„…Hétről hétre repülőgépeken ültem. A legrövidebb átszállásom akkor volt, amikor Milánóból hazajöttem. Hajnali 1-kor szállt le a gép, 6-kor már a londoni járaton ültem.” Az iménti idézet Csíkász Andortól, a Forum app alapítójától, egy 24 éves ex-corvinusostól származik, aki – mint sejthető – igencsak ért ahhoz, hogy hogyan utazzunk olcsón, praktikusan fiatalként. Interjúnkban ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük vele a választ.
Fiatal egyetemistaként nagy bennünk a vágy arra, hogy világot lássunk, felfedezzünk új kultúrákat, kalandozzunk. Szerencsére több lehetőségünk is van ezt megvalósítani. Az egyetem által koordinált féléves erasmus utakról biztosan sokan hallottak már. A sok adminisztrációval és készülődéssel, mégis rengeteg előnnyel és élménnyel járó félévek abszolút megérik a fáradtságot, érdemes tehát belevágni. Azonban az utazni vágyók más opciók közül is válogathatnak.
Hogyan jött be az életedbe az utazás? Mik voltak az első élményeid ezzel kapcsolatban?
„Az első nagyobb utam kocsival Hollandiába volt, mert az unokatestvérem ott élt pár évet. A későbbiekben ezt az utat többször megjártam. Türelemre nevelt és megmutatta Nyugat-Európa szépségeit, már amennyit az autópályáról lehetett látni. Akiket megkérdeztem, mindenki azt mondta, hogy ha pályázatokkal vagy hasonlókkal utazott, az általában random volt. Nálam is így volt. Egyik barátomnak küldött az anyukája egy lehetőséget, amire végül ő nem jött el, így beszerveztem két embert és elmentem. Fél évvel később pedig úgy voltam, azért mégis fiatal vagyok, fel kéne fedezni ezt az Európát. Utána irdatlan sok projektet csináltam.”
A legtöbb utazási mód röviden két csoportba sorolható: az egyik amikor te fizetsz érte és olcsón lefoglalod, a másik pedig mikor valaki más fizeti ki helyetted. Először a másodikat részletezzük.
Erasmus+ projektek
Régóta működik, mégis kevesen tudnak róla. Hogy pontosan mit értünk alatta, az szinte minden évben változik, de ami biztos, hogy az Erasmus+ utak az EU által támogatott, általában 7-10 napos szervezett utak. Helyszín az Unióhoz köthető bármely ország lehet, a résztvevők pedig általában 4-5 nemzet kiválasztott fiataljai. Jelentkezni igencsak egyszerű, az adatok megadásán kívül csak pár sort kell írni arról, miért szeretnél jelentkezni, valamint hogyan kapcsolódsz a projekthez.
Ami pedig a leghihetetlenebb az egészben, hogy a szállást és az ellátást a szervezők fizetik, később pedig a repülőjegy árát is visszautalják. Andor rengeteg ilyen projektben vett részt, így megkérdeztük a véleményét.
„Változó minőségűek szoktak lenni, mert a szervezőktől nagyon sok minden függ. A legutóbbi pont nem a legjobb volt, de cserébe nagyon jó volt a helyszín, mivel Szardínián voltunk. Korábban viszont voltak nagyon jó projektjeim. Három tényezőn múlik a minősége: milyen a szállás, milyenek a szervezők, és milyenek az emberek, akik odajönnek.”
Legutóbbi utadra barátokkal mentél. Elmennél egyedül is egy ilyen projektre?
„Nagyon sokszor egyedül voltam. Volt olyan, ahol olyan magyarok voltak, akik külföldről, például Afrikából jöttek és mondjuk Debrecenben tanultak. Tehát úgy voltam kint Grúziában például, hogy hetekig csak én voltam az egyedüli, aki magyarul tudott beszélni. Azért jó szerintem szólóban utazni, mert sosem leszel egyedül. Az a szépség, hogy az időt magával tölti az ember, az gyorsan eltolódik, mert mindig jönnek útitársak. Volt egy srác, akivel Milánóból Grúziába utaztam, aki két utcával ment odébb, éjszaka együtt fogtunk taxit. Hazafelé jövet már volt egy ott szerzett horvát barátom, akivel Isztambulba mentünk, együtt foglaltunk szállást. Szóval sosem éreztem azt, hogy egyedül vagyok, holott nagyon sokszor úgy indultam el ezekre az utakra.”
