsak a sikerben, de a kudarcban is osztozunk, és erőt merítünk egymásból.”

„A legnagyobb kihívást azoknak a körülményeknek az előteremtése jelenti, amelyek biztosítják, hogy minden zavartalanul menjen. Meg kell szervezni mindent – az edzésektől kezdve a mérkőzéseken át az egyenpólókig” – ismerteti a nehézségeket Lestár László, majd újra hangsúlyozza, hogy ez nem egy profi klub; a magasabb szintű kluboknál több ember dolgozik a logisztika, szervezés és egyéb háttérfeladatok gördülékenységén. Az anyagiakat többek között a tao támogatásnak köszönhetően tudják biztosítani, sőt, jelenleg nem is tudnak több felajánlást fogadni. Szerinte ebben nagy segítség a korábbi csapattagok biztosította kiterjedt kapcsolati háló is, olyan cégek felé, amelyek pártfogolni tudják őket.

„Minden sportolónak vannak jobb és rosszabb időszakai – szerencsére a csapat hamar ki tud húzni a motiválatlanságból, de ez egyébként ritkán fordul elő. Emellett kihívás a csapatkapitányi feladatok teljesítése is, persze ez inkább »édes teher«”

– mesél a saját kihívásairól Tekla is.

A cél: az aranyérem

A MEFOB ezüstje mellett a tavalyi évben az NBII-es női csapat a dobogóról épphogy lemaradva, a negyedik helyen végzett a saját bajnokságában, valamint a Budapest-bajnokságokon is szép eredményeket értek el a corvinusos diákok.

Az egyetem a teremröplabda mellett a strandröplabdában is lehetőséget kínál versenyzésre, itt szintén figyelemre méltó eredmények szoktak születni: a lányoknál tavaly, a fiúknál idén örülhettünk bronzéremnek, NBII-es U22-es korosztályban pedig aranyérmet szerzett egy corvinusos hallgató, Rucz Réka. Ez a sportág erősen időjárásfüggő, így Tekláéknál nincs is olyan, aki csak strandröplabdázna – ez inkább egy további változatos lehetőség számukra a nyári időszakban.

Az idei szezonban még több szép eredménnyel bővítenék a nem csekély listájukat. A vágyott MEFOB-aranyérem mellett szeretnének egy corvinusos csapattal indulni az Egyetemi Európai Játékokon is. Jelenleg egy észt hallgató átigazolásával is foglalkoznak, a jövőben örülnének, ha több külföldi játékos is csatlakozna hozzájuk. „Jó lenne, ha a mi szintünk is megkapná az őt illető figyelmet: a sportban mindig az első osztály az érdekes, így mi egy kicsit háttérbe szorulunk, így ezzel is foglalkozni fogunk” – ismertette céljaikat Lestár László.

A csapat aktuális meccseiről és eredményeiről honlapjukon, valamint a Közgáz SC és DSK nevű Facebook-oldalukon tájékozódhattok, utóbbin a korábbi mérkőzések közvetítései is visszanézhetők.

Lestár László szavaival élve: