2021.01.24. Írta: Najoua Belayane

– Ezt nem hiszem el! Most nézd meg, ez a nadrág se jó rám – mondja Adairának a barátnője, miközben a falu egyetlen boltjában állnak, ahol van tükör.

– Ne legyél már ilyen levert. Biztos a nadrág van elszabva – int egyet Adaira.

– Ja, persze. Vagy inkább az én testem van elszabva. Olyan rövidek a lábaim, mintha Istennek el kellett volna rohannia és nem lett volna ideje befejezni, így hát ennyi jutott. A lábaim fele ...

A piros talpak és egy haszontalan könyök esete.

Írta: Najoua Belayane

- Shukraan! Köszönöm a fáradozását!

- Hát jó nagy csomag, az biztos - bólogat nagyokat a postás, és odaadja a csomagot a lánynak. - Viszlát!

- Mégegyszer köszönöm! Viszlát! - köszön el a postástól Amira, és a nagy dobozzal a kezében már sétál is visszafelé a hajó fedélzetére. Ahogy fellép a hajóra, érzi a lába alatt mozgó folyót. Ide-oda dülöngél a hajó annak ...

Szobor-arcok.

[zene: Castlecomer, Big Data – All Of The Noise ]

A part felé vezető úton sétálva egyre a márványból faragott, ruganyos, szikár testeket láttam magam előtt. A galéria tulajdonosai, kedves kis majom-házaspár – mert leginkább hosszú karú csimpánzokhoz hasonlítottak, túl sokszor értek egymáshoz, túlságosan belefeledkeztek az evésbe, a vakaródzásba – össze-vissza, teli szájjal dicsérték a szobrokat. Így nekem is szeretnem kellett volna ...

– Partra vetett ámbráscet halott mosolyát csontszínű égbolt tükrözi vissza… – motyogta Raul az erkélyén gubbasztva. Mezítlábasan támaszkodott a kovácsoltvas korlátnak. – Az év utolsó napján fekete vizet iszunk, égővöröset okádunk, és azt hisszük, boldogok vagyunk

Cseresznyevirág éppen most lépett be a lépcsőházba.

– Ne. Elfelejtettem rágyújtani.

Visszalépett a szeles kapualjba, összeszorított ajkai közé dugott egy cigarettát. ...