A modern párkeresés világában a digitális platformok egyre inkább formálják a romantikus kapcsolatok kialakulását. A Médiamítoszok eseménysorozat legutóbbi alkalma során szakértők osztották meg véleményüket arról, hogy az online társkeresés miként változtatja meg a szerelem megtalálásának hagyományos útját, és hogy valóban hozhat-e tartós kapcsolatokat a mai fiatalok számára.

Írta: Weiner Viola Eszter, borítókép: NMHH

A vágy, hogy megtaláljuk a hozzánk illő társat, mélyen gyökerezik az emberi természetben, azonban a digitális korban ez a keresés új dimenziókat nyitott, ezzel átformálva és új kihívások elé állítva a pártalálást.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének (MTMI) eseménysorozata, a Médiamítoszok nyolcadik alkalma az online társkeresésről szólt, ahol prof. dr. Aczél Petra, az MTMI kutatásvezetője kérdezte Benke Vali Leria szexuálpszichológust, Virovecz Annát, a Kedves Idegen podcast co-hostját, dr. Rövid Irén szociológust, szinglikutatót és dr. Veszelszki Ágnes médiakutatót, az MTMI kutatásvezető-helyettesét.

„Romantikus dolog-e egy applikációt hívni segítségül a párkereséshez?”

– hangzott el az első moderátori kérdés.

Benke Vali szerint valóban nem túl romantikusak ezek az applikációk, de a találkozás és a kapcsolatban kibontakozó érzelmek annál inkább lehetnek azok. Az rosszabb, ha valaki csak álmodozik a szerelemről, de nem tesz érte semmit. Ha párt keresünk, akkor egy reális lépés lehet a társkereső alkalmazások használata.

A legfrissebb kutatások márpedig azt mutatják, hogy ezek az applikációk valóban alkalmasak tartós kapcsolatok kialakítására.

„A The Knot esküvőszervező cég egyik nagyszabású vizsgálata szerint a házasságok 25%-a a Tinder segítségével valósul meg, és még jobb arányokat mutat a Hinge, ahol már 2013-ban is tízből egy felhasználó talált házasságra érdemes partnert. Ez igazán nem rossz eredmény, sőt, a számok azt jelzik, hogy ezek az alkalmazások sok esetben valóban szép, nemes és tartós kapcsolatokat hoznak létre”

– mondja Dr. Veszelszki Ágnes.

Ezek a statisztikák ellentmondásosak lehetnek a tapasztalt felhasználók csalódásait és nehézségeit figyelembe véve.

Rövid Irén szerint az egyedüllét gyakran nem egy választott állapot, hanem kényszer, hiszen sokan keresnek társat, mégis nehézségekbe ütköznek. Ilyenkor a szingli lét egyik oka a túlzott elvárásokban rejlik – nemcsak a leendő partnerrel, hanem önmagunkkal szemben is. A közösségi média által sugallt tökéletes életkép tovább növeli ezeket az elvárásokat, miközben mindannyian tudjuk, hogy egyikünk élete sem mentes a nehézségektől. Bár az online tér kiszélesítette a társkeresés lehetőségeit, és a statisztikák alapján úgy tűnik, hogy több esélyünk van párt találni, a valóságban a szinglik száma továbbra is magas, jelezve, hogy ez a folyamat nem mindig egyszerű.

„Régebben azért volt könnyebb ismerkedni, mert sokkal reszponzívabbak voltak a nők és a férfiak is egyaránt. Mostanra mindenki annyira belefásult a párkeresésbe, hogy egyszerűen már egy beszélgetést is nehéz elindítani”

– magyarázta Virovecz Anna.

Ezt Veszelszki Ágnes szintén megerősítette, aki arról számolt be, hogy a Tinder-kutatásokban is gyakran elemzett téma az úgynevezett „alkalmazás okozta fáradtság vagy belefásulás” (app fatigue), ami miatt a Tinder felhasználóinak száma 2022 óta folyamatosan csökken, és ez különösen az egyetemisták körében figyelhető meg. Ennek magyarázata, hogy ebben a korosztályban a fiatalok könnyen találkozhatnak másokkal a baráti kapcsolatok révén, így nem érzik szükségét a randiappok használatának. Ezzel szemben a 35-42 éves korosztály esetében várható növekedés, mivel sokan befagyott kapcsolatokkal küzdenek, és nem tudják másképp bővíteni ismeretségi körüket, így kénytelenek külső segítséget keresni.

A randiapplikációk sikerességének titka fejlesztőik elmondása szerint a könnyedségben rejlik, mivel jelentős energiát takarítanak meg a felhasználók számára. Ez a könnyedség kétségtelenül jelen van. De vajon jó-e, ha az ismerkedési szakasz ennyire egyszerű?

Benke Vali szexuálpszichológus elmondta, amikor egy párkapcsolatot felépítünk, nem lehet megspórolni a különböző stádiumokat, beleértve az udvarlást és a csábítási szakaszokat. Továbbá arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy ez a fajta könnyelmű hozzáállás elértékteleníti a kapcsolatokat:

„Nemcsak a szingliknél figyelhető ez meg, hanem azoknál a párkapcsolatban élő egyéneknél is, akik nincsenek fent az applikáción. Ugyanis a felek hajlamosak lehetnek fantáziálni arról, hogy valaki mással jobb lehet. Tehát megjelenhet az a jelenség, hogy titokban körbenéznek, találnak-e jobbat, mint a párjuk.”

