A digitalizáció és a gyors kommunikáció világában munkavállalókra és diákokra egyaránt egyre nagyobb kihívás vár; a magánélet és a munka egyensúlyának megtartása nehezebb, mint eddig bármikor.  Az állandó kapcsolattartás lehetősége nyomán kialakuló elvárások hatalmas mentális terhet rónak mindannyiunkra. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen ismerik fel a pihenés jelentőségét és szükségességét. Ennek ellenére sokan küzdenek azzal, hogy megálljanak egy-egy percre.

Írta: Borsos Zsófia, borítókép: Pexels

Miért esik mégis nehezünkre szünetet tartani?

Sokan tapasztalhattuk már, hogy minden fáradtságunk ellenére nem tudunk szünetet tartani. Félünk, hogy akár pár perc pihenés is kizökkenthet minket, és az ihletünket elvesztve kell újra hozzálátnunk a feladathoz. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a folyamatos, koncentrált energiabefektetés pozitívabb végeredménnyel jár, mint ha óránként pár percet “kihasználatlanul” hagynánk. Ez hosszú távon alacsonyabb minőségű munkavégzéshez, kiégéshez, és sok esetben negatív énkép kialakulásához is vezethet.

Mikor, miért, hogyan…

Az agyunknak, legyen bármilyen lenyűgözően komplex szerv, megvannak a maga korlátai. Kutatások bizonyítják, hogy 90-120 perces ciklusokban működik, melyek során az éberségünk és a koncentrációs képességünk folyamatosan csökken. Egy-egy ilyen periódus után az agyunknak kb. 20 perces regenerációs időre van szüksége, hogy ismét a lehető leghatékonyabban működhessen. Embertípustól függően akár a koncentráció, akár a szükséges szünet időtartama változhat, ezt érdemes kitapasztalni, és ennek alapján kialakítani munkarendünket. Több, már létező technika közül is választhatunk, amelyek testünk természetes ritmusát használják ki, ilyen a Pomodoro-technika, ami 25 perces munkablokkok után 5 perces szüneteket, valamint az 52-17 technika, ami 52 perc munka után 17 perc pihenést javasol.

A mentális kimerültség számos formában mutatkozhat meg: csökken a motivációnk, a kreativitásunk, lankad a figyelmünk, és egyre nehezebben hozunk döntéseket. Az agynak nincs ideje feldolgozni a nagy mennyiségű információt, így a munkánk teljesen eredménytelennek érződhet – ez tovább fokozza a stresszhormonok termelődését.

A pihenés a magyar értelmező kéziszótár szerint <Mozgás, fárasztó tevékenység után nyugalmi állapot>, illetve <Egy ideig nem dolgozik, hanem azzal foglalkozik, amihez éppen kedve van, hogy a további munkához új erőt gyűjtsön.> A két definíció szerint két csoportba sorolhatóak a pihentető tevékenységek: az aktív pihenés segít a felfrissülésben, ide tartozik például a jóga, séta és egyéb testmozgások, a passzív pihenés pedig a stimuláció megvonását jelenti, ilyen például a meditáció. Egyénfüggő, hogy ki melyik csoporthoz vonzódik inkább, és lényegében bármilyen hobbi segíthet a kikapcsolódásban, mégis érdemes áttekinteni néhány hatékony, kevéssé időigényes módszert.

1. Meditáció  

A napi rendszerességgel végzett, akár pár perces meditáció is rengeteget segíthet a feltöltődésben. Meditáció közben az agy ellazul, és csökken a stresszhormonok, például a kortizol szintje. Ez elősegíti a paraszimpatikus idegrendszer aktiválását, amely a "nyugalmi" állapotért felelős. A meditáció segít enyhíteni a krónikus stresszt, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, így segítve az érzelmi egyensúly megtalálását.

2. Kézműveskedés 

A kézműves tevékenységek, mint az origami, a kötés vagy a horgolás, kielégítik az emberi agy azon igényét, hogy kreatív és produktív legyen. Minthogy nem járnak komoly mentális stimulációval, és lassú tempót diktálnak, csökkenthetik a stresszt és a szorongást. A repetitív mozdulatsor nyugtatólag hat az agyra, a kézzelfogható eredmény pedig örömforrást és sikerélményt jelent, ami fokozza a produktivitást, és növeli a motivációt.

3. Mozgás  

A pihenés nem csak mentális, hanem fizikai egészségünk megőrzéséhez is elengedhetetlen. Hogy a hosszas egyhelyben ülés káros egészségügyi következményeit elkerüljük, érdemes pár percet rászánni könnyebb gyakorlatokra, vagy akár egy rövid sétára. Kutatások szerint akár óránként 5 perc mozgás is elegendő az agy felfrissítésére és a kreativitás fokozására.

 Érdemes több módszert is kipróbálni, és kitapasztalni, hogy mi működik számunkra a leginkább. A pihenés nem luxus, hanem alapvető szükséglet, amely elengedhetetlen a mentális és fizikai egészségünk megtartásához. Fontos tehát, hogy a pihenésre szánt idő ne csak kiegészítője, hanem szerves része legyen a mindennapjainknak, hiszen hosszú távon ez biztosítja a testi-lelki egyensúlyt és a tartós teljesítőképességet.