Önkéntesség, munka, housesitters
Az Európai Szolidaritási Testület (ESC) jóvoltából 2 héttől akár 12 hónapig is önkéntesként töltheted az idődet egy külföldi vagy (olykor) belföldi egyesületnél. Több mint 50 országban támogathatod rendezvények, események megvalósítását, de dolgozhatsz közvetlenül is a szervezetnek, segítve ezzel napi működését. Lehet szó környezetvédelmi szervezetről, könyvtárról, óvodáról, kulturális térről és még sok másról. Olyan helyekre is el lehet jutni, mint Curaçao a Karib térségben. Bővebb információt a Testület oldalán találsz.
Kifejezetten munkavállalóként is lehet külföldre menni, különböző ’work away’ gyűjtőplatformokon elérhető több lehetőség. Ezeken az utakon általában szállást, ellátást és némi zsebpénzt adnak a szervezetek. Az ESC-n kívül a Eurodesk, a Tempus alapítvány vagy közvetlenül a foglalkoztató szervezet tud segíteni a részletekben.
Azon gondolkodtál már hogy elmész külföldre dolgozni egy ilyen szervezés keretében?
„Abszolút. Habár nagyon szervezetfüggő egyébként. Van, ahol egész jól fizetnek, olyan, mintha fizetést kapnál. Másrészt vannak olyan ismerőseim, akik tényleg a Karib-térségben dolgoztak. Az pedig olyan lehetőség szerintem, ami egyrészt ad egy autentikus érzést, megismered azt a térséget kicsit közelebbről. Másrészt pedig, akkor a fókusz azon van, hogy te egyedül felfedezed azt a területet. Nem turista vagy, hanem egyfajta szemlélő. Ez a filozófiám.”
A house sitters a Holiday filmből ismert házcserélős projekthez hasonlít. Röviden a programról: „potom pénzt befizet az ember regisztrációra, aztán lényegében London közepén két cicára lehet vigyázni és odaadják a házat.” Egy weboldal is létezik ennek koordinálására. Itt is egészen különleges helyekre lehet eljutni, maga a program pedig szintén nem mindennapi.
Quality time, közvetlenség
Andor jelenlegi terveivel kapcsolatban elmondta, hogy szeretné az utazást minőségi időként felhasználni, amit többek közt családtagjaival tölt.
„Azt gondolom, hogy a megosztott lehetőségek, élmények, nagyon jó kifutással rendelkeznek, hosszú távon jó ezekre visszagondolni.”
Ezen kívül egy utazás kiválóan alkalmas arra, hogy igazán megismerjük az útitársunkat, barátunkat.
„Vannak olyan stresszhelyzetek, váratlan szituációk egy út során, amikben az ember megmutathatja egy új arcát. Ezért szeretek barátokkal is utazni, mert lehet, hogy valakit kicsit jobban megkedvelek, de lehet, hogy valakiről megtudom, hogy neki itt van a határa és akkor legközelebb nem vele jövök.”
Arról is beszélgettünk, hogy milyen hozzáállás szükséges részünkről, ha egyedül vágunk neki a világnak, de nem szeretnénk magányosak maradni. Andor szerint egy út alatt sok minden megváltozhat bennünk. Fontos, hogy feloldjuk a szorongást, ne érezzük kellemetlennek a helyzeteket amikor nyithatunk mások felé.
„Nyilván egyszerűbb, ha az ember nem a saját kis világában akar megmaradni. Van egy nagyon kedves horvát barátom, aki kicsit más világban él, pozitív értelemben. A világ egyik legjobb salesese. Eszméletlenül bírtam, hogy bárkihez, bármikor, bármilyen témában oda tudott menni, és megkérdezett valamit. Ezt megtanultam tőle.”
Összességében tehát mindegy, hogy introvertáltak vagy extrovertáltak vagyunk, a lényeg, hogy figyelmesek, empatikusak, jófejek legyünk, a többi úgyis alakul magától.
Folytatjuk!