Rövid Irén szociológus szerint ez kiválóan tükrözi a jelenkor fogyasztói társadalmát. Hiszen a regisztráltak számát nézve is könnyűnek tűnhet az ismerkedés, de maga a pártalálás már nem az.

„A sok lehetséges új jelölt megteremti azt az illúziót, hogy könnyen találunk mást magunknak: egy jobbat, szebbet, tökéletesebbet. Aztán szépen lassan rájövünk, hogy mindenkinek vannak hibái, és minden kapcsolatért tenni kell.”

Aczél Petra hozzátette, hogy a boldogságkutatások is hasonló irányba mutatnak: minél több választásunk van, annál boldogtalanabbak vagyunk a döntésünkkel kapcsolatban, mert mindig érezhetjük azt, hogy dönthettünk volna jobban. Ezzel szemben a szintetikus, vagy kényszerített boldogság során is tudunk elégedettséget, valós boldogságot átélni, mert az emberi agy alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy idővel az általunk tudatosan megformált érzelmek is valós örömmé váljanak, és képesek legyünk megbékélni egy adott helyzettel.

Mégis milyen előnyei vannak akkor a randiappoknak?

Az előadók egyöntetűen emelték ki azt, hogy az online tér lehetővé teszi, hogy olyan személyeket ismerjünk meg, akik a kapcsolati hálónkon kívül esnek. Hiszen a mai embert nem köti gúzsba a fizikai távolság és a meglévő társadalmi kapcsolatrendszere.

Továbbá azt is előnyként említették, hogy a szociális szorongásra hajlamos egyéneknél az internetes beszélgetés a gátlásosságuk egyfajta kioldója lehet, ugyanis az alacsony mértékű erőfeszítés alacsonyabb mértékű szorongással járhat a társas interakció során. Azonban ez lehet egyfajta hátrány is: digitális síkon felépíthetünk magunkban egy hamis képet a másikról, miszerint kedves és könnyen társalgó, de a valóságtól ez eltérhet.

A Kedves idegen műsorvezetője, Virovecz Anna az előnyökhöz sorolta azt is, hogy az online társkeresés az önismeretben is segítségünkre lehet:

„Gyakorolhatom a nemet mondást, a visszautasítást és a visszautasítottságot, illetve megtanulhatom felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben tiszteletlenül bánnak velem. Ez később is jól jöhet, hogy megfelelő módon tudjak kilépni az ilyen szituációkból, és utána elégedett legyek a reakciómmal. Tehát ez egyfajta felkészülés a valóságra is.”

Benke Vali szexuálpszichológus szerint vannak olyan helyzetek, amikor az online társkeresés megakaszthatja az önismereti fejlődésünket:

„Én a praxisomban úgy látom, hogy az emberek nagy százaléka bizonyos értelemben egy kiégett állapotban regisztrál fel a randiappokra. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a felhasználó azért lép fel egy társkeresőre, mert éppen egy szakításon van túl, és nem bírja elviselni a fájdalmat. A randiappok használata egyfajta fájdalomcsillapítóként működik, és hamis biztonságot ad. Ezek a sérülések aztán továbbgyűrűznek.”

Veszelszki Ágnes felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiégést tovább mélyítheti még a digitális függőség is. Ugyanis a randiappok többsége a gamifikációra, azaz játékosításra épül. Tehát történnek pozitív visszacsatolások többek között matchek formájában, és ugyanúgy, mint egy szerencsejátéknál, még több matchet és lájkot akarunk elérni. Így nem a pártalálás lesz végeredményben a cél, hanem a pozitív visszajelzések száma. Ez az önbizalmat növelheti ugyan, de csalódáshoz is vezethet, mivel az app „játékra” ösztönző felülete miatt sokszor észre sem vesszük azokat a lelki folyamatokat, amelyek az ismerkedési szakaszban meghatározóak lennének.

A játékosításból is jól látszik, hogy ezek az applikációk üzleti alapon működnek. Azonban a legnagyobb probléma nem az alkalmazásokkal, hanem velünk, felhasználókkal van. Ugyanis hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a chat másik oldalán egy élő ember van, akinek a bántó szavak vagy a tiszteletlen viselkedés fájdalmat tud okozni.

Mégis min múlik akkor, hogy párt találjunk egy online társkeresőn?

Természetesen a beszélgetés előadói erre nem egy univerzális „receptet” osztottak meg a hallgatósággal, de egy alapvető feltételt kihangsúlyoztak: törekedjünk arra, hogy csak akkor használjuk az appot, amikor valóban kíváncsiak vagyunk más emberekre és szívesen beszélgetünk velük. Ez mindenképpen egyfajta elkötelezettséget és tudatosságot igényel, azonban csak így leszünk képesek kialakítani megfelelő kötődést, és felismerni egy elmélyülésre alkalmas kapcsolatot.